Agro Napló • 2021. április 9. 14:56
Különlegesre sikerült soron következő határszemlénk, hiszen a Kujáni Tanyán és Somody Ferenc birtokán csonthéjas gyümölcsösben jártunk, az időjárás változékonyságának „köszönhetően” pedig vacogtunk hóviharban, vakoskodtunk porviharban, de délután a napsütést is élvezhettük Dusnoki Csaba repce- és búza tábláján.
A szakmai nap szervezésében segítségünkre volt a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Bács-Kiskun megyei Területi Szervezete.
Kecskemét környékén aznap hajnalban a hőmérséklet -10°C közelébe süllyedt, ami a jelentős károkat okozott az éppen virágzó ültetvényekben. A virágok és a frissen kötött gyümölcsök vizsgálata után sajnálattal állapítottuk meg, hogy a több helyen a virágok 80-100%-a elpusztult.
Az évek óta ismétlődő tavaszi károk kapcsán átbeszéltük a stressz-élettan erre vonatkozó ismeret anyagát, párhuzamot vontunk az aszály okozta élettani változásokkal. Szó esett a nem-szerkezeti szénhidrátok szerepéről is. Egyes külföldi szakírók a növények által létrehozott és fenntartott keményítő raktárak jelentőségét a következőkben látják:
A fás szárú növények, pozitív szénmérleg esetén, azaz amikor a megkötött szén (CO2) mennyisége meghaladja a légzéssel kibocsátott szén (CO2) mennyiségét, folyamatosan állítanak elő tartalék keményítőt. Ezt minden növényi részben képesek elraktározni, de a gyümölcsfák elsősorban a vastagabb gyökerekben, a törzsben és a vázágakban képezik a jelentősebb raktárakat. A szerves vegyületek előállításához azután vegyesen használják a frissen megkötött és a raktározott/mobilizált szenet. Ideális környezeti feltételek mellett kisebb, míg káros környezeti hatások (stressz) esetén nagyobb a raktározott keményítőből nyert szén aránya.
Fagy idején a fák sejtnedveik töményítésével, azaz szerves anyagok (pl. cukrok vagy aminosavak és ún. anti-freeze fehérjék) oldatba vitelével növelik meg a sejtek és a szövetek fagyállóságát. A virágok védelmében végzett kezelések (pl. füstölés, fagyvédelmi öntözés/permetezés, légkeverés) hatékonysága tehát növelhető, ha a növények önvédelmi rendszere is jól működik. Ehhez arra van szükség, hogy az a keményítő raktárait megfelelő időben és mértékben feltölthesse (ennek ideje az előző év nyár közepe és a lomb színesedése között van), illetve virágzás idején a keményítő bontásához, oldatba viteléhez szükséges enzimei működjenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy július közepe és október vége között egészségesen kell tartani a lombozatot, meg kell akadályozni a korai lombhullást, és biztosítani kell a cukor(foto)szintézis zavartalan működését.
Közvetlenül a várható fagyok előtt érdemes a keményítő bontó enzimek képződését segíteni támogató típusú biostimulátor kezeléssel. Ugyancsak megelőző jelleggel, a fagykár mérséklésére alkalmazhatóak a szilícium tartalmú készítmények, mert a szilícium felvétele aktiválja a sejtek membránvédelmi mechanizmusát: a megtermékenyítés után, a kis gyümölcsökben zajló sejtosztódás idején beépül a sejtfalba és szilárdítja azt, illetve hatására a sejtekben megnő a cukor, a prolin és a vízoldható fehérje tartalom – azaz csökken a sejtnedvek fagyáspontja.
A szakmai nap második részében őszi káposztarepcében és egy őszi búzában beszéltünk a növények kora tavaszi fejlődéséről, illetve az őket érő káros környezeti hatásokról (stressz faktorokról). Az éjszakai és reggeli fagyok, a sokszor viharos erejű szél és a hetek óta tartó aszály gátolja a növekedést és az éppen zajló élettani folyamatokat:
- a repcében a fiatal levelek kiterülése és a télen megcsappant keményítő raktárak feltöltése zajlik, hogy a virágzás energia igényét fedezni lehessen (az ún. forrás korlátozott növényeknél a termelő kapacitás és –teljesítmény növelése a cél)
- a búzában a szár megnyúlása zajlik, a felvágott növények mára már 2-3 nóduszosak, azaz a kalászkákon a virágok differenciálódnak, ami a padkánkénti szemek számát fogja meghatározni – 4. terméselem (az ún. elnyelő korlátozott növényeknél a termésképletek számának maximalizálása és megtartása a cél)