Az Innovázió ötletverseny döntőjén jártunk: ÁTK-pályázat, MATE-fejlesztések, győztes pályázók

A döntőbe 7 projekt jutott, a következő előzetes munkacímekkel:

• A HERBeer csapata alkoholmentes egészségfejlesztő, kismamáknak is fogyasztható üdítőital ötlete.
• Miskolczi Dániel „Szabadföldi intenzív kertészeti öntöző rendszer” projektje.
• Gyuris Rita „Plantprotecting social média alapú növényvédelmi tanácsadó rendszer” projektje.
• A FEFAR csapatának drónos épületdiagnosztikai rendszere.
• Pintér Levente „Precíziós kalkulátor (PrecAgriCal)” projektje.
• Szabó Gréta „Rovarvektoros diszpenzerek fejlesztése” projektje.
• Fodor Szabina „Coach Pro” applikációja.

A kétórás programon a versenyzők a bemutatkozások után a zsűri kérdéseire válaszoltak, tanácsokat kaptak a fejlesztések további irányaira vonatkozóan, majd az összegzés és az eredményhirdetés következett.

Az első helyezett Gyuris Rita - Plantprotecting: szaktanácsadás a hatékonyabb növényvédelemért, a második Miskolczi Dániel - Mobil automata öntözőrendszer precíziós öntözésre és tápoldatozásra című fejlesztése, a harmadik Fodor Szabina - Coach Pro alkalmazás, a személyre szabott mozgástanácsadó ötlete lett.

Gyuris Rita, Plantprotecting elnevezésű nyertes pályamunkája olyan problémára jelent egyedülálló megoldást, amelynek keretein belül a közösség média egyik legnépszerűbb felületén, az Instagramon kaphatnak pontos, szakszerű választ növényvédelmi problémákra a gazdálkodók, a hobbikertészek és az érdeklődők. A szakmai zsűri értékelése szerint a második legjobb projekt Miskolczi Dániel mobil automata öntözőrendszere volt, amelyet precíziós öntözésre és tápoldatozásra is lehet alkalmazni. A bronzérmet Fodor Szabina Coach Pro alkalmazása érdemelte ki, amely egy személyre szabott mozgástanácsadói applikáció. Azon családok számára találja meg a hozzájuk legközelebb eső professzionális szakembert, gyógytornászt vagy mozgásfejlesztő terapeutát, ahol a gyerek(ek) valamely motoros képességbeli problémával küzd(enek). 

Az Innovázió 1.0 dobogós helyezettjei nagyértékű pénznyereménnyel gazdagodtak, amelyet projektjeik fejlesztésére fordíthatnak. Az első helyezett 500 ezer, a második helyezett 400 ezer, a harmadik helyezett 300 ezer forint nyereményben részesült.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium különdíját Búza Dániel, Fórián Gergő, Vilcsek Viktor közös munkája, a FEFAR - Fotóból előállított felületanalitikai rendszer kapta. A Vitafort Zrt. különdíját Miskolczi Dániel - Mobil automata öntözőrendszer precíziós öntözésre és tápoldatozásra ötlete érdemelte ki. A Hungrana Kft. különdíját pedig Pintér Levente Elemér - A precíziós kalkulátor című fejlesztése kapta. A zsűri szakmai támogatásáról biztosította a különdíjban részesített projektek ötletgazdáit, amelyhez 150 ezer forint anyagi támogatás is társult.

A döntős projektetkről bővebben itt olvashat, az Innovázió 1.0 döntője itt nézhető vissza.

Az eseményt követően hármas interjút készítettünk, amelyen a MATE rektora, Dr. Gyuricza Csaba, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Kulik Zoltán, valamint a Hungrana Kft. vezérigazgatója, Reng Zoltán vett részt.

Gyuricza Csaba elmondta, hogy a döntő napja méltó lezárása volt egy hónapok óta tartó eseménysorozatnak, aminek ezzel nincs vége.

“Nem csak arról van szó, hogy meghallgatjuk a pályázókat és utána elengedjük őket. Már a felkészülési folyamatba is bekapcsolódtunk, a résztvevők iránymutatást kaptak és mentorok segítették a munkájukat. A 40 jelentkezőből egy előzetes szűrőn keresztül a legjobbak jutottak a megmérettetésre, és közülük a legkiemelkedőbbek kaptak díjazást. Ám ezt követően is folyamatosan figyelemmel kísérjük a munkájukat, mert nem lezárt projektekről és innovációkról van szó, hanem különböző készenléti fázisban lévő programokról. Az utánkövetéshez az Egyetem adja meg a hátteret, az pedig egy külön segítség, hogy az Agrárminisztérium és a gazdasági élet szereplői is részt vettek a munkában, ráadásul különdíjakat ajánlottak fel azoknak, akiket támogatásra érdemesnek találtak a versenyzők közül. Velük célzottan ők foglalkoznak majd és segítik a további munkájukat.

Hogyan halad a MATE szerkezeti átállítása és fejlesztése?

Időarányosan jól haladunk, februárban felállt az új struktúra, létrejött az új Egyetem, ám ezzel a feladataink nem szűntek meg az átalakítást illetően. Az integráció és a szervezet kialakítása és felépítése folyamatosan zajlik. Az alapszerkezet létrejött és beindult az új rendszer működése, az átállás gördülékeny volt. Most a két legfontosabb feladat a hosszú távú, 5 éves intézményi stratégia elkészítése, ami az egész magyar agrár-felsőoktatás irányát határozza meg, ezt a tervek szerint júniusban, még a nyári szünet előtt, a kuratóriumi jóváhagyás után el tudjuk fogadni a Szenátusban. A másik dolog, ami évek, bizonyos területeken pedig másfél évtizede óta várat magára, az a képzés, az oktatás modernizációja. Az első lépés, hogy az integrálódott intézményekben harmonizáljuk az induló képzéseket, hogy szeptemberre már egy új szakstruktúrával kezdhessük a tanévet. Ezután következik az egyes szakok tartalmának átalakítása, új szakok indítása, esetlegesen szakok kivezetése, amikre a piaci szereplők és a hallgatók sem tartanak igényt. Ez összességében egy 1,5 éves munka, amin kívül párhuzamosan még rengeteg folyamat zajlik. Megtörténtek az első keresztféléves és rendes felvételi jelentkezések is. A számok nagyon jók, az új MATE-brand sikeresen vizsgázott. A keresztféléves képzésekre országosan a harmadik legtöbb jelentkezés érkezett hozzánk a Budapesti Műszaki Egyetem és az ELTE után, a rendes felvételi jelentkezéseknél pedig a tavalyihoz képest 20 százalékkal nőtt a létszám, ami kétszerese az országos átlagnak. Vannak olyan területek és campusok, amiket érdemes kiemelni, Kaposváron például a tavalyi adatokhoz képest 80 százalékkal növeltük a jelentkezések számát az agrárterületen, a neveléstudományokra jelentkezők létszáma pedig 30 százalékkal emelkedett.

Az innovációs együttműködés szép példája és az állattenyésztésbe érkező pályázati pénzek felhasználása.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az együttműködés már évekkel ezelőtt elindult, amikor az Egyetem részéről Dr. Gyuricza Csaba jelezte, hogy igényli az ipari és piaci cégek jelenlétét az oktatásban. A képzéseknek így kell működniük. A Vitafort Zrt. kutatási és fejlesztési csoportjának vezetője az oktatásért is felelős, mert ez a terület is rendkívül fontos számunkra – fogalmazott. Az elmúlt 10-15 évben ugyanis folyamatos generációváltásról beszélhetünk. Minden cégnél szükség van a megfelelően képzett fiatal szakemberekre, és arra, hogy ne legyen gond a pozíciók betöltése. A verseny utáni hétfőn is 12 tanulót hallgattunk meg egy állásinterjún. Az Innovázió 7-es befutójának listáját átadom az illetékes kollégáknak, akik felveszik velük a kapcsolatot, az agrárkalkulátor minket is kifejezetten érdekel. A fiataloknak az ilyen eseményekkel kapcsolatban lehetőségük nyílik rá, hogy másképp gondolkodjanak, kiszélesedik a világ a számukra. Ők részletesen foglalkoznak a témáikkal, az pedig már a mi dolgunk, hogy az arra érdemesekből piacképes termék legyen. Ebben igyekszünk segíteni nekik, a különdíjazottunkat pedig meghívjuk magunkhoz, és megállapodunk vele a konkrét együttműködés részleteiről.

Meg tud-e felelni a hazai állattenyésztési ágazat az ÁTK pályázati felhívás feltételeinek?

Teljesen új dimenzióban élünk, aminek vannak veszélyei is. Ma 400-500 nagyüzemi partnerünk van, szinte minden nap 10-15-en jelentkeznek azzal, hogy megkapták az ÁTK támogatói okiratot. Az elkövetkező években a mezőgazdaságba érkező 4 ezer milliárd forinthoz viszont fel kell nőni. Az említett cégek jól előkészített pályázatokkal rendelkeznek, amelyekhez a bankok is komoly támogatást biztosítanak. Ezúton szeretném felhívni az illetékes cégvezetők figyelmét, hogy ez a pályázati lehetőség átgondoltságot igényel, mert a vállalatok következő 10-15 évét alapjaiban fogja meghatározni. Azokat, akik nem képesek 10-15 százaléknyi önerőt biztosítani, nem szabad belehajszolni egy olyan fejlesztésbe, amit nem bír el a költségvetésük. A Vitafort Zrt. részéről nagyon örülünk a sok sikeres pályázatnak, mert azok, akik az állattenyésztési tevékenységükbe több 100 milliót invesztálnak, biztosan nem gondolkodnak azon, hogy felhagyjanak a termeléssel. Nekünk ez azért fontos, mert az elmúlt 20 évet nézve mára példátlanul szétnyílt az olló a szántóföldi növénytermesztő és az állattenyésztő partnerek között. Az előbbiek most nagyon jó, az utóbbiak aggasztó helyzetben vannak a magas terményárak miatt. Előbb vagy utóbb ennek a különbségnek csökkennie kell, ami sajnos a fogyasztók részére élelmiszerár-növekedéssel jár.

Az állattenyésztési ágazatnak a nehezítő körülmények ellenére muszáj igénybe vennie a pályázatokat, nincs más választás. Ennek hátterét a gazdák 1,5 évvel ezelőtt pontosan felmérték, tudják, hogy ez egy vissza nem térő alkalom. Aki tudott, igyekezett tartalékot is képezni a beruházáshoz. A nagyüzemek egy része nem csak egy pályán mozog, az állattenyésztés mellett a növénytermesztésben is tevékeny. A közös cél, hogy az itt megtermelt gabonát bőrbe csomagoljuk, megetessük az állatokkal. Ebben nagy feladata van az egyetemeknek és a piaci szereplőknek is, hogy a következő 2-3 forradalmi évben észszerű, okszerű és a hatékonyságot növelő beruházások valósuljanak meg.

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a kiválasztott különdíjasukkal ők is a további közös munkában gondolkodnak. 

„Számunkra lételem, hogy a nekünk alapanyagot beszállító partnerek és gazdák versenyképesen tudjanak működni a következő években és évtizedekben. Ehhez pedig minden segítséget meg akarunk adni nekik. Feldolgozóipari szereplőként kötelességünk, hogy részt vegyünk ennek elérésében. Fantasztikus volt látni, hogy ilyen szerteágazó és ilyen sok pályázat érkezett a MATE-ról. Ez azért örömteli, mert azt mutatja, hogy jól működik a program, és az Egyetem jól végzi a munkáját, innovációs hub-ként teremt lehetőséget a hallgatóinak az ötleteik kidolgozására és a piaci szférába történő bevonódásra. Ebből pedig aztán nagyon nagy dolgok születhetnek.”