Az eszmecsere résztvevője Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára és Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár és uniós kapcsolatokért felelős  ügyvezető igazgatója volt.

Az agráriumba érkező, soha nem látott mértékű források lehetővé teszik az agráriumhoz szorosan kapcsolódó és sikeréhez nélkülözhetetlen, de eddig fejlesztéseiben nem támogatott tevékenységi és kedvezményezetti kör bevonását is – mondta az államtitkár. A precíziós gazdálkodás megteremtésének ösztönzése vagy az élelmiszeripari nagyvállalatok beruházásainak támogatása jó példa erre.

Az új KAP emelt szintű környezeti előírásokat, zöld elvárásokat támaszt a gazdálkodók számára a támogatások fejében, de – mint arra Feldman Zsolt utalt – ezek a 2027 utáni időszakban minden bizonnyal tovább szigorodnak, éppen ezért a mostani években érdemes minden termelőnek a most induló támogatási programokat és a kapcsolódó előírásokat egyfajta tanulási folyamatként kihasználnia.

A magyar agrár- és élelmiszerexport 85 százaléka az Európai Unió piacain talál gazdára, ahol a fogyasztók és kereskedelmi partnerek részéről az igazoltan fenntartható termelésből származó élelmiszer és mezőgazdasági termék iránti kereslet mindinkább dominánssá válik. Ha a szóban forgó arányt meg kívánja tartani azország ezeken a jól fizető piacokon, a magyar gazdasági szereplőknek úgy érdemes alakítani és fejleszteni termelésüket, hogy igazolni tudják annak fenntartható mivoltát – mondta az államtitkár.

Feldman Zsolt még arról is beszél, hogy a jövőbeni forrásokat elsősorban gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani, valamint ebből kell finanszírozni a szigorodó uniós előírások miatti termelési költségnövekedés kompenzációját a termelőknek. A magyar vidéki térségek egy jelentős részében az agrárium jelenti a jövőben is a legfontosabb gazdasági ágazatot, ezért a vidékfejlesztési támogatások fejlesztési forrásai a legfontosabb gazdaságfejlesztési lehetőséget jelentik számukra.

Emellett fontos eleme ugyan a KAP-nak a vidéki térségek fejlesztését szolgáló eszközrendszer, de erre a célra hazánkban az elmúlt években jól működő hazai támogatási programok indultak és indulnak, így maradhat a gazdaságorientált fókusz 2023-tól is a magyar agrárpolitikában – fogalmazott az államtitkár.