Agro Napló • 2021. szeptember 30. 10:09
Szeptember közepén volt az idén az éves kukorica és napraforgó tanácskozás, valamint szántóföldi bemutató a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézet (KÖTI) Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének szervezésében Szarvason – tette közzé a MATE a rendezvényről szóló összegzését honlapján.
Közölték: a szakmai nap fő célkitűzése a dél-alföldi térségben gazdálkodó termelők, szaktanácsadók és mezőgazdasági szakemberek részére a legújabb agrotechnikai ismeretek, fejlesztések átadása a kukorica és a napraforgó termesztéstechnológiájában. A rendezvény fő támogatói a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei szervezete, illetve a bemutatón részt vevő cégek voltak.
A program első felében szakmai előadásokat hallgathattak meg a rendezvényen jelenlévők az egyes növények termesztéstechnológiai fejlesztéséről, míg a rendezvény második felében gyakorlati szántóföldi bemutatót láthattak a résztvevők, ahol a szakemberek a kísérleti területen találkozhattak a különböző genetikai hátterű hibridekkel és szántóföldi agrotechnikai megoldásokkal. A rendezvényre mintegy száz gazdálkodó regisztrált, ami jól mutatta a rendezvény sikerét, szervezők szerint.
Az eszmecserét és a szántóföldi bemutatót házigazdaként Futó Zoltán egyetemi docens a MATE KÖTI Öntözésfejlesztési és Meliorációs tanszék vezetője nyitotta meg, majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nevében Heltai Miklós professzor, a Campus főigazgató-helyettese köszöntötte a megjelenteket. Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke köszöntőjében kiemelte: az öntözésfejlesztés jelentőségét, és minden gazdálkodónak felhívta a figyelmét az ilyen célú támogatások igénybevételének célszerűségére. Külön is megemlítette: az agrár-felsőoktatás megyében betöltött fontos szerepét.
Ezt követően Futó Zoltán tartott előadást „A korszerű kukoricatermesztés új lehetőségei címmel”. Prezentációját a kukorica nemzetközi és nemzetgazdasági jelentőségének folyamatos növekedésének illusztrálásával kezdte. Bemutatta a kukorica hozamok alakulását eltérő ökológiai adottságok mellett, a klímaváltozás kézzelfogható hatásait, valamint az eltérő adottságú termőhelyekhez kialakított hibridek közötti különbségeket.
Külön fejezetet szentelt az aszály, azon belül is a sújtó aszály negatív következményeinek, illetve az eltérő öntözési módok és a különböző vízdózisok hozamra gyakorolt hatásainak szemléltetésére. Kiemelt jelentőséget szentelt a kukoricatermesztés tápanyagellátásának, a tudatos fajtaválasztásnak és az optimális tőszám kérdéseinek. A kukorica jelentős aszályérzékenysége miatt felhívta a jelenlévők figyelmét az öntözés gazdasági hatásaira, a beruházások várható megtérülésére, valamint az öntözőrendszerek víz- és energiatakarékos üzemeltetésére. Szemléletes volt a csepegtetőszalag alkalmazásának ráfordítás és hozam viszonyainak bemutatása.
Előadását a helytelenül megválasztott öntözési mód a talajra, a növényre és a környezetre gyakorolt káros hatásainak ismertetésével zárta.
Pepó Péter professzor, a Debreceni Egyetem (DE) egyetemi tanára „A napraforgó termesztés kritikus agrotechnikai elemei” címmel tartott előadást. Az előadás az egyes agrotechnikai elemek (talajművelés, tápanyag gazdálkodás, növényvédelem, termelési intenzitás, stb.) egymásra épülő logikai sorrendjében mutatta be a napraforgó termesztésének azon pontjait, ahol a gazdálkodók döntéseiktől függően jelentősen befolyásolhatják a termelés eredményét. A klímaváltozás legfontosabb hatásaként a termelési zóna északabbra tolódását jelölte meg.
Jelezte azt is, hogy olyan országok is termelőként jelennek meg, akik eddig nem jelentettek konkurenciát a magyar termelőknek. Külön kiemelte Ukrajna és Oroszország termelését, ahol jelenleg az alacsony termelési intenzitással küzdenek, azonban ha növelni tudják a ráfordításaikat, akkor komoly európai piaci részesedést szerezhetnek. Idősorok segítségével szemléltette egyes kísérleti helyeken az évjárati hatásokat, illetve az eltérő intenzitású termelés átlaghozamokra gyakorolt hatását. A pótlólagos ráfordítások hatékonyságának megértését függvényelemzésekkel segítette.
Mindkét előadás és előadó nagy sikert aratott, az esetlegesen felmerült kérdéseket a szünetben, illetve a Tessedik Campus iskolaföldjén a szántóföldi bemutatón volt lehetőség feltenni.
A szántóföldi bemutató kísérleti parcelláit a nemesítő/forgalmazó cégek megjelent területi képviselői és fejlesztő mérnökei mutatták be. A termelők megismerkedhettek új, piacra kerülő kukorica, napraforgó és szemes cirok hibridekkel, fajtákkal. Az idei aszályos nyár után láthatták a várható hozamok alakulását, valamint az egyes növények habitusát eltérő technológia alkalmazása mellett. Mód volt rá, hogy a résztvevők a bemutató során felmerült kérdéseiket mind az egyetemi, mind a cégeket képviselő szakemberekkel megbeszéljék.
A bemutatón részt vevő cégek a Corteva Agriscience Kft., a (Euralis Kft és a Caussade Semences Group Kft. egyesülésével létrejött) Lidea Seeds , a KWS Magyarország Kft., a Szegedi Gabona Kutató Nonprofit Kft., a Nitrogénművek Zrt. és a Terragro Kereskedelmi Kft. voltak - tartalmazza az összefoglaló.