Agro Napló • 2021. március 26. 09:42
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Nógrád megyei Területi Szervezetének meghívására érkeztünk reggel Szécsénke határába, ahol Nagy Sándor és Máté fia látott vendégül minket egy október elején elvetett őszi búza, és egy erős tőlevélrózsás állapotban lévő káposztarepce táblán.
Délután Szécsényben Sümegi Roland fogadott bennünket. Szépen gondozott repce tábláján megvizsgáltuk a kihelyezett sárgatálakat, illetve felmértük az ősszel kedvezőtlen feltételek mellett elvetett, a szomszédos területen található őszi búza állományának fejlettségét. A mostani határszemlét még teljesebbé tette, hogy a növényélettani tájékoztató mellett igazi csemegeként talajtani és terepi talajvizsgálati bemutatóra is sor került.
Szécsénke
A határszemléken jó, ha a növényállomány értékelésén túlmenően a talajaink állapotát is felmérjük. A kedvező talajállapotok, illetve tápanyag-gazdálkodási jellemzők megismerése és nyomon követése nagymértékben segítheti növényeink jó kondícióban tartását. Szécsénkén a talajszelvény feltárása, illetve egy ehhez kapcsolódó tápanyagvizsgálat során olyan rejtett savanyúságra derült fény, amely jelenleg nem okoz terméskiesést, de mértékének folyamatos nyomon követése és a talaj kémhatásának kontrolálása feltétlenül indokolt. A kedvezőtlen pH-változás még kedvező talajszerkezet ellenére is akadályozhatja a növényi tápanyagfelvételt és az anyagcsere folyamatokat.
Az őszi búza élettani elemzése kiterjedt a növények fejlettségére és stressz állapotára. Az állomány az október eleji vetésnek hála jól bokrosodott (12-13 oldalággal!), megfelelő fejlettségű. A főhajtást felvágva megállapítottuk, hogy a búza még nem indult szárba, azaz a kalászkezdeményeken jelenleg is újabb és újabb kalászkák alakulnak ki. A kalász hossza még nem véglegesedett, tehát minden pozitív vagy negatív impulzus, ami ebben az időszakban éri a növényt (hengerezés, aszály, hideg, fagy, meleg, csapadék stb.), az erre a terméselemre (kalászemeletek száma) lesz hatással.
Az őszi káposztarepce erőteljes tőlevélrózsáira szemmel láthatólag egyelőre semmilyen komolyabb hatása nincs a csapadék hiányának (a talaj nedvességtartalma megfelelő). Ami feltűnő volt, hogy az ormányos bogarak érési táplálkozásának nyomai annak ellenére felfedezhetők, hogy a hideg, szeles időjárásban erre kevésbé számolnak a szakemberek. A növény felvágva egyértelműen látszik annak fejlettségi állapota, a szárba indulás. A főhajtás és az oldalágak csúcsán gazdagon differenciálódnak a virágok.
Szécsény
Megnyugtató képet mutatott a Szécsény és Endrefalva között, mély fekvésű réti talajon található őszi káposztarepce, amelynek sikeres növényvédelméről tanúskodott az is, hogy nem találtunk az ormányosok jelenlétére, kártételére utaló jeleket. A növények jól fejlett rozettás állapotúak voltak, túl a virágdifferenciálódás kezdetén, a szárba indulás elején.
Mostoha körülmények között került elvetésre ősszel a szomszédos tábla, ahol délután találkoztunk a nógrád megyei kollégák egy újabb csoportjával. Az őszi búzát – a talaj magas agyagtartalma miatt és a hideg tél után – meghengerezte a gazda, hogy mérsékelje a téli felfagyás okozta kárt. A növények hajtását, leveleit megviselte ez a művelet. A korábban nyugalmi állapotban lévő hónaljrügyek fejlődésnek indultak, ami a növény válasza az őt ért stressz hatásra (levelek és hajtás sérülése – lásd a képen).
A talajszelvény feltárását Szécsényben is elvégeztük (bal alsó kép). A búzatábla csernozjom-réti talajának helyszíni analitikai vizsgálata során tápanyag-gazdálkodási szempontból optimális állapotokat találtunk, de a szelvényfeltárás talajfizikai korlátokra világított rá. A talajvíz magas nyugalmi szintje, illetve a már 50 cm mélységtől tapasztalt időszakosan levegőtlen talajviszonyok (jobb alsó kép) rávilágítottak, hogy ennél a talajtípusnál a „víz az úr”, és a talajszerkezetre, lazultságra, művelési mélységre fokozott figyelmet kell fordítani a gazdálkodás biztonsága érdekében.