A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az 5 hazai agrárszakképzési centrum közötti együttműködést Dr. Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Dr. Nagy István agrárminiszter jelenlétében írták alá a központok vezetői. Az együttműködés értelmében a felek jelentősen javítják a közép- és felsőfokú agrárképzést a tanulók és hallgatók elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése érdekében. A 2020. július 1-től létrejövő Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum, az Északi Agrárszakképzési Centrum, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum, a Déli Agrárszakképzési Centrum, valamint a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum az ország különböző területeit lefedve segítik majd a pályaorientációs és tehetséggondozási tevékenységet.
A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozó szakemberek utánpótlása kiemelt stratégiai feladat. Ennek egyik módja, hogy hidat képezünk a közép- és felsőfokú szakképzés intézményei között, illetve összehangoltan, a piac elvárásainak megfelelően emeljük a képzési színvonalat – mondta Dr. Csányi Sándor kuratóriumi elnök. A 61 szakképző intézmény átalakításában és megújításában komoly szerepet vállal a MATE azzal, hogy biztosítja a komplex elméleti és gyakorlati tudást, illetve segíti a középiskolások életpályájának meghatározását.
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki tisztét is betöltő Csányi Sándor a labdarúgással hasonlította össze az agrárképzés fejlődési folyamatát. Szerinte nem lehet jó futballista az, aki nem kap már 6 éves korában jó képzést, és hiába jó az akadémiai rendszer, nem ér semmit az a játékos, aki 14 évesen még nem rendelkezik a megfelelő képességekkel, valamint technikai és taktikai alapokkal. Nem lehet jó agrármérnököket kinevelni úgy, ha az oktatási és fejlődési lánc szegmenseiben nem megfelelő minőségű a képzés. Az általános iskolai rendszerbe nem tudunk közvetlenül beavatkozni, de ahol tenni tudunk, ott igyekszünk hatást gyakorolni arra, hogy minél jobb tudással felvértezett gyerekek kerüljenek ki az intézményekből. A szakközépiskolai, a technikusi és az egyetemi képzéseken próbáljuk a lehető legjobban összehangolni és fejleszteni a gyerekek tudását, akik elhivatottságot éreznek vagy érdeklődnek az agrárszakma iránt. Erre azért is nagy van szükség, mert nagyon gyakoriak azok az esetek, amikor egy-egy családi, akár nagyobb gazdaság tulajdonosai nem találják meg az utánpótlást a gyerekeik között és a saját környezetükben sem. Egyelőre ugyanis nem a legvonzóbb ágazatban dolgozunk, de fontos kihangsúlyozni, hogy a víz, az egészségügy, az élelmiszeripar és az agrárgazdaság a jövő jó üzlete, ezért egyre érdekesebb és csábítóbb pálya lesz a fiataloknak. Úgy gondolom, hogy jó irányba haladunk, mert ma már például egy traktor digitalizációja magasabb szinten van, mint 20 éve egy bankfióké volt.
Fontos, hogy nem szükséges mindenkinek egyetemet végeznie, a különböző területekre, feladatokra, ágazatokba, illetve eltérő méretű gazdaságokba más-más felkészültség kell. A szakközépiskolai és a technikusi végzettséggel is nagyon jól lehet boldogulni, ahogy a tudományos és a menedzsmentszemléletet biztosító egyetemi tudással rendelkező fiatal szakembereknek is megvan a helyük a magyar mezőgazdaságban.
Ehhez a felkészüléshez a MATE és a partnergazdaságai komoly és korszerű gyakorlati lehetőségeket kínálnak, hogy a diákok, a szakképzési centrumok és a gazdasági szereplők képviselői is elégedettek legyenek a színvonallal és az eredménnyel. A legkiválóbbak közül pedig remélem, többen bekerülnek a minisztériumokba, és bízom benne, hogy ők adják majd a jövő egyik magyar agrárminiszterét is – mondta Dr. Csányi Sándor.
Nagy István agrárminiszter a futballhasonlathoz kapcsolódva azt mondta: ahogy az Európa-bajnokságon a németek elleni 2-2-es döntetlen eredmény és a szép játék büszkeséget és örömöt hozott az országnak a megújult képzési rendszernek köszönhetően, úgy fogja a magyar agrárképzés is megváltoztatni a szakterület sikerességét. Szerinte azt kell látni, hogy a tudás versenyképességet hoz magával, ennek eljutását kell segítenie az oktatásszervezőknek annak érdekében, hogy egyre több fiatal érdeklődjön a mezőgazdaság iránt. Mivel az élelmiszerekre mindennap szükség van, azok előállítóira fokozott felelősség, figyelem és megbecsültség kell, hogy jusson. A termelési körülmények gyors változásaihoz alkalmazkodni kell, az apáról fiúra hagyományozott tudás tézise megdőlt, mert az új kihívásokra már nem lehet így válaszokat találni. Csak a legkorszerűbb ismeretek segíthetnek a modernizáció eredményeképp létrejövő feladatok megoldásában, ennek kell megfelelnie az ágazatnak is. Soha nem látott mértékű fejlesztésekre kerül sor a MATE hálózatában is, ami biztosítja a megújulást és a felzárkóztatást. A generációváltás küszöbén a fiataloknak már korszerű technológiára van szükségük, hogy a digitalizált világban megtalálják a kedvet, az örömet és a számításukat a mezőgazdasághoz kapcsolódó munkák terén is. Ennek érdekében kapcsolódnak be a modern agrár-felsőoktatás életébe az agrárszakképző centrumok is, ami végtelenül jó döntés, és az ágazat ennek abszolút nyertese lesz. A beiskolázások száma nőtt az agrártematikájú középiskolákban, ez nagyon jó jel. A stratégiai együttműködés pedig azt hivatott szolgálni, hogy a generációváltás megtörténhessen, gyorsan tudjunk választ adni a kor kihívásaira, a megváltozott környezeti viszonyokra és alkalmazkodhassunk a megváltozott fogyasztói szokásokhoz. Azt szeretnénk elérni, hogy a középfokú agrárképzés is olyan tudást adjon, ami segíti a gazdatársadalom versenyképességét és sok fiatalt tegyen érdeklődővé a felsőoktatás iránt is. Fontos, hogy a szakmában tevékenykedő fiatalok érezzék, rajtuk áll a világ boldogulása – fogalmazott Nagy István.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzés rendszerében.
Nálunk tanul az agrárszakképzésben részt vevő összes tanuló csaknem 70 százaléka, több mint 12 ezer diák – folytatta. Tavaly óta a tárca által fenntartott 56 szakképző intézmény 5 centrumban kezdte meg a tanévet, amelyek helyi szinten adnak választ a gazdaság igényeire. A most létrejött megállapodás pedig még magasabb szintre emeli az intézmények együttműködését, a szervezeti működés minőségének javulását és az összehangolt munka hatékonyságát – hangsúlyozta Nagy István.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba MATE-rektor szerint az együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék az adott ágazat felsőfokú követelményrendszerét, elősegítve a szakterületen az életpályamodelljük kialakítását, továbbá az okleveles technikus képzés nyújtotta többletpontok segítségével a diákok könnyebben nyerhetnek felvételt a szakirányú felsőoktatási képzésbe. Így a technikumban megszerzett gyakorlati tudással elhivatott szakemberek kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat. A MATE a megállapodás értelmében lehetőséget kap arra, hogy értékelje a centrumok tanüzemeiben meglévő gyakorlati lehetőségeket, a hallgatók számára üzemi gyakorlatokat, bemutatókat, szakmai kísérleteket és feldolgozási órákat tartson – mondta.
Csurja Zsolt