A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszer-termelésre, a parasztgazdaságokra és a vidék égészére nézve az Európai Bizottság (EB) „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatású-gázkibocsátás pedig nem csökkenne érdemben – állapították meg a kutatók.

A WUR tanulmányát a napokban mutatták be a legnagyobb európai gazdálkodói érdekképviselet, a Copa-Cogeca webináriumán. A szakmai anyag egy olyan megkérdőjelezhetetlen reputációval bíró intézmény munkája, amely évek óta a világ egyik legjobb agráregyeteme.

A tanulmány azokra a mezőgazdasági termelésben várható következményekre fókuszál, amik akkor következnek be, ha az F2F és Biodiverzitás stratégiák a jogalkotók mostani akarata szerint kerülnének bevezetésre. A szakmai szervezetek azért készíttették el a tanulmányt, mert az Európai Bizottság nem hajlandó teljesíteni ilyen irányú kötelezettségét, kumulatív hatásvizsgálat nélkül vezetné be az íróasztal mögött megírt stratégiáit.

Az eddig ismertté vált tanulmányokat (USDA, Kiel-i Egyetem, JRC) követően a holland egyetemi anyag is azt támasztja alá, hogy jelentős termelési és hozambeli visszaeséssel, komoly áremelkedéssel, nagy mértékű piacvesztéssel (export és unión belüli is), ugyanakkor csak minimális környezeti, környezetvédelmi és klimatikus progresszióval járhat a stratégiák bevezetése.

A most bemutatott szakmai anyag szerint az uniós célkitűzések kumulatív hatására a termelés átlagosan 10-20 százalékkal csökkenne (a búza esetében akár 17 százalékkal), egyes növénykultúráknál – például az almánál – akár 30 százalékkal. Mindemellett a WUR egy további szakpolitikai tanulmánya megerősíti a szarvasmarha-, sertés- és tejtermelés általános csökkenését, ami az uniós fogyasztók számára jelentős áremelkedést okozna, ugyanakkor a mezőgazdasági termelők jövedelme csökkenne.

Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatástanulmány nélkül – a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, ami az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése. A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50 százalékkal, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal csökkentené 2030-ig. Az antibiotikumok terén szintén 50 százalékos vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25 százalékra emelné. Több mint egy évvel azután, hogy a Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatástanulmány.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok. Ugyanis – alaptalanul – olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezmények révén a harmadik országokból beérkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem felelnek meg.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), az EU Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése, a Kieli Egyetem, valamint – legújabbként – a WUR által készített tanulmányok mind arra a következtetésre jutottak, hogy az F2F stratégia számos hiányosságot tartalmaz. A tanulmányok teljes mértékben igazolják az agrárszakmát képviselő Copa és tagszervezetei által az EU döntéshozók felé eddig adott jelzéseket, figyelmeztetéseket. A JRC jelentése azt jósolja, hogy az európai mezőgazdaságból származó üvegházhatású-gázkibocsátás tervezetten 40-60 százalékos csökkenése a termelés harmadik országokba kiszervezéséhez vezet, beleértve a károsanyag-kibocsátás allokálását is.

Ez a jelentés már januárban a Bizottság rendelkezésére állt, annak publikálását – vélhetően politikai okokból – nyárig halogatta. Az Európai Parlament Comagri Bizottságának október 11-i ülésén a képviselők számon is kérték ezt, de nem kaptak választ. A Kiel-i Egyetem tanulmánya azt vetíti előre, hogy bizonyos szektorokban Európa a világ vezető élelmiszer-exportőréből nettó importőrré válhat. Továbbá megállapítja, hogy a stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen. Az USDA szerint pedig a meghatározott célok 22 millió ember számára az élelmiszer-ellátás bizonytalanságához vezetnek.

Hosszú hónapok óta nincs válasz arra, hogy vajon miért nem veszi figyelembe és miért titkolja el az Európai Bizottság a rendelkezésre álló adatokat, tudományos eredményeket. A tanulmányok kivétel nélkül kimondják: az F2F megvalósítása esetén Európa mezőgazdasági termelése csökkenne, egyes területeken és egyes ágazatok, termékek esetében veszélyes mértékben; az élelmiszerárak pedig jelentősen megemelkednének. Az agrárium szereplői elengedhetetlennek tartják a teljes körű hatásvizsgálatot és annak közös kiértékelését – szögezi le a NAK összegzése.