Agro Napló • 2022. február 18. 11:08
A csapadékhiány nem enyhült az elmúlt napokban, és erre a következő hét közepéig sincs sok esély, pedig a talaj mellett a lassan fejlődésnek induló őszi vetéseknek is egyre nagyobb szüksége lenne rá.
A mögöttünk álló egy hétben hosszú idő után átmenetileg megtört a tartós északnyugati áramlás térségünkben, kedden este egy régen látott mediterrán ciklon csapadékzónája is elérte hazánk nyugati részét – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott. A délnyugati áramlás azonban nem maradt tartós, csütörtök reggelre már újra északnyugat felől érkezett egy viharciklon. Jelentősebb mennyiségű csapadékot csak a mediterrán ciklon hozott, de azt is csak a nyugati országrészbe. Az elmúlt hét során arrafelé 10 mm körüli összeg hullott, másfelé viszont a több időjárási front ellenére sem esett néhány milliméternél több (1. ábra). Pedig a csapadékra nagy szükség lenne, hiszen december vége óta alig esett az ország nagy részén. Az elmúlt 30 és 90 nap csapadékösszege is jócskán, a legtöbb helyen 20-40 mm-rel elmarad az ilyenkor szokásostól (2. ábra). A talaj téli feltöltődési folyamata már hetek óta megállt, a telítettséghez hiányzó nedvességtartalom hétről hétre növekszik az ország középső, nagyobb részén, a felső talajréteg pedig szárad (3. ábra).
A hőmérséklet tág határok között alakult az elmúlt hét során. A múlt hét végére érkezett hideg légtömeg miután nyugvópontra érkezett a derült éjszakákon vasárnap (4. ábra) és hétfő reggelre erősebb fagyok is kialakultak, majd a hétfőtől érkező enyhébb levegő hatására kedden, a déli területeken a 15 fokot is meghaladta a csúcsérték (5. ábra) és az éjszakai fagyok teljesen megszűntek. Talajfagy nincs, a talajhőmérséklet a fölső 50 cm-en jellemzően 2 és 5 fok között alakul.
Az őszi vetések továbbra is jó állapotban vannak, bár az ország nagyobb részén hatalmas szükségük lenne a csapadékra. A télen eddig nem volt olyan időjárás, mely károsította volna a táblákat. A talaj fölső néhány centiméteres rétege azonban az elmúlt hetekben nagy területen kiszáradt, így a téli fagyok miatt fölpuhult és fölaprózódott fölső réteget az elmúlt időszakban többször előfordult viharos szél sokfelé fölkapta, elhordta nemcsak a szántásokról, hanem a vetésekről is. Az enyhe idő miatt az őszi kalászosok lassan fejlődésnek indulnak, a legkorábban induló mogyoró és éger virágzása a déli területeken pedig már megkezdődött. A folytatásban várható enyhe idő nem kecsegtet túl sok jóval, hiszen túl korai még. A növényekben túl hamar megindulhat a nedvkeringés, így a tavasszal még szinte biztosan érkező fagyok károkat okozhatnak. Az éjszakai fagyok foghatnák vissza a növényeket, az azonban inkább majd csak keddtől várható.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal Kecskemét és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[i] (6. és 7. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlra és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételei, de északkeleten és az Alföld középső részén csaknem egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január egésze és a február első fele viszont jobbára száraz időt hozott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, míg máshol 60-70 mm-rel, északnyugaton 80-90 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték.
Az előttünk álló 6-8 nap során is marad a nagyon változékony, frontos, erősen szeles időjárás. A mai csapadék után szombaton délnyugaton, hétfőn országszerte várható eső, melynek heti összmennyisége 5 mm körül valószínű, délnyugaton van esély többre. A hőmérséklet csúcsértéke keddig jellemzően 10 fok körül alakul, éjszakánként általában csak gyenge fagyok várhatók. A keddi hidegfront hozhat majd erőteljesebb lehűlést, és komolyabb éjszakai fagyokat.
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[i] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
(Forrás: OMSZ)