A tárcavezető arra emlékeztetett: a szürke fogoly szerves része a magyar kultúrának és a nemzeti hagyományoknak. Az elmúlt években Közép-Európában így hazánkban is jelentős sebességgel zsugorodott a fogoly élettere és egyedszáma.

Mára annyira ritkul az állomány, hogy egyes területeken a madaraknak nincs alkalmuk a párba állásra és a természetes szaporodásra. A helyzet orvoslása érdekében jött lére az Agrárminisztérium (AM) Vadgazdálkodási Főosztályának közreműködésével a fogolyvédelmi munkacsoport és indult el a fogolyvédelmi program is – emelte ki Nagy István.

Hangsúlyozta: a szakértők országos adatgyűjtéssel vizsgálták meg, hogy melyek azok a vadászterületek, ahol intenzív és folyamatos a ragadozógyérítés, illetve van elegendő búvó-, táplálkozó- és fészkelőhely. Ugyanis ezek a gondosan kiválasztott helyszínek alkalmasak a szürke fogoly kibocsátására, amire Derekegyház-Tompaháton a DALERD Erdészeti Zrt. szakembereinek közreműködésével került sor.

A miniszter szerint fontos a gyakorlatban is bemutatni, hogy egy-egy faj megmentése érdekében milyen tapasztalatokra tettünk szert. A tárcavezető kitért arra is, hogy hasznos apróvadjaink közül a fogoly szenved legjobban az élőhelyének megváltozott biológiai és ökológiai hatásaitól, az életfeltételek módosulásától.

A madárfaj megmentése, állományának megerősítése az agrárium szívügye. Genetikai erőforrásaink védelme és a sokféleségük megőrzése biztosítja ugyanis a fenntartható mező- és vadgazdálkodás biológiai alapjait – tette hozzá a tárcavezető.