Agro Napló • 2021. május 25. 14:16
Fontos, hogy az aratás után visszamaradó értékes szármaradványok bontását megfelelő készítményekkel segítsük, mind élettani, mind gazdasági szempontból előnyt kovácsolva ezzel. Szakértőink hozzászólásáért kattintson!
Tarlóbontás nyári betakarítás után
A hozzászólásokért kattintson!
| Daoda Zoltán AGRO.bio Hungary Kft. |
Baráth Dávid Natur Agro Hungária Kft. |
Daoda Zoltán (AGRO.bio Hungary Kft.)
Sajnos ez a tavasz is ÚJRA a csapadékhiánytól visszhangzott egészen a medárdi esőig, de eredménye még mindig sajnálatos, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik, ha szerencsés volt és kapott már esőt! Évek óta ugyanez a tavaszi program!?
Mikor vet véget a folyamatos veszteségnek?
A tudatos betakarítási folyamatot a szalma kombájnnal való szecskázásával és szétterítésével kell elkezdeni.
Majd a tarlóhántáskor a szármaradványok megbecsülésével, a talajba való visszaforgatásával s irányított mikrobiális lebontásával, majd a szerves alkotórészeinek hatékony beépítésével, ami jóval tovább biztosítja – ha visszakerül – a megfelelő nedvességtartalmat s az aszályhatás nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később jelentkezik.
Kérdezzék meg a több éve BactoFil® Technológiát alkalmazó gazdatársaikat, miért is érezték magukat nagyobb biztonságban csapadékhiány esetén ebben az évben is?
Szármaradványkezeléssel NYER vagy VESZÍT?
avagy a szalmában rejlő NYERESÉGEK és VESZTESÉGEK...
Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének több, mint 80%-án kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztenek, melyek szervesanyag-produktuma átlagosan a 8-10 tonnát is elérhet hektáronként. Mindez jelentős és értékes tápelem-tartalommal bír, melynek egy részét a termés betakarítással eltávolítjuk, másik része viszont a termőterületen maradóan, tarlóhántással visszakerül a talajba. Ha nem lopják el a talajoktól!
A talajban történő szervesanyag lebontása során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makro elem kerül vissza a talajba.
Mindez forintokban is kifejezhető gazdasági NYERESÉG, ha ezen melléktermékeket a talajba juttatjuk, ezzel az őszi műtrágya KÖLTSÉG is mérséklődik. További NYERESÉG a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége is.
A növénytermesztésben a tápanyag-utánpótlás alapfogása, hogy a betakarítással elszállított termés-tápanyagveszteség és a maradó szalma szervesanyag-tömegében (biomassza) felhalmozott ásványi anyagok hogyan kerülnek vissza a talajba.
A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek hiánypótlása valósul meg, így a fontos humuszképződés mellett a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag ellátást, így csökkentve a talaj anyagVESZTESÉGÉT.
Felhasználási javaslat:
A Cell® cellulózbontót (1 l/ha 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jet-el végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.
További információ:
www.agrobio.hu
Baráth Dávid (Natur Agro Hungária Kft.)
A tarlóhántás a nyári betakarítási munkák után az első és legfontosabb agrotechnikai beavatkozás. Ezzel a művelettel többek között a talaj vízkészletének megóvását, a talaj mihamarabbi beéredését – így a következő kultúra eredményességét – segíthetjük elő. Fontos a tarlómaradványok aprítása, sekélyen talajba dolgozása is, mely által az intenzív elbomlás már elkezdődik. Közvetlen tarlóhántás előtt vagy azzal egy menetben, illetve az azt követő talajmunkák során alkalmazhatunk segédanyagokat, melyek közül a baktériumtrágyák használata különösen hatékony a szármaradványok és az azokban raktározott tápanyagok feltárásában. Minden, a talajban lejátszódó - annak termékenységét befolyásoló - folyamat mikroorganizmusoknak köszönhető. A talajok jó kondícióját a talajélet mindenkori támogatásával, táplálásával javíthatjuk a legjobban, melynek kulcsa a jó agrotechnika.
Ezen túlmenően további támogatást adhatunk a rizoszféra részére. Ez a talajréteg közvetlen hatással van a növények fejlődésére, támogatása pedig célzottan kijuttatott baktériumokkal is eredményes.
Az aratás után visszamaradó értékes, ugyanakkor lassan bomló maradványok nehézségeket okozhatnak a talajmunkák során, a megkötött nitrogént pedig épp az újabb, vetésben fejlődő növények elől vonhatják el, ezért különösen fontos, hogy megfelelő termékkel segítsük a szárbontást: így a folyamat jelentősen felgyorsul, és a fejlődő növények számára könnyen felvehetővé válik a kálium, a foszfor, illetve egyéb mezo- és mikroelemek is.
A növényi szár lebomlását több tényező is nehezíti: egyrészt a növényi szárat alkotó cellulóz- és lignocellulóz polimer molekulák vízben oldhatatlanok, így enzimes lebontásuk is lassú.
A másik probléma a tág szén-nitrogén arány. A talajmikroorganizmusok C/N aránya 8-10/1. Ehhez képest a gabonafélék C/N aránya (például a búzaszalma esetében) akár a 80/1-et(!) is elérheti. E tényezők hatására a tarlómaradványokon elszaporodó mikroorganizmusok elfogyasztják a talaj könnyen mobilizálható nitrogénkészletét, ilyenkor pedig a cellulózbontás is megáll, vagy legalábbis lelassul.
A tarlómaradványok lebomlását hatékonyabbá tehetjük, ha olyan mikrobákat juttatunk a talajba, amelyek nagy mennyiségű cellulóz- és lignocellulóz-lebontó enzimet termelnek, másrészt biztosítani kell a cellulózbontás nitrogénigényét is, ezért - a cellulózbontók mellett - nitrogénfixáló baktérium kijuttatása is ajánlott, amely a tarlóbontás során biztosítja a folyamathoz szükséges nitrogént is.
A cellulóz lebontását a cellulózt alkotó cukorláncokba véletlenszerűen belehasító endo-glukanázok kezdik el. Az így szabaddá váló cukorláncok végeit exo-gluknázok kezdik el hasítani. Ezen enzimek bontási termékei rövidláncú oligo-szacharidok, melyeket tovább kell bontani monoszacharidokra. Ezekben a lebontási folyamatokban a cellobio-hidrolázok, valamint xilanázok játszanak szerepet.
A szármaradványok lignin polimerjeinek bontásában a vas- és mangán dependens peroxidázok, és lakkázok, a lignin eredetű aromás vegyületek oxidációjában és az aromás gyűrű felnyitásában di- és monoxigenázok vesznek részt. Az oxigenázok egy része a cytochrom P450 enzincsalád tagjai, melyek aktív centrumában hem csoport található.
A fent leírt folyamatokhoz szükséges törzsek, mind megtalálhatók a Natur Micro T készítményünkben.
A talajbaktérium-készítmények alkalmazásának minden szempontból leghatékonyabb módja a Natur JET-tel végzett egymenetes kijuttatás.Ezen tarlóbontó hatások nem csak látványosak, hanem mérhetők is, amit tenyészedényes kísérletünk is igazol.
Keszthely, terméseredmény és vatta tömegének mérése
A vizsgálat végén a vattacsomók súlyveszteségét (azaz a cellulózbontási képességet) nézve azt láthatjuk, hogy az árpa tesztnövények alól kiszedett, indikátoranyagként használt vattacsomó 25,62%-os, a napraforgó esetén 39,64%-os súlycsökkenést mutatott négy ismétlés átlagában, mely jól jellemzi a baktériumkészítmény bontóhatását.
A kezelés kedvező hatással van a terméseredményekre is: 2019-ben Hegyfaluban az őszi búza vetése előtti kijuttatással elvégzett talajkezelési kísérletünk eredményeként 4,56%-os terméstöbbletet tudtunk realizálni, rekordközeli termésvolumen mellett.
A kísérletről készült videónkat itt tekintheti meg.
További információ:
naturah.hu
-an összeállítás-