Hiába volt eső, még mindig száraz a talaj

A mögöttünk álló egy hétben szeles, az évszakhoz képest nagyon enyhe időjárás volt a jellemző – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott. Csapadék csak a hétfőn átvonult hidegfronthoz kapcsolódóan hullott, eső formájában. A múlt hét második felében a Tiszántúlon még volt némi hó, de a hétvégére ez is elolvadt. Hétfőn a déli országrészben, a keleti határszélen és a Börzsöny térségében esett számottevő, 5 mm-t elérő vagy kissé meghaladó mennyiségű eső, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Alföld középső tájain, és többfelé a Kisalföldön még az 1 mm-t sem érte el a heti csapadékösszeg (1. ábra). Nemcsak ez a hét volt száraz azonban, hanem december vége óta sem sok csapadék esett az ország nagy részén, így az elmúlt 30 nap mennyisége jelentősen, a legtöbb helyen 20-30 mm-rel elmarad az ilyenkor szokásostól (2. ábra), és az elmúlt 90 nap is számottevő negatív eltérést mutat a Felső-Tisza vidékének kivételével (3. ábra). A talajok téli feltöltődési folyamata már hetek óta megállt, a telítettséghez hiányzó nedvességtartalom hétről hétre növekszik. A Dunántúl déli, délnyugati tájai és a keleti, északkeleti határszél kivételével 50-90 mm nedvesség hiányzik a felső egy méteres talajrétegből a telítettséghez képest (4. ábra).

A hőmérséklet az elmúlt egy hétben is 3-4 fokkal volt melegebb az ilyenkor megszokottnál (5. ábra), bár a hőérzetünket gyakran csökkentette az erős, hétfőn és kedden többfelé viharos szél (6. ábra). -3 foknál erősebb fagyok csak vasárnap reggel fordultak elő nagy területre kiterjedően, a hét első felében azonban a szeles időben az ország jelentős részén éjszakánként sem csökkent fagypont alá a hőmérséklet. A napi maximumok is 10 fok közelében alakultak, sőt szerdán már 10-15 fok közé melegedett a levegő (7. ábra). Az enyhe időben országszerte megszűnt a talajfagy, az 5 centiméteren mért talajhőmérséklet jellemzően 2 és 6 fok közötti. Északkeleten fordulnak elő ennél kissé alacsonyabb értékek (8. ábra).

Az őszi vetések továbbra is jó állapotban vannak. A télen eddig nem volt olyan időjárás, mely károsította volna a táblákat, a repce, az őszi árpa és a búza is kellően megerősödött az ősz folyamán, a kultúrák kedvező képet mutatnak (9., 10. ábra).

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (11. és 12. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészben ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amelyre a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január egésze és február első dekádja viszont száraz időt hozott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, míg máshol 60-70 mm-rel, északnyugaton 80-90 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták.

Az előttünk álló egy hétben is változékony időben lesz részünk. Egy pénteken érkező hidegfront átmenetileg véget vet a tavasziasan enyhe időnek. Számottevő mennyiségű csapadékot ez a front sem hoz, csak kevés helyen valószínű kisebb eső, zápor, a szél azonban sokfelé megélénkül, a Dunántúlon megerősödik. A front mögött szombaton lehűl az idő, reggel az ország nagy részén már fagypont alá csökken a hőmérséklet, vasárnap reggel pedig többfelé -3 és -6 fok közé hűl a levegő. A maximum értékek is visszaesnek a hétvégén, a többnyire napos idő ellenére is hűvösebb marad 10 foknál. Vasárnaptól azonban már délnyugatira fordul fölöttünk az áramlás, és hétfőn egy mediterrán ciklon éri el térségünket, melynek felhőzetéből a jövő hét első felében többfelé várható eső, a nagyobb mennyiség, akár 10-20 mm a Dunántúl délnyugati részén valószínű. Hétfőtől ismét melegedés kezdődik, az éjszakai fagyok mérséklődnek, majd kedden és szerdán nagy területen meg is szűnnek, nappal pedig 10 fok köré melegszik a levegő.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).