Agro Napló • 2021. június 16. 11:52
A közös agrárpolitika jövőjéről szóló lisszaboni tárgyalások az agrárminiszterek közötti egyetértéshez vezettek – mondta el Facebook videójában Lisszabonban Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára – közölte a szaktárca lapunkkal.
A kormányzati hírportál emlékeztet: eseményre ott került sor, ahol 14 éve aláírták a Lisszaboni megállapodást, lehetővé téve az Európai Parlament csatlakozását az uniós közös agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos jogalkotáshoz. Ott próbálták meg az uniós agrárminiszterek feloldani a május végi tárgyalási kudarcot, ahol az azért felelős Európai Parlament felhatalmazást kapott arra, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz.
A portugál elnökség a május végén sikertelenül zárult tárgyalások után és a június végére tervezett elnökségét lezáró tárgyalások előtt informális miniszteri ülésen igyekezett közelíteni a tagállami, a parlamenti és a bizottsági álláspontokat.
Az elnökség által összeállított kompromisszumos dokumentum és az egész napos szakértői előkészítő tárgyalás alapján az agrárminiszterek nagyon sok kérdésben közös álláspontra jutottak. Magyar részről megnyugtató volt azt hallani, hogy a legtöbb miniszter csatlakozott ahhoz a régóta hangoztatott magyar véleményhez, hogy a gazdálkodók és az élelmiszer-előállítás nem eshetnek áldozatul a kompromisszumnak – foglalta össze az államtitkár.
Magyarország komoly eredménynek tartja, hogy a zöldülő agrártámogatások legfontosabb új eleme - azaz a területalapú támogatásként működő agrárökológiai alapprogram - esetében a tagállamok és a tanács eljutott egy meglehetősen ambiciózus 25 százalékos költési célhoz, miközben kialakultak azok a rugalmassági szabályok, amelyek biztosítják, hogy a gazdálkodók forrásvesztés nélkül állhassanak át a fenntarthatóbb termelésre. A körvonalazódó megállapodás lehetővé teszi, hogy a gazdák versenyképességének megőrzése mellett tudjanak hozzájárulni a teremtett világ megóvásához – ismertette Feldman Zsolt.
„A környezeti elköteleződés mellett a vidéki térségek társadalmi fenntarthatósága a második kiemelt cél számunkra, ezért nem engedhetünk abból sem, hogy a legkisebb, 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodók számára egyszerűbb szabályok és a lehető legtöbb támogatási eszköz álljon rendelkezésre. Ebben a kérdésben is sok tagállam és a tanács ért egyet, így alappal lehet abban bízni, hogy a mai találkozóval is tettünk azért, hogy a parlament és a bizottság tárgyalói elfogadják álláspontunkat és kiigazítsák a jelenlegi javaslatuk következetlenségeit” – mondta az államtitkár.
A harmadik legfontosabb elvi kérdés a kiszámíthatóság és a jogbiztonság ügye, ebben is egység alakult ki a tagállamok között Lisszabonban. A résztvevő agrárminiszterek mind tudják, hogy a gazdálkodás komoly és hosszú távú elköteleződést igényel. Ezért ez a mezőgazdaság egyik legkomolyabb kihívása a generációváltás. A fiatalok számára viszont csak akkor lehet vonzóvá tenni a mezőgazdaságot, ha kiszámítható és átlátható szabályokat és támogatáspolitikát alakítanak ki. Ezt a rendezvény elején felszólaló európai fiatalgazdák szövetségének vezetője is hangsúlyozta.
Éppen ezért a fennmaradó néhány vitás kérdés közül kiemelten fontos Magyarország számára, hogy a hatástanulmány nélkül és jövőbeli jogbizonytalanságot keletkeztető megfogalmazásban született parlamenti javaslatok kikerüljenek a végső megállapodásból.
Az államtitkár mindehhez hozzátette: a sokszínű európai agrárium vezetői a földrajzi, a történelmi és a politikai különbségek ellenére rendkívüli kompromisszum készséget tanúsítottak, hiszen a legtöbb kérdésben képesek voltak megállapodni úgy, hogy közben a Bizottság és az Európai Parlament legtöbb környezeti és társadalmi elvárásának is megfelel a kialakított álláspont. „Magyarországon nem fog múlni a június végi megállapodás, hiszen csak néhány, a gazdálkodóink és élelmiszertermelésünk fennmaradásához elengedhetetlen elvi kérdéshez ragaszkodunk. Ebben hazánkban ma már egy gazdálkodói petíció is ösztönöz bennünket” – olvasható a közleményben.