Az összefoglaló felidézi: az Agrárminisztérium (AM) több évvel ezelőtt a gazdák termelési feltételeinek javítását célzó programot indított, aminek keretében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete (ATK TAKI) kutatói a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónapos rövidítésének környezeti és mezőgazdasági hatásait vizsgálták. A kísérletek, illetve modellezési munkák most jutottak el abba a fázisba, hogy az eredmények felhasználhatók a nitrátrendelet módosításához.
Ezzel naprakészebbé, így életszerűbbé válik a hazai mezőgazdasági tápanyag-gazdálkodás szabályozása. A rendeletmódosítás értelmében a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónappal később, november 30-ától kezdődik majd, ezzel a gazdák termelési feltételei is javulnak. A szabályozás megváltoztatását a hazai időjárás változása indokolja, hiszen az őszi melegebb időszak tovább tart, ezért novemberben is lehetőség nyílik a növények optimális fejlődéséhez szükséges mezőgazdasági műveletek elvégzésére, valamint a tápanyaghiányos talajok állapotának javítására.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése elleni védelemhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló rendelet módosításához hosszas tudományos előkészítésre volt szükség, mivel a hazai szabályozásnak meg kell felelnie az uniós irányelvekben meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek. Ennek a célkitűzésnek az elérése érdekében indította el több évvel ezelőtt az Agrárminisztérium azt a kutatási programot, melynek keretében az ATK TAKI munkatársai a tilalmi időszak egy hónapos rövidítésének hatásait vizsgálták, a nitrát-adatszolgáltatás adatbázisaira támaszkodva. A kutatási és modellezési eredmények alapján lehetővé vált a nitrátrendelet módosítása.
A kutatási program tovább folytatódik, többek között a kijuttatható nitrogén-hatóanyag maximális értékének meghatározása az egyik legfontosabb feladat. A jövőbeni kutatási eredmények alapján a szabályozásban újabb módosítások várhatók annak érdekében, hogy a magyar gazdák termelési feltételei a jelenkori termesztett növényi genotípusokhoz és klimatikus viszonyokhoz igazodva tovább javuljanak – olvasható az összefoglalóban.
