Szinergia workshop 2021: az agrárműszaki szakterület fejlődési lehetőségei

A Szinergia workshop 2021 programon kutatói és oktatói részről Simonné Szerdai Zsuzsanna, a Déli Agrárszakképzési Centrum főigazgatója, Varga Péter, a MATE Élelmiszergazdasági Adatközpont stratégiai tanácsadója és Dr. Szabó István, a MATE Műszaki Intézetének igazgatója vettek részt. Ágazati részről előadást tartott Csanádi Tamás, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke, valamint Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz-, és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke. A résztvevők megvitatták az agrárműszaki közép-, és felsőfokú oktatás és a mezőgazdaság kapcsolódásait, együttműködési formáit, valamint az általános digitalizáció kihívásait és lehetőségeit is.  

A mezőgépgyártás múltja

Csanádi Tamás előadásában elmondta, hogy a rendszerváltás előtti időszakban létezett, néha gazdaságpolitikai nyomásra kialakult együttműködés a mezőgéptrösztök, a nagyvállalatok és a külkereskedelmi vállalatok között. Emellett jellemzőek voltak az önszerveződő, gyakran vertikális kapcsolatok is a különféle mezőgépgyártással foglalkozók között. Mindez a többi iparághoz képest jóval hamarabb létrehozta a piaci alapon történő működést, ami például a licencgyártásban és a kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatokban mutatkozott meg. Ebben a tevékenységben kiemelkedő szerepet játszott a gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézet. A rendszerváltás a hazai piacok összeomlását és a külső piacok elvesztését hozta az iparág számára, így szó szerint az életben maradás volt a tét. A korábbi kapcsolatok elősegítették, hogy az elhivatott, és az összefogás alapvető emberi igényével fellépő szakembergárda megalapítsa a Mezőgépgyártók Országos Szövetségét.

Lehetőségek a jövőben

A MEGOSZ két fő síkon látja a hazai gépgyártás lehetőségeit: egyrészt a kisebb hazai gazdaságok gépesítésében, másrészt pedig a magas fokú beszállítói kapcsolatok fenntartásában a nagy, neves, nemzetközi mezőgazdasági gépgyártókkal. Ez utóbbi tekintetében régiós viszonylatban is jól állunk, ugyanis a külföldi tulajdonú vállalatok Magyarországon kutatást és fejlesztést is végeznek, ami igen ritka a többi iparágat tekintve. A hazai gazdaságok gépesítésében viszont még bőven van kiaknázandó lehetőség, mert jelenleg az itthon gyártott gépek több mint 80 százaléka exportra készül. A MEGOSZ együttműködik a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platformmal is a karbonsemlegesnek nevezett jövő elérése érdekében. Kiemelte továbbá azt is, hogy a jövő útja lehet, ha a gépgyártók egy termékpálya mentén valósítják meg az innovációkat, valamint élelmiszerigényre szállítanak megoldást. Példaként az új vetőmag-, és gabonatechnológiákat említette, melyek magasabb feldolgozott értékű végterméket eredményezhetnek. A hazai piacon fejlődés látható, de a MEGOSZ ezúton is kéri az államot, hogy segítse a fennmaradó versenyhátrányok ledolgozását, például engedélyeztetések terén.

A gépforgalmazás lehetséges útjai

Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az általa vezetett szervezet tagjaival a magyarországi gépforgalmazások bő 90 százalékáért felel. A jövő és már a jelen kulcsszavaiként a fenntarthatóságot és a klímasemlegességet emelte ki, amelyek elől senki sem térhet ki. Kétkedését fejezte ki az elektromos traktorok fejlesztése és elterjedése kapcsán, hiszen ezek akkumulátorméretei és egyéb technikai mutatói gyakorlati szempontból még nem kielégítőek. Ugyanez figyelhető meg a növényvédőszerek választékának fokozatos csökkentése, az engedélylejáratok vonatkozásában is. A szerek egyelőre még nem válthatóak ki teljes mértékben, de a trend a csúcstechnológiás gépek és a környezet megóvása közti összefüggés irányába mutat.

Kifejtette, hogy a traktorokban és más mezőgazdasági gépekben az elektronika egyre kiterjedtebb, így a gépek használóinak egyrészről mind kevesebb a közvetlen feladatuk, másrészről viszont a működtetés és az ellenőrzés speciális szakértelmet igényel.  

Digitalizáció és oktatás

A MEGFOSZ a kor legnagyobb feladataként és kihívásaként tekint a digitalizációra. A fejlődés - ahol a táblagépről szoftveresen irányítható, önmagukat kormányzó, majdnem teljesen automatizált szántóföldeken dolgozó gépeknek visszafogottabb vegyszerhasználat köszönhető - a zöld stratégiára is kihat, hiszen így a talajterhelést szabályozhatjuk, csökkenthetjük. Többek közt hasonló meggondolásból készülnek vetési térképek, vetési tervek – mindinkább ezek is  digitalizálva. Harsányi Zsolt elmondta továbbá, hogy a szakemberhiány az agrárgépész szakmát is érinti, ezért az oktatásra igen nagy figyelmet kell fordítani. Emelni szükséges a szakma imázsát, amelynek lehetőségét rendezvényeken, kiállításokon, nyári programokon, céglátogatásokon, iskolai előadásokon, nyílt napokon teremtik meg – fogalmazott.

Agrárszakképzési Centrumok

A 2019-es szakképzési törvény módosítása nyomán 2020 nyarán létrejöttek az Agrárszakképzési Centrumok. Simonné Szerdai Zsuzsanna, a Déli Agrárszakképzési Centrum főigazgatója erről a folyamatról is beszélt előadásában. Kiemelte, hogy az új törvény segíti a fiatalokat a tudatos szakmaválasztásban, igazodik a 21. századi munkaerőpiaci követelményekhez, gyakorlatias tudást ad, illetve egy rugalmas munkakörnyezetet biztosít a szakképzés során. 2020-ban 5 agrárszakképzési centrum alakult: A Közép-magyarországi Agrásszakképzési Centrum, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum, a Déli Agrárszakképzési Centrum, az Északi Agrárszakképzési Centrum és a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum. Ezekben mindösszesen nappali képzésen 14 ezer 769 fő, felnőttképzésen, szakmai oktatás keretein belül 1202 fő, míg felnőtt szakmai képzésen 550 tanul. A mezőgazdasági gépész képzés kapcsán elmondható, hogy az utánpótlás biztosítottnak látszik, ugyanakkor igen kevesen vannak köztük olyanok, akik az érettségit követően az egyetemen folytatják tovább. Ez természetszerűleg kihat az oktatói gárda utánpótlásának kérdésére és problematikájára. Elmondható, hogy a technikai elvárások növekedésével, a digitalizáció fejlődésével az agráriumban a technikusi képzés sokszor kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a fiatalok megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Az egyetem az, amely az ehhez szükséges kompetenciákat megadja számukra.

Simonné Szerdai Zsuzsanna előadásában kifejtette, hogy a legfontosabb trend véleménye szerint is a digitalizáció, a folyamatos technikai fejlődés. Kimutatások szerint az agrárium 58 százaléka automatizálható, gépesíthető, ami egy nagy szám, ugyanakkor a fennmaradó 42 százalék is jelentős számú munkahelyet biztosít a szakképzési centrumokban tanuló diákok számára. Megoldandó problémát jelent, hogy sok esetben az oktatók sem tudják tartani a lépést a szakma aktuális trendjeivel és fejlődésével. Ez azzal van összegfüggésben, hogy a tanári gárda elöregedése hosszú idő óta folyamatos.

A jövő kihívásai a mezőgazdaságban

Varga Péter, a MATE Élelmiszergazdasági Adatközpont stratégiai tanácsadója előadásának bevezetőjében az elmúlt 10 év új kihívásait vázolta fel: Ezek közé tartozik a fogyasztók igényeinek változása, nem csak a mindenféle „mentes” élelmiszerek, de azok számának növekedése miatt is. Emellett a tudatos fogyasztás is egyre elterjedtebb, az emberek mind több és több adatot várnak el a termékekről, a kezdetektől egészen a polcokra kerülésig. A gazdálkodók továbbá jól ismerhetik a klímaváltozás okozta problémákat, úgy, mint a vízhiányt, a túl sok napsütést, és a heves viharok, szelek okozta károkat. Ezzel párhuzamosan rengeteg az új szabályozás hazai és uniós szinten is, amik szintén nehézségeket okoztak. A Covid behozta a „nincs” fogalmát, kérdését, amely előtte nem létezett – mondta a szakember.

Jó kérdések, jó válaszok az adatelemzés segítségével

Varga Péter kifejtette, hogy a tudatos, közép- és hosszútávban gondolkodó termelőknek jól kell feltenniük az alapvető -tovább bővíthető - kérdéseket a kereslet, vagy épp a termelési módok kapcsán. Ezek helyes megválaszolásához adatok sokaságára és elemzésére, továbbá az optimális értékek megtalálására van szükség. Nem egyszerű feladat, de nem megkerülhető a fenntartható működéshez. Az adatok sokaságán alapuló döntéshozatal rohamosan fejlődik. Ma még általános, hogy a végszót az ember mondja ki, de van már működő példa arra is – elsősorban nyugaton -, hogy mesterséges intelligencia hozza meg a döntést, méghozzá igen hatékonyan. A magyar agrárszektornak is tartania kell a lépést ezekkel a tendenciákkal, az egyetemi világnak, a kutatásfejlesztésnek is ebbe az irányba kell haladnia.

A MATE Műszaki Intézete

Dr. Szabó István, a MATE Műszaki Intézetének vezetője előadásában felidézte, hogy a korábbi kari struktúra megszűnt a MATE-n, helyette 21 szakmai intézetet hoztak létre, ezek keretei közt folyik a munka. Ezen belül a Műszaki Intézet 4 alapvető területtel foglalkozik, amik meghatározóak lehetnek a jövőt illetően: a gépészmérnöki képzés, az informatika, az adattudomány és a klasszikus mezőgazdasági ismeretek. Az intézet szervezete igen bonyolult, 5 a MATE 5 campusán is tevékenykedik, ezek a Károly Róbert Campus (Gyöngyös), a Georgikon Campus (Keszthely), a Szent István Campus (Gödöllő), a Kaposvári Campus (Kaposvár), a Budai Campus (Budapest). Ezeken a campusokon párhuzamosan alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, duális képzés, felsőfokú szakképzés és kooperatív képzés is zajlik. Az utóbbi kapcsán az intézetvezető elmondta, hogy a duális képzés alternatívája lehet, révén, hogy ebben a formában a hallgatók nem a képzés elejétől, párhuzamosan, hanem csak az utolsó fázisában kerülnek a jövendőbeli munkaadójukhoz. Kiemelte továbbá, hogy a felsőfokú szakképzések kapcsán is törekednek az együttműködésre a szakképzési centrumokkal, elképzeléseik szerint az ezt választó diákok a képzés felét ott, a másik felét pedig a MATE-én teljesíthetnék – mondta.