Jelentős károkat okoztak a fagyok a kajsziültetvényekben

Az összefoglaló azt is megjegyzi: a következő hetekben számos gyümölcsfaj virágzik, a gazdálkodók igyekeznek megóvni őket az időjárás viszontagságaitól, ugyanakkor bíznak abban, hogy nem tér vissza huzamosabb időre a fagyos idő.

A szakemberek azt is  felidézik, hogy az elmúlt napok extrém időjárása, különösen az éjszakai-hajnali fagyok országszerte károkat okoztak a csonthéjasoknál, főképp a – legkorábban virágzásnak induló – kajsziban, valamint az őszibarackban. Számos más gyümölcs a hetekben kezdi meg a virágzást, illetve ez a kötődések kialakulásának időszaka. Összességében csak a következő hetekben lesz látható, hogy melyik gyümölcsfajtákban okoz és mekkora kárt az időjárás.

Általánosságban elmondható – vonják le a következtetést –, hogy a gyümölcsfák jellemzően decemberben és januárban mélynyugalmi állapotban vannak. Körülbelül február közepén kezdődik az úgynevezett kényszernyugalmi időszak, ami folyamán az időjárástól függően indul meg a nedvkeringés a növényekben. Az utóbbi hetek időjárása elindította a virágzást a mandula mellett az őszibaracknál és a kajsziféléknél is, az április eleji fagyok pedig változó mértékű terméskiesést okozhatnak.

Sajnos a gyümölcstermesztőknek – a koronavírus nehézségein túl – az extrém fagykárokról is emlékezetes a 2020-as év, a teljes hazai gyümölcstermés jelentős részét tönkretették a március elejétől május közepéig pusztító fagyok. A kajszibaracknak 2020-ban csak a 10 százaléka maradt meg, de szinte minden gyümölcsfajtából kevés termett.

A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás, az időjárás egyre szélsőségesebbé válása komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatnak is. Ezen időjárási tendencia folytatódása miatt fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség. A rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos világfajta, mediterrán eredetű, kevésbé fagyálló gyümölcsfajta került az országba, telepítésre az ültetvényekben.

A szélsőségessé váló időjárás miatt aktuális lenne újragondolni a hazai nemesítési programot; időszerű lenne általánossá tenni a telepítendő fajokból, fajtákból folyamatos adaptációs kísérletek beállítását, amelyek alapján eldönthető, hogy megfelelnek-e a hazai termesztési körülményeknek.

A kormány az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít a hazai agrárium fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet, amit a NAK is szorgalmaz. Mindehhez kiváló szakmai bázisként szolgálhat az idén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – olvasható a köztestületi közleményben.

Hosszú távon is számítanunk kell az egyre gyakoribb tavaszi fagykárokra

Valószínűleg a globális klímaváltozás egyik hatása, hogy a hazai gyümölcsösökben is növekszik a tavaszi fagykárok gyakorisága, kockázata – tette közzé honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A hatósági összegzés felidézi: az utóbbi években szinte menetrendszerűen fordulnak elő ilyenkor durva lehűlések, amelyek a gyümölcsfajok közül legnagyobb mértékben a korai virágzásúakat károsítják. Nemcsak az alföldi termőtájakon, hanem a dombvidéki, nagyobb tengerszint feletti magasságuknál fogva viszonylag biztonságosabb területeken is károsodnak az ültetvények.

A 2020-ban országosan komoly károkat okozó tavaszi időjárási helyzet idén megismétlődni látszik – következtetnek a szakemberek az eddigi kedvezőtlen körülményekből. Hozzátéve: ez év március 20-dika körüli napokban érkező mínuszok a virágzásra készülő, pirosbimbós állapot körüli fázisban érték a kajszibarack fákat, már ekkor is károsodtak a virágszervek.

Az április 4-től, Húsvéttól egy hétig Európa középső részére, a Kárpát-medencére is rátelepedő sarkvidéki, hideg légtömeg még érzékenyebb fenológiai fázisban (fejlettségi állapotban) érte az ültetvényeket. A mandula, kajszibarack és őszibarack ültetvények voltak ekkor a legérzékenyebb állapotban (virágzás vége, sziromhullás, vagy sziromhullás utáni fázis). A hajnali lehűlések nagyon sok helyen meghaladták a fajok tűrőképességét. Ez például látható az április 9-diki hőmérsékleti térképen is.

A tavaszi fagyok elleni védekezés a termelőktől nagy energiát és magas költségeket igénylő erőfeszítés.(Ez ugyanis többek között paraffin fagyvédelmi gyertyák, mobil fűtő-légkeveréses berendezések, füstölés alkalmazását igényli.) Ezek a módszerek körülbelül mínusz 4 Celsius fokig hatásosak és csak kisugárzási fagyok esetén. Fagyvédelmi öntözésre hazánkban, nagyobb ültetvényekben jellemzően nincs lehetőség.

Az idei helyzetet nagyon megnehezítette, hogy a hideghullám tartama alatt napról napra ismétlődtek a hajnali fagyok, a károsodás mértéke összeadódott. Az általuk okozott termésveszteséget a kitettség időtartama, a fajták genetikailag meghatározott tűrőképessége, a növények kondíciója, a védekezés sikeressége befolyásolja – az ültetvényekben bekövetkezett károk pontos nagysága később, a tenyészidőszak előrehaladtával lesz látható. 

A virágzási időszakban, vagy a körül érkező fagyok pusztítása gyakran nem feltűnő azonnal, a fák „szépen” virágoznak tovább, de a virágot felnyitva látható az elfeketedett, vagy elbarnult termő és bibe. Az okozott termésveszteség mértékét a károsodott virágok aránya határozza meg.

Amely virágokat a fagyok életben hagynak, azoknak meg is kell termékenyülniük. A nappali hűvös időjárásban a házi méhek nem mozogtak, ilyenkor a poszméheknek és más természetes beporzó rovaroknak van nagy szerepe.

Nincsenek könnyű helyzetben termelőik. Az egyre nagyobb időjárási kihívások miatt sok minden felértékelődik. A fajok, fajták választásánál azok termésbiztonsága, stressz-tűrőképessége az elsődleges szempontok között kell legyen. Nagyon lényeges, hogy ehhez kapjanak a telepítők elegendő információt, módszeres vizsgálatokra alapozott adatot, amely segíti a választást a sok-sok fajtaújdonság között.

A telepítésre tervezett táblák felmérése, a termőhelyi alkalmasság értékelése nemcsak egy formalitás, amelynek eleget kell tenni a pályázatos telepítéseknél, hanem, együtt a helyi termelői tapasztalatokkal, a viszonylag biztonságosabb termőhelyek kiválasztását hivatott segíteni. Így az aktív fagyvédelem megoldása sem kerülhető ki ma már a beruházások tervezésénél az érzékenyebb kultúrák esetében.

A tavaszi fagyok rendszeres előfordulása felértékeli a magasabb termésbiztonságú gyümölcsfajokat s a termesztő berendezések alatt történő, legintenzívebb termesztéstechnológiákat is.  Nagyon fontos, hogy gyümölcsös telepítése előtt tájékozódjunk a terület adottságairól, ebben nagy segítség a termőhelyi kataszterbe sorolás során végzett termőhelyi felmérés, amelyet helyszíni szemle és a talajvédelmi tervben található agrokémiai információk értékelésén alapul.

A termőhelyi kataszterrel kapcsolatos információkért, akinek szükséges, keresse a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságát, az mgei@nebih.gov.hu email címen – olvasható az összefoglalóban.