Agro Napló • 2021. szeptember 17. 10:25
Innovatív módszerekkel állítanák meg a kutatók a busa térnyerését a hazai vizekben, egyre több gondot okoz hazánkban ugyanis az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak, ezért a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halászati Kutató Központ (AKI-HAKI) szakértői évek óta több fronton küzdenek a problémával – közölte lapunkkal a gödöllői székhelyű felsőoktatási intézmény.
Kiemelték: A szakemberek innovatív módszerekkel végzik az állomány pontos felmérését, folyamatosan aktualizálják Magyarország busatérképét, valamint a busa gyérítésére alkalmas fogóeszközöket fejlesztenek. „Busásan megfizetünk, ha nem születik megoldás, az USA-ban ugyanis már dollármilliárdokat emészt fel a védekezés” – mutatnak rá a szakértők.
A fehér és pettyes busa két Kelet-Ázsia folyóiban őshonos, nagy testméretet elérő, nyíltvízi életmódú pontyféle, melyeket az 1950-es évektől kezdve vontak be a termelésbe. Ennek köszönhetően az 1980-as évekre az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt, mára pedig több mint húsz ország, köztük hazánk természetes vizeiben is meghonosodott.
„Jelenleg ezt a két fajt és ezek hibridjét az egyik legnagyobb ökológiai kockázatot jelentő inváziós halfajként tartják számon természetes elterjedési területükön kívül. Ennek egyik oka az, hogy éppúgy apró fito- és zooplankton szervezeteket fogyasztanak, mint az őshonos halak ivadékai, így a nagy tömegben jelenlévő busafajok komoly táplálékkonkurenciát jelentenek a veszélyeztetett halivadékok számára. Ezen kívül az eutrofizációs folyamatokat erősítve káros hatással vannak a vízminőségre is, mivel ezek a halak épp a táplálékhálózat azon elemét fogyasztják, amely a vízvirágzást is okozó algafajok legfontosabb természetes fogyasztói a hazai vízrendszerekben” – mutat rá a fő problémákra Dr. Halasi-Kovács Béla, a kutatóközpont vezetője.
Mintavétel során egyre gyakoribb kép a vízből magasra kiugró busacsapat. (Fotó: Dr. Vitál Zoltán)A szarvasi HAKI szakemberei néhány évvel ezelőtt elsőként kezdtek átfogó kutatást a hazai busaállományok jobb megismerése érdekében azzal a céllal, hogy eredményeikkel hozzájáruljanak a két faj, illetve hibridjeik populációinak visszaszorításához, ezzel támogatva felszíni vizeink jó ökológiai állapotának kialakulását, valamint a vizek horgászati hasznosításának fenntarthatósági céljait. Ehhez a természettudományos módszerek alkalmazása mellett a közösségi médiában rejlő lehetőségeket is kihasználva elkészítették és folyamatosan fejlesztik Magyarország busatérképét, melyben egy zárt Facebook csoporton keresztül horgászok is segítik őket. A vizsgálatban emellett feltárják a busák célzott horgászatának fejlesztési lehetőségeit, hogy ezáltal segítsék eltávolításuk mértékét.
Mint arra a kutatók rámutatnak, a hatékony kezelés alapját a tudományos eredményeken nyugvó ökológiai kockázatbecslés jelenti. „Ki kell dolgoznunk egy új, innovatív módszert a populációméret pontos meghatározására, továbbá tisztában kell lennünk azzal is, hogy a populációk sajátosságai hogyan függnek össze a környezet nyújtotta feltételekkel. Ezek feltárása érdekében hidroakusztikus és molekuláris biológiai alapokon nyugvó módszereket is bevonunk a vizsgálatokba és DNS-töredékek alapján próbáljuk becsülni a busa alkotta biomassza méretét, hogy még pontosabb adatokat gyűjthessünk a faj élőhelyhasználatáról és vándorlási mintázatáról” – hangsúlyozza Vitál Zoltán tudományos főmunkatárs.
3. kép: A hullámtéri holtmedrek gyorsan felmelegedő sekély vize kiváló élőhelyet biztosít a busaivadék számára, amelyből évről évre egyre többet találnak. (Fotó: Dr. Halasi-Kovács Béla)A feladatok végrehajtásában az amerikai United States Geological Survey (USGS) kutatócsoportja is segíti az intézet szakértőit. Egy most elnyert mobilitási pályázat ráadásul olyan összehasonlító vizsgálatok elvégzésére is lehetőséget ad, amely mindkét ország számára közvetlenül hasznosítható tudást biztosít a probléma hatékony kezelésében, valamint a természetvédelmi és halgazdálkodási gyakorlat fejlesztésében.