Erősödő magyar-üzbég agrárgazdasági kapcsolatok

Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő agráriuma korszerű tudásra és modern technológiákra épül. Ezért mindkét nemzet akkor lesz sikeres, ha már most a leginkább versenyképes országok közé kerül a mezőgazdaság megújításában is.

A tárcavezető kiemelte: a kenyér mellett a burgonya a másik igen fontos élelmiszer, amelynek nemcsak múltja, hanem jövője is van a térségben. Hangsúlyozta, a két ország között létrejött megállapodás lényege, hogy a magyar és üzbég szakértők közösen mérjék fel a helyi burgonyatermesztési, illetve kutatási lehetőségeket, megfogalmazzák az igényeket és lehetőségeket, valamint részletes projekteket dolgozzanak ki az ágazat további fejlődése érdekében.

Kiemelte: az együttműködés fontos része a gyakorlati és kutatási szakemberek képzése, valamint az ismeretek átadása is, mind hazánkban az újonnan létrehozott integrált magyar agráregyetem keretei között, mind pedig a közép-ázsiai ország vonatkozásában. A tárcavezető meggyőződése szerint a közös beruházások révén olyan projektjeink valósulhatnak meg, amelyek alkalmasak lesznek a régión kívüli, harmadik országbeli piacszerzésre és terjeszkedésre is.

Nagy István a többnapos üzbegisztáni látogatás során Zsamsid Abduhakimovics Hodzsajev földművelésügyi miniszterrel munkatervet írt alá az üzbég-magyar mezőgazdaság, élelmiszerellátás és állattenyésztés fejlesztéséről. A tárcavezetők emellett öntözési és vízgazdálkodási keret-megállapodást is kötöttek a két ország között. A miniszter ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország számára a mező- és élelmiszergazdaság stratégiai ágazat, a nemzetgazdaság motorja, amely hazánk ellátása mellett komoly potenciált jelent a magyar termékek, szolgáltatások és tudás exportja tekintetében is.

Nagy István a közös munka kapcsán elmondta, hogy a hazánk számára kiemelt fontosságú a vetőmagágazat és a nagy hagyományokkal rendelkező állattenyésztés – közölte a kormany.hu.

Magyar szakmai hátér, üzbég finanszírozás

Magyar szakmai hátérrel, üzbég finanszírozással nyitotta meg kapuit az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ – közölte lapunkkal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).

Ennek alapján a gödöllői székhelyű egyetem szakmai támogatásával megvalósuló együttműködés részeként az elkövetkező években közös burgonyanemesítési program indul a magyar és üzbég nemesítési vonalak keresztezésével, valamint a hazánkban alkalmazott hagyományos és molekuláris genetikai módszerek adaptálásával.

A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés előzményeként a MATE idén februárban együttműködési megállapodást kötött Üzbegisztán vezető agrár-felsőoktatási intézményével, a Tashkent State Agrarian University-vel (a Taskenti Állami Agráregyetemmel) és az üzbég főváros burgonyakutatással foglalkozó kutatóintézetével, a Magyar-Üzbég Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság hatodik ülésén, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében.

A szándéknyilatkozat révén a közös munka ez év március 30-tól veheti kezdetét, mivel ekkor hivatalosan is átadta az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Orbán Viktor miniszterelnököt Szijjártó Péter és Nagy István miniszterek is elkísérték a hivatalos megnyitóra.

A szakmai delegáció vezetőjeként Gyuricza Csaba professzor, a MATE megbízott rektora adta át Shavkat Mirziyoyev elnöknek azt a magyar fajtákat tartalmazó vetőburgonya szállítmányt, amelyekre a központ további nemesítési munkáit alapozzák. A szakmai munka megkezdéséhez a MATE Burgonyakutató Állomása több magyar burgonyafajtát adott át a szakemberek számára. Ezek: az Arany Chipke, a Balatoni rózsa, a Balatoni sárga, a Botond, a Démon és a White Lady fajták.

Gyuricza Csaba üdvözlő beszédében kiemelte: Magyarország jelenleg is a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának egyike, a MATE pedig továbbra is prioritásként kezel minden olyan nemzetközi együttműködést, amely hozzájárul a magyar agrárium külgazdasági mutatóinak további fejlesztéséhez.

Az átadó ünnepség után Alisher Touarev professzor üzbég helyettes agrárminiszter, valamint az AKIS igazgatója és Gyuricza Csaba aláírásukkal erősítették meg a korábbi együttműködési szándékot, továbbá konkrét ütemtervvel egészítették ki a dokumentumot.

A megállapodás értelmében a magyar felsőoktatási intézmény biztosítja a gyakorlati és kutatási szakemberek képzését, a know-how ismeretek átadását, valamint a vetőburgonyát is. E tekintetben a MATE a mezőgazdasági oktatás-kutatás teljes palettáján kész fogadni az üzbég hallgatókat, kutatókat, professzorokat.

Az üzbég fél pedig biztosítja a kutatóközpont helyszínét, a laborfelszerelést és a munkaerőt. Az ötéves együttműködés további célja egy közös kutatási pályázat kidolgozása, amely lehetővé teszi a hatékony kutatómunkát, oktató-, kutató- és hallgatócseréket, valamint a kutatási eredmények piaci alapú hasznosítását. 

Az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ megnyitójára március végén Taskentben került sor, amelynek keretében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet Gyuricza Csaba professzor, megbízott rektor és Polgár Zsolt, az intézmény Burgonyakutató Állomásának vezetője képviselte – olvasható az összefoglalóban.