Az agráriumban nemesített növények ugyanolyan közkincsnek számítanak, mint a természeti örökség, és a magyar nemzeti identitás részét alkotják – mondta Semjén Zsolt.

A rendezvényt – amin a miniszterelnök-helyettes beszélt – „A táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében való együttműködésről” szóló egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából szervezték.

Az úristentől kapott természeti sokszínűség mellett létezik az erre épülő, az őseinktől örökölt, évszázadok munkájával kialakított agro-biodiverzitás, amelynek megőrzése szintén kötelesség – hívta fel a figyelmet a politikus, hozzátéve: a Tápiószelén működő génmegőrzési központ a világ 1800 ilyen intézményéből a tizenhetedik, Európában pedig a nyolcadik helyen áll – tartalmazza a kormányzati hírportál összefogalalója.

A génbank különleges értéke, hogy olyan ősi tudást hordoz, amely nem íróasztalnál kitalált teória, hanem tapasztalati valóság – fűzte hozzá miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt elmondta: a tíz évvel ezelőtt aláírt egyezményben az evangélikus, a katolikus és a református egyház, valamint az agrártárca génmegőrző és tudományos intézményei megállapodtak, hogy a lelkészi, egyházi és rendi kertek génmegőrző fajtagyűjteményeket fogadnak be nevelésre.

Azért fontosak a megállapodással létrejött kertek, mert a Kárpát-medence egész területén, különböző adottságok között működhetnek – mondta a politikus. A nagykökényesi plébánián megalakult a 200. kert, amelyet a premontrei rend gondoz – tette hozzá mindehhez példaként.

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára arról beszélt az eseményen, hogy csak egészséges és sokszínű természeti rendszerek biztosítják azokat a javakat, amelyek szükségesek a jóléthez. Ha ez a sokféleség elveszik, sérülékennyé válik a természeti rendszer, és az emberek kiszolgáltatottá válnak – mutatott rá.