Megszületett a megállapodás a KAP-reformról Luxemburgban

Agro Napló
Megszületett a megállapodás az uniós közös agrárpolitika (KAP) reformjáról Luxemburgban, és Magyarország vezetésével nagy erőfeszítések árán sikerült megvédeni a kisgazdaságok érdekeit – közölte az Agrárminisztérium (AM) lapunkkal.

A tájékoztatás kiemeli: a Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén az agrárminiszterek megállapodtak a KAP reform legfőbb politikai elemiről. A magyar agrártárca vezetője a hírt a Facebook-on is közzétette, egy, a közösségi oldalára feltöltött videóban is.

„A tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő Tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait. Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl, sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése” - közölte a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter.

A miniszterek közös erőfeszítései eredményre vezettek, hiszen a kiemelt ügyek túlnyomó többségében sikerült az Európai Parlamentet jobb belátásra bírni, hogy vonja vissza minden realitást nélkülöző javaslatait - tette hozzá a magyar tárcavezető.

Nagy István szerint az egyik legnagyobb vita a kisgazdaságok támogatási szabályairól szólt. Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a már a tanácsi álláspontba is magyar kérésre bekerült 10 hektáros küszöbértéket. Ez lehetővé teszi, hogy 10 hektár alatt ne kelljen megfelelniük a gazdáknak a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek.

Az Európai Parlament javaslata már az 5 hektáron gazdálkodókat is arra kényszerítette volna, hogy kötelezően alkalmazzák a vetésforgót és, hogy földjeik egy részét kötelezően parlagon hagyják. Ez a legkisebb gazdálkodóink teljes ellehetetlenülését okozta volna. Az Európai Parlament javaslatából jóval kisebb környezeti előnyök származtak volna, mint amennyire káros lett volna a vidéken gazdálkodó családok számára.

A magyar agrárminiszter kifejtette: nagy eredmény, hogy az új időszakban is lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására, akár magasabb támogatási összeggel. A kormány számára kiemelt prioritás jelent, hogy tisztességes megélhetést biztosítson a családi gazdaságoknak és a kisüzemeknek, ezzel is erősítve a vidéket.

Elmondta: ahogyan várható volt, a környezet- és klímavédelmi intézkedésekről is hatalmas vita bontakozott ki az intézmények között. Az agro-ökológiai alapprogram, azaz az eco-scheme esetében a 25 százalékos mérték, a forrásvesztés kockázatát csökkentő rugalmasságokkal együtt, megfelelő egyensúlyt teremt a versenyképességi és környezeti szempontok között.

Az érzékeny ágazatok támogatását biztosító termeléshez kötött támogatások mértékét elsősorban a V4-ek hatékony fellépésének köszönhetően sikerült megőrizni a jelenlegi szinten, így továbbra is biztosított lesz az olyan nehéz helyzetben lévő ágazatok támogatása, mint a tej- és húshasznú szarvasmarha tartás vagy a zöldség és gyümölcs ágazat. 

A miniszter aláhúzta: a magyar termelők jövője és a jogbiztonság szempontjából egyaránt fontos eredmény, hogy a három évig elhúzódó, intenzív tárgyalások után sikerült tető alá hozni a megállapodást. A Közös Agrárpolitikát ért egyre erőteljesebb támadások ellenére továbbra is biztosított a magyar gazdák támogatása, mind uniós mind nemzeti forrásból.

Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a koronavírus-járvány alatt is a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc képes volt folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Unió lakosságát. „Ezzel a megállapodással az európai gazdák erőn felül teljesítenek, ahogyan azt a COVID válság alatt is tették. Súlyukat meghaladóan járulnak majd hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez.

A további menetrendet illetően Nagy István elmondta, hogy a megállapodásban foglaltak a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt lesznek konkrét jogszabályi szövegbe foglalva, majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály formális elfogadásra mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a Bizottság felé a KAP stratégiai terveiket.

Az új KAP szabályozás, a kétéves átmeneti időszakot követően, a tervek szerint 2023. január 1-jével lép hatályba – tartalmazza az agrártárca összefoglalója.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?