A tárcavezető sikeresnek nevezte a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomikai tenyészértékbecslési programjának első szakaszát. Mint fogalmazott, a módszer révén nem csupán hatékonyabb és gyorsabb lesz a fajtában a genetikai előrehaladás, hanem lehetőség nyílik a piac igényeihez jobban igazodó termék-előállításra is. A korszerű módszer alkalmazása révén a magyartarka-fajta megőrizheti versenyképességét a világfajtákkal szemben.
Nagy István emlékeztetett: a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 2020. évben indította el a magyartarka-fajtában a genomikai tenyészértékbecslési programját, a „Magyartarka Genom Projekt”-et, amelynek végrehajtásához az Agrárminisztérium 150 millió forintot biztosított. A támogatásnak köszönhetően kevesebb, mint egy év alatt megvalósult a magyartarka állomány szinte egészének a genotipizálása. A magyartarka ötvözi magában a magas beltartalommal bíró kiváló tej termelését, és a minőségi hústermelést, ezzel stabil és jó minőségű alapanyagot szállít a feldolgozóipar számára. Emellett jelentős genetikai értéket is képvisel, megőrzése és továbbfejlesztése stratégiai fontosságú az egyre inkább globalizálódó tenyésztési folyamatok közepette.
A miniszter elmondta, hogy a program várható pozitív eredményét az Egyesület által már korábban elvégzett előzetes genotipizálási vizsgálatok eredményei is alátámasztják, amely szerint a hazai magyartarka állomány eltérő, és genetikai értelemben változatosabb a más hegyitarka fajtakörbe tartozó állományoknál. Az elemzés lehetőséget nyújt egy hatékony, genotipizálás alapú kettőshasznosítású magyartarka nemesítési program összeállítására, majd megvalósítására is.
Az Egyesület eddig megközelítőleg 11.000 mintát küldött ki a Csehországban található laboratóriumba, ezek feldolgozása folyamatos. Az adatokból több mint 7.000 egyed genomikai tenyészértékét határozták meg. Az Egyesület a tenyészállat-állományában látványos javulást vár a hazai genetikai alapokra kifejlesztett programtól, egyúttal várhatóan növekedni fog a magyartarka-fajta embriókereskedelme is az arab országok magyartarka-fajta iránti érdeklődése miatt.
A teljes program megvalósulása esetén sokkal kevesebb olyan utód jön létre, amelyek a tenyésztés számára feleslegessé válnak. Ezen állatok felnevelésével járó költségek így megtakaríthatók. Továbbá csökkenne az állattenyésztés számlájára írt ammónia-, illetve metán-kibocsátás, ezzel Magyarország mezőgazdaságának „ökológiai lábnyoma” is kisebbé válhat, elősegítve a 2050-re megcélzott karbonsemlegességet - fogalmazott Nagy István.
