A Genetika és Biotechnológia Intézet munkáját Posta Katalin intézetigazgató mutatta be az érdeklődőknek egy vele készített interjún keresztül, amit felsőoktatási intézmény honlapján tettek közzé. Lapunk most ezt a beszélgetést adja közre.
Melyek a Genetika és Biotechnológia Intézet főbb feladatai?
Posta Katalin (P.K.): Az intézet célja, hogy olyan eredményeket érjen el és olyan szolgáltatásokat biztosítson a genetika és biotechnológia területén, amelyek a fenntartható fejlődés, valamint a minőség és a fogyasztóorientált élelmiszertermelés igényeinek figyelembevételével hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez. Azt is fontosnak tartjuk, hogy ezek az eredmények bekerüljenek az oktatási tevékenységünkbe is. Az egyik gesztor szakunk a mezőgazdasági biotechnológus MSc szak, ahol a magyar képzési forma mellett igen nagyarányú a külföldi hallgatók száma. Mindemellett hat országgal együtt joint MSc képzésben is részt veszünk.
Melyek az Intézet kutatási egységei?
P:K.: Intézetünkben a struktúra kialakításakor nem választottuk szét az oktatási és kutatási egységeket. Fontosnak tartjuk azt, hogy az oktatásba bekerüljenek azok az eredmények, amik a kutatók munkája során megjelennek, illetve az adott területen releváns szakemberek is részt vegyenek az oktatásban. Ennek megfelelően az intézetet négy tanszék alkotja és mindegyik erős oktatási, illetve kutatási lábon áll. Ezek a következők: Állatbiotechnológia, Genetika és Genomika, Növénybiotechnológia, Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszékek.
Összesen hány munkatárs dolgozik az intézetnél?
P.K.: Az intézetben 107 munkatárs dolgozik, az alkalmazottak mintegy fele kutatói státuszban van. Az oktatói oldal mellett fontos megemlíteni az oktatási és kutatási feladatok ellátását biztosító adminisztrációs kollégákat, illetve laboránsokat, valamint a növény- és állatházak gondozóit is. Kiemelendő, hogy három professzor emeritus, valamint a 17 önkéntes is tevékenykedik nálunk, akik alkalmazotti státusz nélkül segítik oktatási és kutatási munkánkat.
Melyek az intézet kiemelt kutatási területei?
P.K.: Kapcsolódva az egyetemi stratégiai területekhez hét fókuszpontunk van, ezek pedig a következők: a genetikai és a biotechnológiai módszerek alkalmazása a haszonnövények gazdasági szempontból jelentős tulajdonságainak befolyásolására, stressztűrőképességük fokozására és termésbiztonságának megtartására. Emellett a bioinformatikai és genomikai módszerek alkalmazása a gazdasági haszonállatok nemesítésében, növénynemesítésben, gyomkutatásban. A bioinformatikai és genom analízis szolgáltatások biztosítása az egyetem és más kutatóintézetek számára. Továbbá a precíziós nemesítési eljárások kidolgozása gazdasági haszonállatoknál genetikai és genomikai vizsgálatokra alapozva. A növény-mikroba interakciók genetikai vizsgálata, biotechnológiai felhasználása a környezeti terhelés csökkentése (peszticidek, műtrágyák) és a termésbiztonság, valamint a növények stressztűrő (biotikus és abiotikus) képessége céljából. Emellett az élelmiszerbiztonságot elősegítő biotechnológiai kutatások és szolgáltatások nyújtása is a feladatok közé tartozik. De végzünk vadgenomikai és genetikai kutatásokat is. A mikrobiális ökoszisztémák és az antibiotikumrezisztencia terjedési mechanizmusainak vizsgálata ugyancsak az intézetben folyik.
Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, legyen kedves mesélni erről néhány szót!
P.K.: Két TéT, vagyis bilaterális tudományos és technológiai pályázatot emelnék ki, ezekben nemzetközi együttműködés keretében egy olyan hőkondicionálási eljárást szeretnénk kidolgozni, ami lehetővé teszi a kezelt baromfiállomány hőtűrő képességének javítását, továbbá az autizmus spektrumzavar genetikai hátterének vizsgálatát végezzük egérmodellekben.
A H2020-NETPOULSAFE pályázat keretében egy olyan együttműködési hálózatot tervezünk kialakítani, amely biztosítja a biológiai biztonságot támogató intézkedésekkel kapcsolatos új ismeretek elterjesztését, illetve a bevált gyakorlatok megosztását a pályázatban részt vevő országok baromfitenyésztő ágazatában dolgozók között.
Mi az intézet legizgalmasabb kutatási eredménye a közelmúltból?
P.K.: Részt vettünk a magyarok egyik ősi, szent állatának, a gímszarvasnak a teljes genomi szekvenciájának meghatározásában, valamint egy, a vadállományt megtizedelő rejtélyes betegség okainak a felderítésében is. Az állat-biotechnológia kutatások területén több nemzetközileg elismert hazai és nemzetközi kutatócsoporttal dolgozunk együtt. Ennek eredményeként mind a genom szerkesztés, mind a genomikai és génbanki kutatások területén nemzetközileg is jelentős eredményeket értünk el.
Érdekes kérdésre keresett választ két kutatócsoportunk, ez pedig az, hogy a növény immunrendszere hogyan tesz különbséget a szimbionta és a patogén baktériumok között. Munkájuk során fény derült a növényi rezisztencia géneket szabályozó mikro RNS-ek fontos szerepére, melyek segítik a növényt abban, hogy a védekezés vagy az együttműködés mellett kötelezze el magát.
Növénygenetikai kutatásaink rávilágítottak arra, hogy a vírusok szaporodása során képződő duplaszálú RNS molekulák fontos szabályozói a különböző vírus ellenes védekezési mechanizmusoknak.
Napjainkban egyre többen érdeklődnek a gyógynövények és azok hatóanyagai iránt. Egy Ázsiában jól ismert gyógynövényben a mikorrhiza gomba jelenlétekor bekövetkező változásokat írtuk le, melyek segíthetnek a növény termesztésekor a maximális hatóanyag kinyerésében és hozamának növelésében is.
Mondana néhány szót az intézet vállalati partnereiről? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?
P.K.: Több hazai és nemzetközi céggel is szoros oktatási, kutatási és megbízási szerződésben vagyunk. Az oktatás területén a gyakorlati képzést biztosítják, sőt, közös diplomakészítésre van lehetőség a segítségükkel. A teljesség igénye nélkül: ELKH ATK, Gabonakutató Nonprofit Kft., Syngenta, NBGK HGI, Biomi Kft. Kiemelném a Hód-Mezőgazda Zrt.-t, amely akkreditált és duális képzési helyet biztosít számunkra a mezőgazdasági biotechnológus MSc képzésünkben.
Kutatási együttműködéseink lehetőséget adnak K+F tevékenységekre, illetve közös pályázatok segítségével a tudományos munkánk pénzügyi alapjainak biztosítására is. Partnereink a teljesség igénye nélkül: Bata Zrt., Alfaseed Kft., S and K-lap Kft., Syngenta Kft., Saniplant Kft., Biofil Kft., Csali Hungária Kft., Soft Flow Kft., Foss Analytical Ltd., Agro-béta Kft., CEBIO Kft., SEFAG Zrt., Bőszénfai Szarvasfarm, Büki Nemzeti Park Igazgatósága, Gemenc Zrt., Hungaropant Kft., Mogyi Kft., Rijk Zwaan.
Kérem, mutassa be az intézet által végzett szolgáltatásokat!
P.K.: Intézetünk a genetika, biotechnológia és mikrobiológia témaköreibe tartozó K+F+I megkereséseket és megbízásokat vállalja. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy Magyarország első és mind a mai napig egyedülálló paprika DH szolgáltató laboratóriumával rendelkezünk, ahol évente közel ezer dihaploid (DH) paprikavonalat állítunk elő. A Digitális képalkotó laboratóriumunk szolgáltatásként kínál lézer-pásztázó konfokális mikroszkóp platformot, valamint fluoreszcens- és sztereomikroszkópokat.
Ebben az évben kívánjuk beindítani a szekvenálási szolgáltatásokat, amelyek első sorban az állat- és növénynemesítésben, genotipizálásban, populációgenetikában és genomszelekcióban, valamint kis- és közepes méretű teljes genomok, transzkriptomok, metagenom, célzott genetikai panelek meghatározásában alkalmazhatóak. Ezen a területen a Magyarságkutató Intézettel már élő tudományos együttműködésünk van, microarray technológiára épülő humán diverzitás vizsgálatokra.
Mik az intézet jövőbeni céljai?
P.K.: A multidiszciplinaritást továbbra is erősíteni kívánjuk kutatásainkban, ezek segítségével egy komplexebb kép, megoldás kialakítása lehetséges. További célunk széleskörű szolgáltatások biztosítása a genetika, növény-, állat- és mikrobiális biotechnológia területén, kapcsolatépítés a térség biotechnológiai cégjeivel. Tervezzük inkubátor házak létrehozását, amelyeknél az innováció kulcsfontosságú, ehhez lényeges az ipari PhD-képzés feltételrendszerének megteremtése. Célunk, hogy nemzetközi viszonylatban is jelentőssé váljunk képzési területeinken, valamint a duális képzés részarányát a jelenlegi 1 százalékról legalább 15 százalékra szeretnénk emelni – mondta az intézet igazgatója.
