Termálvízből nyert energia, vízmegtartás és adatalapú technológia segíti a magyar kertészet fejlődését

Az Árpád-Agrár Zrt. 2020. januárjában ünnepelte alapításának 60. évfordulóját, de az öröm után nehézségek is jöttek. A koronavírus miatti korlátozások és azok hatásai olyan 1,5 éves időszakot hoztak a vállalat életébe, amit addig még sohasem tapasztaltunk – elevenítette fel az elmúlt csaknem 2 esztendő történetét dr. Csikai Miklós. Szerencsére túléltük. Az ország egyik legismertebb kertésze, Bálint György barátom bölcs mondását idézve úgy fogalmazok: „Ha okom lenne is panaszra, jogom akkor sincs.” Fontos, hogy próbáljunk eszerint élni és gondolkodni, mert ha valaki körülnéz a tágabb környezetében, azt látja, hogy elképesztő mélységekben és szorult helyzetekben élő emberek vannak a világban és sajnos Magyarországon is. Ezért hálát adunk az égieknek, hogy működünk, dolgozunk, termelünk és fejlesztünk – mondta a szakember.

Termálhő adja az energiát a növényházaknak

Fontos, hogy a rendelkezésre álló adottságokat kell kihasználni, a hajtatásos kertészet fejlesztését például kizárólag megújuló energiára szabadna alapozni. Örülünk, hogy az üvegházainkban a magyar termálvizet használhatjuk energiaforrásunknak, és nem több 1000 kilométerről érkezik hozzánk a gáz. A világ legtisztább energiája itt van a lábunk alatt, aminek az eredményes használatát a termékeink és a technológiai megoldásaink is bizonyítják, de egyelőre nem tervezhetünk hosszú távra, mert nem tudjuk, hogy az ideiglenes termálhő visszasajtolást elengedő feltételrendszer hol és meddig lesz érvényes.

A növénytermesztésre rátérve az egyik fő kihívásunk az volt, hogy a növényeink 2020-21 fordulóján az elmúlt két évtized legkevesebb napfényét kapták a növényházban – folytatta. Ráadásul a tavaszi fagyok és a csapadékos időszak után idén Szentesen 3 hónapig nem érkezett hozzánk eső sem. Mindezzel együtt is minden szezonban azt várjuk, hogy jövőre majd jobb lesz. Pedig tudjuk, hogy legfeljebb más lesz, mert mindig új kihívásokkal találkozunk. Viszont amit ezekből lehet, megtanulunk, hogy továbbra is jól tehessük a dolgunkat és eredményesen termeljünk. Minden nehézség ellenére a hajtatókertészeké a világ egyik legszebb szakmája, de ez 365 napos munkát is jelent egyben. Mert ha egy adott feladat felelőse például egy napon nem megy be az üvegházba, és véletlenül zárva hagy valamit, vagy nem kontrollálja kellőképpen a mechanikát, az automatikát és a technikát, az egész évi munka tönkre mehet. Ezért nekünk arra kell törekednünk, hogy a lehető legnagyobb pontossággal és szakértelemmel gondozzuk a növényeket, hogy teljesítsük a fogyasztók által támasztott igényeket. Nagyon sok adatot gyűjtünk, rögzítünk és elemzünk, mert csak így lehet a növények fejlődéséhez igazodva pótolni a folyamatosan csökkenő tápoldatot. Ez szinte minden fenofázisban egy külön receptet jelent. Azt gondolom, hogy a precíziós, adatalapú gazdálkodást először a kertészek valósították meg, a megoldások tőlük terjedtek tovább a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés területeire – mondta dr. Csikai Miklós.

Pályázatok, támogatások, fejlesztési irányok, öntözés

Dr. Csikai Miklós szerint az agrár- és vidékfejlesztésre lehívható 7,5 ezer milliárd forintos forrásözön lehetőségével is hasonlóan illene eljárni: egy pontosan, precízen kidolgozott országos program szolgálhatná például az öntözés megvalósítását. Ugyanis ma még mindig megengedjük magunknak azt, hogy Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében, valamint Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy részén az aszályok katasztrofális mértékben gyengítsék az összes agrárbefektetést és eredményt, miközben 3 Balatonnak megfelelő vízmennyiséget, durván 6 millió km3-rel többet engedünk kifolyni a határon, mint amennyi beérkezik hozzánk a Kárpát-medencébe. Egyelőre pedig úgy látom, hogy nem azon törjük a fejünket, hogyan fejezzük be ezt a pazarlást és állítsuk az adottságot a termelés szolgálatába, hanem sokféle külön program készül az öntözésfejlesztésre, ráadásul sajnos nagyon lassan.

A cégünknél a „fejleszteni, vagy eltűnni a piacról” elv szerint dolgozunk és élünk, ezért természetesen pályázunk és fejlesztünk, amikor annak van alapja és értelme. A termálvíz, a munkaerő és a sok évtizedes tapasztalat itt van. Megvan a piacunk minden termékünkre, rengeteg kiváló minőségű paprikát és paradicsomot termesztünk a fogyasztóknak, amire büszkék lehetünk. Ez azonban egyben nagy felelősség is feléjük, valamint a nagyjából 1000 kertész felé is, akiknek a tevékenységét segítjük a 20 millió feletti palánta nevelésével, ezáltal pedig további sok 100 hektárnyi üveg és fóliaház termesztését alapozzuk meg. Az elmúlt 10 esztendőben 15 hektárnyi üvegházat építettünk, és a lehetőségek felmérését követően a legutóbbi kertészeti pályázaton is részt vettünk, a cégcsoport részéről az Árpád-Agrár Zrt. és a Szentesi Paradicsom Kft. is nyert. A támogatói okleveleket Nagy István agrárminisztertől vehettük át az idén nyáron, Szentesen.

Az egyik 4 hektáros üvegház alapozása már el is készült, a másik építése még tart. Az összehangolt kivitelezéssel reméljük, hogy az elsőt 2022. tavaszára üzembe tudjuk helyezni, a másikat pedig várhatóan a jövő szeptemberi ültetési időszakra adjuk át a termelésnek. Mindkettőben paprikát termesztünk majd, mert változtatni szeretnénk azon, hogy még ma is a legrégebbi, 30, 40, illetve 50 éves üvegházainkban állítjuk elő a híres szentesi paprika jelentős részét. Szeretnénk ebben is versenyképesek lenni és lépést tartani a piaci társainkkal. Igyekszünk minden olyan apróságra és megoldásra odafigyelni, ami a jövedelmezőséget és a termelhetőséget befolyásolja. Azt kívánom, hogy a „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” című felhívás, szakmai körökben a „precíziós pályázat” néven is ismert kiírás hatására a szántóföldi kultúrákban is a lehető legmagasabb szinten valósulhassanak meg azok a megoldások, amelyek eredményessé teszik a hajtatásos kertészetet – mondta dr. Csikai Miklós.