Heti fókusz: Konkurense lehet a szója a kukoricának?

Konkurense lehet a szója a kukoricának?

A válaszokért kattintson!

Popovics Tamás (Galldorf Zrt.)

A válasz röviden: igen, a rendelkezésre álló, termesztésükre alkalmas területben.

A válasz hosszabban, mérsékelt elfogultsággal a szója irányában:

A szárításhoz szükséges földgáz és tartályos (PB) gázárak és ezzel együtt a műtrágya árak tavaly ősz óta tartó emelkedése hihetetlen problémát és dilemmát okoznak a kukorica termelőknek, a növény hazai jövedelmezősége még a 90.000.-Ft/tonna körüli ár esetén is 50%-ot csökkenhet. Ha 2021-ben 90-100 ezret költöttünk műtrágyára, akkor idén akár 240-280 ezer is el fog menni, kivéve, ha valaki megvette ősszel a tavaszi input mennyiségét. Legalább ennyit kell költeniük a termelőinknek vetőmagra, gépre, növényvédő szerre. Így egy hektár kukorica nem 340 ezerbe, hanem 500-550 ezerbe fog kerülni. Ha marad a 90.000.-Ft/tonna körüli értékesítési ár, 8 tonnás eredmény esetén a jövedelem feleződni fog.

Rövid matematika után néhány gondolat, amely a kukorica és a szója termesztésére igaz. Mindkét növény stabil hazai és export felvevőpiaccal rendelkezik, a kukorica esetében az ipari felhasználás már olyan méreteket (mennyiség és ár) ölt, amely veszélyezteti a takarmányozáshoz szükséges mennyiség beszerzését és a hazai állattenyésztés fennmaradását. Szója esetében az európai fehérje „önellátottsági” szintje alacsony, az EU még sokáig importra (USA, Brazília, Argentína stb.) szorul. Mindkét növény termeszthető a hazai éghajlati adottságok mellett, a magyarországi termesztésükhöz széles fajta és hibrid választék áll a termelők rendelkezésére. Mindkét növény termesztésére rendelkezünk komplett technológiával, a gépi igényekben sok az átfedés, tehát a kukorica termesztők könnyen válthatnak – részben – szójára.

A kukorica előnyei:

Kukorica termesztésében több a tapasztalat, nagyobb tudásbázissal és sok éves gyakorlattal rendelkeznek a termelőink. A különböző nemesítőházak kidolgozott, részben hazánkra is adaptált termesztéstechnológiával rendelkeznek, sok olyan engedélyezett szer van forgalomban, amivel az elkésett növényvédelmi beavatkozásokat helyre lehet hozni. A különböző technológiák között nagyobb az átjárás, az elkövetett növénytermesztői fegyelmezetlenség orvosolható. A kukorica takarmány és ipari célú feldolgozói igénye miatt minden termelő környezetében van olyan átvevőhely, ahol a szárítást és tárolást megfelelő szolgáltatási díj ellenében megoldják, adódik majd a kérdés: mégis milyen áron?

A kukorica termesztés hátrányai:

A kukorica rendkívül tápanyagigényes, az egyik legmagasabb műtrágya (főleg nitrogén) igényű szántóföldi kultúránk. Rendkívül energiaigényes is, hiszen a termesztéstechnológia betartása és a nagy hektáronkénti elvárt hozam miatt a gépi munkák és betakarítás is fajlagosan magas üzemanyag igényt mutat. A betakarítás utáni szárítás szintén nagy energiaigényű. Komoly kérdés lesz 2022 őszén a szárítási díjak alakulása, nem elképzelhetetlen a 1.500-1.800.-Ft/tonna/víz% díj sem, amely már önmagában megkérdőjelezheti a kukorica vetésforgón belüli enyhén túlzott arányának fenntartását. A kukorica vetésterülete rendre 1 millió hektár felett alakul, így egyre jelentősebb gondot okoznak a kártevők, de az elterjedt, szinte csak egyszikű növényekből álló vetésforgók miatt a gombák és az általuk termelt toxinok is fokozódó problémát jelentenek úgy a gazdák, mint a takarmányipar számára. A szemmel is látható klímaváltozás miatt rendkívül nagy szórás tud kialakulni az egymást követő évek termésátlagai között, lásd a 2020 és 2021 évek összehasonlítását.

Szója előnyei, a fentiek figyelembevételével:

Tápanyag visszapótlásra kevésbé igényes (műtrágya, főleg a N használat szinte teljesen elhagyható), jól mutatja, hogy Európa nyugati felében jóformán nincs különbség a bio és konvencionális szójabab termésátlagai között. Jelenlevő kártevői, kórokozói még nem okoznak akkora problémát, így növényvédelme szintén kevesebb beavatkozást igényel. A szója termesztése pontos technológiai fegyelmet igényel, az engedélyezett és jól működő hatóanyagok köre elég szűk. Az első és legfontosabb lépés az adott tájegységhez és annak mikroklímájához és talajunkhoz leginkább illeszkedő fajta kiválasztása. Fontos technológiai elem a presowing és a preemergens gyomirtás, amelyek alapvetően meghatározhatják a szójatermesztés sikerességét. Ha ezek nem sikerülnek, akkor a posztemergens kezelés a legtöbb esetben már csak drága szerekkel lehet eredményes. Mechanikus gyomirtás során nagyon fontos szempont a művelet elvégzésének időpontja A legmodernebb sorközművelő kultivátoroknál is figyelni kell, hogy mikor megyünk bele az állományba, hiszen nem megfelelő növényállapot (néhány óra is számíthat!) esetén pattanhat a szár, magas lehet az eszköz kártétele. Kukoricához képest az energia igénye jóval szerényebb, szinte minden termelési körzetre található olyan fajta, amelyik szárítás nélkül betakarítható. A légköri nitrogén megkötése által az utóvetemény számára is felhasználható tápanyagot hagy, vagyis a következő évben is jelentős műtrágya megtakarítás érhető el. (Ezzel szemben a kukorica után visszamaradó nagy mennyiségű szártömeg elbontásához extra adag nitrogén szükséges a pentozán hatás elkerüléséhez.) Az időjárási szélsőségek itt is nagy terméskülönbségeket tudnak okozni, de kisebbet, mint a kukorica esetében.

A szemes fehérje támogatás, a költségek egy részére többlet fedezetet nyújt, ami a jövedelmezőséget javítja. A szója már 1 tonna/ha termésnél is nyereséget termelhet, hiszen a hektáronkénti költsége lényegesen kedvezőbb és ehhez jön még a földalapún felül a termeléshez kötött támogatás is.

Ha csak a kukorica termelőink 3%-a átáll szójára, az cca. 30.000 ha növekedést jelenthet a szója esetében, ez a tavalyi vetésterület cca. 50%-a! Minden termelőnek javasoljuk, ha részben a szója mellett dönt, minél előbb gondoskodjon a szükséges vetőmag beszerzéséről.

Magas beltartalmú szójafajtáink legfontosabb adatai, segítség a vetőmag kiválasztásához:

További információ:
www.galldorf.hu

Bene Zoltán (Karintia Kft.) 

Második esélyt kap a szója

A szója még 2015-ben jelentős esélyhez jutott. A termeléshez kötött támogatással ugyanis a termelési költségünk negyedét fedezni tudjuk. Ez a rendkívül jelentős támogatás több mint duplájára emelte a szójával foglalkozó gazdaságok számát Magyarországon. A kezdeti lendület ugyanakkor a kedvezőtlen évjárat és a kellő szakmai ismeretek hiányának köszönhetően hamar alábbhagyott.

Most második esélyhez jutott a szója. Ennek oka a jelentős mértékű energiaár-emelkedésben keresendő.

Hogy profitálhat a szója az energiaválságból?

A sokszorosára emelkedő gáz ára rendkívüli mértékben emelte meg a nitrogén árát. A 200 000 Ft/t fölé emelkedő 27% N ára pedig jelentősen megemeli többek között a kukorica termelési költségeit. A szója ugyanakkor sokkal kevesebb N műtrágyával, illetve akár a nitrogén pótlás teljes mértékű elhagyásával is eredményesen termeszthető. Ehhez persze minőségi vetőmagra és egyéb, a termesztést befolyásoló körülményekre van szükség (talaj pH, levegős talajszerkezet stb.)

A „nitrogén függetlenebb” szója további előnye a kukoricához képest, hogy a korábbi érési idejű fajták (00) a földről lekerülve nagy biztonsággal, szárítás nélkül tárolhatóak. A gázáremelkedés pedig a szárítási költségekben is meglátszódott.

Az energia válság a logisztikai költségekre is rányomta a bélyegét. Egyre inkább felértékelődik, ha az adott növényt kevesebb munkafolyamattal tudjuk eredményesen termeszteni. Nem utolsó sorban a szója esetében a betakarításra kerülő 2,5 - 3 tonnás* hektáronkénti termés mozgatása és tárolása a kukoricához képest lényegesen kevesebb energiát emészt fel. (*szója országos átlagtermés 2018: 2,9 t/ha; 2021: 2,6 t/ha) 

Mindamellett, hogy a kukorica termesztőket aggodalommal töltik el a megemelkedett műtrágya árak, továbbá az egyre dráguló szárítási díjak és logisztikai költségek, az alábbi tény is a szója malmára hajtja a vizet.

A kukorica és a szója elmúlt 5 év országos átlagterméseit összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy a szója éves termésingadozásai lényegesen kisebbek voltak. Márpedig a termésbiztonság az egyre inkább változó környezetben felértékelődik.

Tisztelt szójatermesztés iránt érdeklődő Gazdák!

Az imént felvázolt új irány, az Önök számára lehet, hogy még ismeretlen és kihívásokkal teli. A Karintia segíteni fogja Önt is a minél sikeresebb szójatermesztés érdekében.

A Mauthner cégcsoportunk közreműködésével létrejött eredményes szójanemesítési programnak köszönhetően évről évre bővítjük Pannon régióra nemesített fajtakínálatunkat. A nemesítőink kiváló munkáját több rangos elismerés is igazolja:

„Szenvedélyünk a szója”

Mi Karintiánál nem csupán egy kereskedelmi növényként tekintünk a szójára, hanem szenvedélyesen törekszünk arra, hogy a szója vetésterülete növekedjen Magyarországon.

A „szenvedélyünk a szója” szlogenünkhöz hűen mi nem csupán kiváló, genetikával látjuk el a gazdákat, hanem egy teljeskörű kiszolgálást nyújtunk szaktanácsadással és inputanyagokkal. A napi szinten változó felvásárlási árak láttán pedig fontossá vált a naprakész terménypiaci tájékoztatás. A Karintia szívesen ad a termésre is ajánlatot a gazdáknak. Azt tapasztaljuk, hogy ez a komplex segítségnyújtás egyre inkább elvárás a hazai termelők körében is.

További információ:
www.karintia.hu | 06 94 572 054

Varga Gábor (SAATEN-UNION Hungária Kft.) 

A szója – a kukoricához hasonlóan – meghatározó a világ mezőgazdasági termelésében, és jelentősége vitathatatlan a növényi eredetű fehérje- és olajalapanyag-termelésben. 

A szója gazdasági és agronómiai szempontból egyaránt értékes: ideálisan beilleszthető a vetésforgóba, kiemelkedően piacos termést ad és kiszámítható az értékesíthetősége. A szemes kukorica termesztésére megfelelő termőhelyek kedvezőek számára, a kalászos-szója-kukorica vetésváltás klasszikus megoldásként ismert. A szója termelésiráfordítás-igénye a kukoricához mérten jóval alacsonyabb, esetében a gazdaságokra háruló teljes tenyészidőszaki költség mérsékelt.

Könnyű felismerni azokat az előnyöket, amelyek a szója termesztésével járnak – több lehetőség van benne és több marad utána a szántóföldön. Hiszen a világ növényifehérje-igénye szinte kielégíthetetlen, a szójának – és egyéb pillangósoknak – a vetésváltásban és a költséghatékony tápanyag-gazdálkodás szervezésében nagy szerep jut. Ezek a kultúrák a nitrogénkötő képességük segítségével gazdagítják a talajt, és a kiváló elővetemény-hatás is értéket teremt. Míg a szója mérsékelt pótlólagos tápanyagigényű, addig a kukoricatermelés nagy tápanyagszükséglete fokozott terhet ró a gazdaságokra.

Termelése a nagyobb ráfordítást igénylő, intenzív kultúrákhoz képest (például repce, kukorica, kalászosok) jóval alacsonyabb költségszinten – lényegesen mérsékeltebb agrokemikália (növényvédő szer, műtrágya) felhasználás mellett – kiemelkedő jövedelmet biztosít. A szója egyéb kultúrákhoz képest a kártevők és kórokozók által kevésbé veszélyeztetett növény, így az ezeket a károsítókat célzó növényvédő szeres beavatkozások mérséklik a termelés költségigényét és kisebb terhelést jelentenek a környezetre. A vadban gazdag területeken is eredményesen alkalmazható, hiszen a kukoricához képest elhanyagolható benne a vadkár mértéke.

A szója esetében kiemelkedően nagy a jelentősége a termőhely és a fajtaválasztás (érésidő) összhangjának, amivel jellemzően biztosíthatók a természetes beérés folyamatai. Ennek köszönhetően különösen a kukoricához képest mérsékeltek maradnak a szárítási költségek, vagy akár egyáltalán nincs szárításra szükség, ezzel is biztosítva a kultúra jövedelmezőségét. A SAATEN-UNION kínálatából az igen korai fajtáktól (mint az északi megyékben is eredményes POCAHONTAS és a tendenciatörő hozamú CORALINE) a korain át (mint a kompakt felépítésű PAULA és a kiváló adottságokkal rendelkező YAKARI) a középkorai fajtákig (mint a kimagasló termőképességű ANANDA és a kiemelkedő jövedelmezőséget biztosító ARABELLA) az ország egész területére tudunk jövedelmezően termeszthető szójafajtát ajánlani.

A szója jellemzően korán – augusztus vége, szeptember közepe – betakarítható, nyomában könnyen és jó minőségben művelhető, agronómiai szempontból kedvező természetű a talaj. A betakarítás után maradó szármaradvány kezelése és a talaj művelése egyszerűen megoldható. Utána jó minőségben és kedvező időzítéssel vethetőek az őszi kalászosok. Sőt a pillangósoknak, így a szójának is kiváló a másodlagos jövedelemtermelő képessége az utóveteményben, miközben egyedülálló módon képes hozzájárulni a fenntartható és komplex szakmai alapon szervezett gazdálkodás megteremtéséhez.

A szója európai viszonylatban a stabil jövedelmezőségi adottságain túl egyértelműen az ökotudatos és fenntartható gazdálkodás meghatározó eleme. Hazánkra is igaz ez, hiszen a pannon régióra adaptált fajták használatával a konvencionális és az ökológiai termelésben is életképesnek és versenyképesnek bizonyul. A szójatermelés jövedelmezőségi lehetőségeit érdemes gazdaságszinten vizsgálni, hiszen a kultúra megítélésében a valós és a helyi viszonyoknak megfelelően elérhető profittartalom realizálása kulcstényező. Azokban a gazdaságokban, ahol ennek tudatában vetik a szóját, pozíciója egyre jobb és megítélése folyamatosan javul, hiszen a termelési előnyök – agronómiai és jövedelmezőségi szempontból – mellett a kapcsolódó speciális kifizetések (például termeléshez kötött dotáció) is hozzájárulnak a versenyképességéhez.

További információ:
www.saaten-union.hu