Az év elején létrejött Vidékfejlesztési Kormánybizottság tagjainak szakmai meglátásai nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy kormányzati döntés szülessen az uniós támogatások szempontjából létfontosságú stratégiai tervről.
Megkezdődött már a gondolkodás arról, milyen vidékfejlesztési pályázatokat hirdetnek 2023-tól, de most elsősorban a jelenleg futó felhívások menedzselésére fókuszálnak. Az agrárium termelékenysége és hatékonysága ugrásszerűen növekedhet, ha a korábbiaknál jóval több vidékfejlesztési forrást sikerül megfelelően felhasználni. Így a vidéki vállalkozások is megerősödhetnek és jobban fizető munkahelyekké válhatnak.
Az Agrárminisztérium államtitkára, Feldman Zsolt elmondta, hogy december végén nyújtja be hazánk a stratégiai tervet, amely elsősorban a közvetlen támogatásoknál hoz újdonságokat, hiszen ott jelenik meg kötelező elemként a támogatáspolitikai eszköztárban az Agrárökológiai alapprogram, amely keretében – ha Brüsszel elfogadja a koncepciót - 3 millió hektárra várják a pályázó gazdálkodókat. Emellett új elemként megjelenik még egy támogatási forma is, amely a tervek szerint a kis- és közepes gazdaságok számára biztosít többletkifizetéseket az első hektárjaik után. A vidékfejlesztési támogatásoknál, tehát a KAP II. pillérénél, több tekintetben egyszerűbbé válik majd az élet. Főszabály szerint azokat az intézkedéseket alkalmazhatják, amelyeket most is, de a brüsszeli adminisztráció még meg nem hozott végrehajtási jogszabályai a pályát bizonyos mértékig korrigálhatják. Ez a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság kockázatot jelent valamennyi tagállam számára.
A Vidékfejlesztési Kormánybizottság a javaslatokat elfogadó döntései tették lehetővé már idei évben is a Vidékfejlesztési program pályázati hullámát, amelyet két ütemben indítottak az elmúlt időszakban. A mostani előkészítő szakasz után a decemberi benyújtás előtt több stratégiai ügyben a bizottság számára a szaktárca döntési pontokat fogalmaz meg társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból is.
Azok a pályázók, akik az elmúlt hónapokban nyújtottak be támogatási kérelmeket, két dolgot tapasztalhattak, mivel kétfajta pályázatot került meghirdetésre: egyrészt a kisebb értékű, alapvetően eszközbeszerzést szolgáló, építéssel nem járó projektek megvalósításánál jóval egyszerűbb pályázati felhívással és gyorsabb elbírálással találkozhattak a gazdálkodók. A másik oldalon - a Miniszter úr által említett - a 2020 őszén meghirdetett nagy állattartó telep vagy éppen a kertészeti infrastruktúrák megújítását szolgáló pályázatoknál pedig lényegében a vállalt rövidítést már sikerült elérni a pályázat elbírálásában közreműködő intézményrendszerrel. Az újítások, az egyszerűbb megoldások alkalmazásai a következő időszakban is részei lesznek a pályázati rendszernek.
Az Agrárminisztérium nemrég a Vidékfejlesztési program keretében 527 milliárd forintos új pályázati csomagot írt ki. Nem olyan régen jelent meg a gyümölcsültetvényekhez kapcsolódóan a tavaszi fagykárokkal szembeni eszközök beszerzését segítő pályázati kiírás, valamint a takarmányfeldolgozáshoz, illetve a vidéki turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó felhívás is. Ebből a csomagból kiterjedt kör részesülhet, mivel magában foglalja az agrár-környezetgazdálkodással, ökológiai gazdálkodással kapcsolatos felhívásokat is. Több kompenzációs támogatást meghosszabbítanak, például a Natura2000-es területekhez vagy erdőgazdálkodáshoz kapcsolódókat.
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás alapcéljából érdemes kiindulni, amely környezeti értelemben hozzáadott értéket jelentő tevékenységek többletköltséget vagy az abból fakadó bevételkiesés kompenzálását szolgálja. Ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy egy adott hektárnyi terület kicsi, közepes vagy nagy gazdaságnál van, hiszen az azon megvalósult környezettudatos gazdálkodás ugyanannyit ér mindegyik üzemméretnél. A cél, hogy minden egyes hektár termőföld esetében vállalt környezettudatosság fejlődjön. A tartalmi értékelési szempontok között megjelenik a kisebb gazdaságok előnyben részesítése, hiszen amennyiben a gazdaság teljes területe kevesebb, mint 300 hektár, úgy a támogatást igénylő többletpontban részesülhet.
A mostani döntés fontos alapfeltétele, hogy a magasabb nemzeti kiegészítő forrás révén az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés támogatást az eddigieknél jóval nagyobb, lényegében 360 milliárd forintos kerettel indították erre a három évre. Minden üzemméret fontos, a 2021-es pályázatoknál is például mint az élelmiszeripari üzemek fejlesztése felhívás, ahol korábbi gyakorlatot meghaladva a mikrovállalkozástól a nagyvállalatig minden élelmiszeripari szereplő számára lehetőséget nyitottak.
Ugyanez megtörtént a többi pályázatnál is, de úgy, hogy a kisebb üzemméretű gazdálkodóknak célzottan, számukra egyszerűbben elérhető és felhasználható módon írták ki a pályázati felhívásokat.
A Kormány által nyújtott pénzügyi lehetőséggel a vidéki gazdaság fejlesztésének valamennyi szegmensére fókusz kerül, az árutermelő alapanyag-termeléstől, a helyi piacra termelő kisebb gazdálkodóig egyaránt, és mindenkinek testre szabottan képesek segítséget nyújtani, ezzel tudják a magyar élelmiszerfeldolgozás gazdasági motorját berobbantani.
A mostani programnak az egyik leghangsúlyosabb eleme a hozzáadott érték növelése, legyen szó élelmiszerről vagy takarmányról. A nagyobb élelmiszerüzemek fejlesztésére irányuló pályázati felhívást augusztus közepén nyitották meg és végül közel 400 milliárd forint értékben érkezett be pályázat, amely igencsak tekintélyes és nagyon fontos lépés lesz abba az irányba, hogy valóban magasabb hozzáadott értékű pályára kerüljön a magyar agrárium. A másik alapvető célkitűzés a digitalizáció, a precíziós gazdálkodásra történő átállás ösztönzése, a gazdálkodók 212 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet. Látszik, hogy ezekre a fontosnak tartott területekre a tervezett forrásokhoz képest jóval nagyobb igény van.
