Kerekasztal-beszélgetés a gabonák és az olajos magvak világpiacáról

Ezekben a megállapításokban egyetértettek az idei AGROmashEXPO agrárgépipari szakkiállítás keretében az eseményhez hasonlóan a virtuális térben online módon megrendezett Szántóföldi Szakmai Napon részt vevő hazai agrárszakértők is. Az immár hagyományosan évenként megrendezett fórumot a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) a Takarék Csoport közreműködésével tartotta meg a két szervezet stratégiai együttműködése alapján.

A gabonák és az olajos magvak piacának valamint az agrárgazdaság aktualitásait taglaló panelbeszélgetés moderátora Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója volt.

Arról a grafikonról kérte a résztvevők véleményét, amely az elmúlt két évtized a hús, a gabona és az olajos magvak összesített árindexét ábrázolta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) adatai alapján. A grafikonon a húsárak adatai gyakorlatilag csaknem vízszintes vonalat mutattak, míg a gabona és az olajos magvak – amik gyakran takarmány-alapanyagok is – árait ábrázoló vonalak többször is jelentős kilengéseket jeleztek.

Juhász Csaba, a Viterra Hungary Kft. ügyvezetőjének hozzászólásában elmondta, hogy az alapanyagok árát a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg.  A fogyasztás a népesség növekedésével párhuzamosan növekszik – például a búzánál egy százalékkal – növekszik, de a takarmányalapoknál ez az emelkedés már nagyobb (3-5 százalék) is lehet. Ennek kiegyenlítéséhez, kielégítéséhez a termelés biztosít árualapot. A kínálati oldalt pedig a termelők által előállított és értékesítésre felkínált áru mennyisége határozza meg. A termelésben sokkal nagyobb kilengések vannak, mint a fogyasztási oldalon.

Példaként a múlt év augusztus-szeptemberi időszakot hozta, amikor az árak a gabonák és az olajos magvak piacán megkezdődött az áremelkedés. A napraforgó árának növekedését konkrétan az indította el, hogy Ukrajnában mintegy két hetet késett a napraforgó betakarítása, és ez időleges hiány okozott a piacon, mivel a két hetes késés ideje alatt kb. 800 ezer tonna napraforgó-magot nem dolgoztak fel. Ez egy emelkedő árspirált indított el – mondta a szakember, hozzátéve: a termelők mindennek, vagyis az emelkedő ár hatására csökkentették a kínálatot, kialakult egy áremelkedés, az aratáskor szokásos csökkenés helyett. A piacot a kereslet-kínálat viszonya mozgatja – vonta le a következtetést az ügyvezető.

„Mi alapvetően a kukoricában vagyunk érdekeltek a Hungranánál, és hasonló folyamatok zajlottak le e termény esetében a Fekete-tengeri térségben, mint amit az előttem szóló Ukrajnában vázolt fel a napraforgónál” – mondta Reng Zoltán, a Hungrana Kft vezérigazgatója. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ő esetük azt támasztja alá, hogy regionálisan is lehetnek jelentős piacbefolyásoló tényezők a kereslet-kínálat alakulásában. Például ebben a térségben mintegy 10 millió tonnával kevesebb kukorica termett a múlt évben annak ellenére, hogy a világban összességében mintegy 30 millió tonnával több kukoricát takarítottak be. Ez az ellentmondás pedig megmutatkozott a térség piacán is, ami Magyarországon is megemelte a kukorica árát. Az ukrán, a román és a szerb áru hiányzott a világkereskedelemből, mivel ezt a mennyiséget exportálták volna, így a hiánya ebben a térségben áremelkedést okozott a kukoricapiacon.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a mostani áremelkedés a gabonák és az olajos magvak piacán mindenképpen időben behatárolt lesz, mivel a kereslet és a kínálat hosszabb távon kiegyenlíti egymást, azaz a meglévő árut nem lehet végtelen ideig raktárakban tartani. Vagyis a piac konszolidálódni fog. Hosszú távon nem maradnak a mostani magas árszinten a gabona és az olajos magvak árai. A piaci fundamentumok ugyanis nem indokolják ezeket a kiugróan magas árakat teljes mértékben.

„Az egyik szemem sír, a másik meg nevet” – jellemezte a mostani piaci helyzetet Gyenei Ferenc, a BIO-Nat Kft. ügyvezető igazgatója. Indoklása szerint ugyanis a gabona- és az olajos magvak termesztői számára a mostani árak extraprofitot eredményeztek a múlt évben. De ezek az árak az állattenyésztés különböző ágazataiban dolgozók számára viszont a legtöbb esetben negatívan hatnak majd. Itt ugyanis az eredményesesség és a termelékenység egyaránt csökken majd előreláthatólag. Példaként említette, hogy a termelők az áremelkedés hatására például a kukoricánál már az 50 ezer forintos tonnánkénti árral is elégedettek voltak, de látva az áremelkedést, a 60 ezer forintos ár még elégedettebbé tette őket, és sokan a 70 ezer forintos tonnánkénti árat is várják. De egyetértett Reng Zoltánnal abban, hogy az árak hosszabb távon konszolidálódni fognak. Megemlítette azt is, hogy ma az olajos magvak árai tonnánként 150 ezer forint körül mozognak, azok is, amiket még meg sem termeltek.

Természetesen a vetőmagok iránti kereslet is megvan, hiszen ha a gazdálkodók nem vetik el a vetőmagot, akkor abból nem lesz alapanyag, például takarmány – mondta Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezetője Mezei Dávid kérdésére válaszolva. Hozzáfűzte: a gazdák folyamatosan keresik a jó minőségű vetőmagot, de felhívta a figyelmet arra, hogy a vetőmag árát az aktuális terményár nem befolyásolja, mivel az a vetőmag értékesítése során nem realizálódik azonnal.

Ezért a vetőmagok eladásakor egy közepes termény-árszintet vesznek alapul, és az határozza meg a vetőmag árát. De a vetőmag-termeltetés során a termelők elvárják, hogy a vetőmag-termelés legalább annyi hasznot hozzon nekik, mintha a terményüket ömlesztve értékesítették volna. Ez alkalmanként nehéz helyzetbe hozza a vetőmag-termeltetőket. Sándorfy András szerencsésnek mondta a Marton Genetics-et, mert sok termelővel hosszú távú szerződésük van, és ez lehetővé teszi a piaci hullámvölgyek kisimítását.

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke kitért arra, hogy az AGROmashEXPO-t most később rendezik a szokásosnál, két-három hét múlva pedig jön a mezőgazdasági munkacsúcs. A GOSZ elnöke ezért minden termelőnek azt javasolja, hogy gondolkodjanak el azon, érdemes-e a jelenlegi magas árakon szerződést kötni az idei termésmennyiségekre. A szakember azt ajánlja, hogy ezt mindenki gondolja át, mert a mostani kötésárak jó árak, ne szalasszák el az adódó lehetőséget, ha módjuk van rá. Bár jelezte, hogy a termelés input árai is emelkednek.

A szóban forgó termékpályákon a megemelkedett árszinteket egyre nehezebb érvényesíteni, főként a fogyasztók irányában – summázta a tapasztalatokat Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, hozzátéve a beszélgetés kezdetén kivetített grafikon jól mutatja, hogy a hús ára nem követte sem a gabonák, sem pedig az olajos magvak árának hullámzását. Leszögezte: tulajdonképpen ez a legnagyobb kérdés az ágazatban, vagyis miként lehet az alapanyag árának növekedését és a feldolgozói költségek emelkedését érvényesíteni a végfelhasználók, azaz a fogyasztók felé, mivel a nem szokványos körülmények miatt piacszűkülés is tapasztalható. Ezért előreláthatólag a tartós egyensúlytalansággal ebben a piaci szegmensben időlegesen számolni kell.

Mindezeket figyelembe véve az államnak nem marad más lehetősége, mint az, hogy segítse az alacsonyabb önköltségi szint megteremtését és a versenyképesség növelését az ágazati fejlesztések és beruházások ösztönzésével.  Az államtitkár utalt arra, hogy az állati termékekkel foglalkozó termékpályákon most 330 milliárd forint értékű forrásigény „van benn”. Úgy vélekedett, hogy ebből az összegből mintegy 300 milliárd forint támogatást tudnak majd a pályázatok nyerteseinek odaítélni. Reményét fejezte ki, hogy a tervezett beruházásokból a lehető legtöbbet meg tudják majd valósítani a kérelmezők.

Jelezte: az idén a szaktárca elindította azt a krízisbiztosítási rendszert, ami a hektikus jövedelemingadozások ellen kívánt védelmet nyújtani az ágazati szereplőknek. Ez a kockázatkezelési rendszer ugyanis nemcsak a természeti káreseményekre, hanem a jelenleg is tapasztalható piaci jövedelemingadozásokra is megoldást kíván adni. Emellett a stabilitást biztosíthatja még ezen a területen, hogy a meglévő állattenyésztési jogcímekhez szintén hozzáférhetnek az ágazati szereplők: a sertéságazatban az idén mintegy 8 milliárd forintra, a baromfitermelők pedig mintegy 13 milliárd forintra számíthatnak. Ezekhez az összegekhez a gazdálkodók ütemesen férhetnek majd hozzá. Emellett a forgóeszköz-finanszírozásban is segítségre számíthatnak a gazdálkodók, például kamattámogatásként juthatnak hozzá. Emellett ott van még számukra a hitelmoratórium lehetősége is, amennyiben szükségesnek látják. Az államtitkár bízik benne, hogy a piac konszolidálódni fog, 

Feldman Zsolt továbbá arról is beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság a tavalyi évvel egy hektikus időszakot hagyott maga maga mögött annak ellenére, hogy összességében az ágazat 2020-ban mintegy 4 százalékos nevekedést produkált, egyes ágazatok „hullámvasútra kerültek”. A múlt évi és a mostani időszakot is lényegében három nagy vírus határozza meg a mezőgazdaságban a korona, az ASP és a madárinfluenza. Emellett azok az erőteljes piaci mozgások is meghatározó jelentőségűek, amelyek a szántóföldi növénytermesztés területén, a gabonák és olajos magvak esetében kezdődött, és következménye egy árrali lett. Mindez más területekre is kihat így a feldolgozó iparra, valamint az állattenyésztésre is.

Mezei Dávid felidézte: ez év januárjában két fontos döntést is hozott a kormány a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatban. Az egyik, hogy megemelik a vidékfejlesztéshez adott nemzeti társfinanszírozási arányt – a korábbi 17,5-ről 80 százalékra –, a másik pedig egy kormánybizottság megalakítása volt, amelynek feladata a hazai mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégia megalkotása, kialakítása. A Takarékbank Zrt. agrár és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója azt kérdezte a jelenlévőktől, hogy milyen fejlesztési elveket tartanának elsődlegesnek a szóban forgó dokumentum elkészítésekor.

Petőházi Tamás azt emelte ki, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztésben tevékenykedők átlagos hektáronkénti árbevétele még mindig elmarad a nyugat-európai gazdákétól 300-500 euróval (mintegy 105-175 ezer forinttal). Úgy vélte, a gond azokkal a termelőkkel van, akiknek a termelési szintje az országos átlagot sem éri el, őket kellene felkészíteni a felzárkózásra legalább 2027-re.

Mindehhez Mezei Dávid még azt tette hozzá, hogy a Takarék Banknál is úgy látják, hogy a következő két évet a felkészülésre kell szánni és hasznosan kell kihasználni, megvalósítva a szükséges beruházásokat. Így megalapozva a 2023-ban kezdődő új uniós költségvetési időszak sikerességét.

Sándorfy András a vidékfejlesztési források nemzeti társfinanszírozásának megemelését olyannyira szükségesnek tartotta, hogy azt csak egyetlen szóval kommentálta: „Végre”. Azaz szerinte ennek a kormányzati lépésnek éppen itt volt az ideje, mert nagy hiányt pótolt.

Arról a vetőmagüzemről, amelynek felépítését a Marton Genetics Martonvásáron elhatározta, azt mondta, hogy az a vetőmag, amit ebben az üzemben dolgoznak fel, biztosítani fogja azt, hogy azok a magyar genetikai alapok eljussanak a környező országokba, és értéket teremtsenek mind nemzetgazdasági mind pedig a magyar vetőmag jövője szempontjából. Ezért is döntöttek a szóban forgó vetőmagüzem felépítése mellett, ami az elmúlt 60 év legnagyobb vetőmagüzeme lesz a közép-európai régióban. Ez magyar forrásból és saját erőből jön létre – jegyezte meg az ügyvezető igazgató. Hozzáfűzte: így ezt az értékláncot Magyarországról lehet irányítani. Ezért a rendelkezésre álló különböző támogatási forrásokat igénybe kívánják venni. Az üzem pedig várhatóan két év múlva elkészül.

Gyenei Ferenc többek között arról beszélt, hogy olyan fejlesztéseket kell véghezvinni a magyar mezőgazdaságban, amikről korábban már Petőházi Tamás is beszélt. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a fenntarthatóság szempontjai a mostaninál hatékonyabban érvényesüljenek a tervezett fejlesztéseknek köszönhetően. Ebben a kérdéskörben például a talaj degradációra vagy a talajgazdálkodás és a különböző növényvédelmi rendszerek újragondolására kell gondolni. A szakember szerint ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság a mostaninál sikeresebb legyen, növelni kell a hozzáadott értéket és törekedni kell arra, hogy új piacokon is megjelenjenek a magyar termékek. A hazai mezőgazdaságban mindennek érdekében a fejlesztéseken és a beruházásokon kívül a generációváltás problémáját is meg kell oldani, támogatva és ösztönözve annak véghezvitelét. Mindez felveti a kisebb gazdaságok hatékonysága növelésének szükségességét is, az egész ágazatra kiterjedő hatékonyság növelése pedig szinte lehetetlen az öntözés fejlesztése nélkül – húzta alá az ügyvezető.

Reng Zoltán kiemelte: a magyar agrárium előtt a következő években egy soha vissza nem térő alkalom áll. Ezt pedig ki kell használni a hatékonyság növelésére és a versenyképesség javítására. Vagyis: a rendelkezésre álló források felhasználásának e két fontos célt kell elsősorban támogatnia. A magyar agráriumnak a jelenlegi csúcsok elérése helyett a fél évtizeddel későbbi csúcsteljesítményeket kell megcéloznia, a fejlesztéseket erre kell kalibrálni. Nem hiányokat kell pótolni a rendelkezésre álló forrásokból – mutatott rá –, hanem a versenyképességet kell növelni.

Juhász Csaba szerint a kézműves termékek előállítóinak munkáját is segíteni kell a fejlesztési elképzelések megvalósításánál, mivel ezek a termékek egy-egy régióban fontos részei lehetnek az ellátási láncnak. Mint minden szektorban – mondta a Viterra Hungary Kft. ügyvezetője –, fontos, hogy növekedjen a magyar termelők versenyképessége, mivel a világpiacon csak így lehet egyre jobb eredményeket elérni. Azoknak a kapacitásoknak a versenyképességét is javítani kellene, amelyek most még nem versenyképesek. A magas feldolgozottságú élelmiszerek versenyképes előállítását kellene elsősorban támogatni. Ez a két fejlesztési irány előtérbe helyezése azt jelentené, hogy a szántóföldi növénytermesztés is fejlődne.