Csapadék helyett: száraz, hideg szél

 Az elmúlt egy hét során is többször is esett az országban, de csak nagyon kis mennyiség. Az eső mellett főleg hétfőn, hó is hullott, a Dunántúl déli felén átmenetileg vékony hóréteg is kialakult. Az elmúlt egy hét során lehullott csapadék csak az ország déli részén haladta meg a 2 mm-t, az ország nagyobb részén számottevő mennyiség nem esett (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország jelentős részén 10 mm alatt maradt, de nagy területen még az 5 mm-t sem éri el (2. ábra). A téli csapadékösszeg délnyugaton, délkeleten és északkeleten meghaladta a 100 mm-t, de az Északi-középhegység térségében helyenként még az 50 mm-t sem érte el (3. ábra). Ez 10-60 mm-es téli csapadékhiányt jelent a sokéves átlaghoz képest (4. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

A talajok felszínközeli része folyamatosan szárad, bár a fagyok miatt fellazult fölső néhány cm-es száraz réteg mintegy leszigeteli az alatta lévő, még nedves réteget. Az 50 cm alatti talajréteg az ország középső részén és a Dunántúl északi részén nem töltődött föl nedvességgel. Az ideális helyzet eléréséhez mintegy 20-60 mm csapadékra (5. ábra) lenne szükség (a nagyobb mennyiségre az ország középső területein) nem egyszerre, hanem időben elosztva, viszont a következő 10-14 nap során még egy országos, jelentős csapadékra sem sok esély mutatkozik, nemhogy a hiány számottevő pótlására.

A múlt hét közepi tavaszias hőmérséklet a hét végére mintegy 5 fokkal csökkent. A csütörtöki 10-15 fokos maximumok után a hét végén már csak 5-10 fokig melegedett az egyre erősödő napsütésben a levegő. Igen erős a napi hőingás, a héten már országos fagyok voltak jellemzőek, nagy területen -5 fok alatti, helyenként -10 fokot is elérő minimumokat mértünk (6. ábra).

Az őszi vetések továbbra is jó állapotban vannak, de csapadékra lenne szükségük. Ezekben a napokban a talaj éjjel megfagy, nappal kienged, így föllazul, a felszín megemelkedik. Ilyenkor fordul elő a felfagyás jelensége, amikor a vetések gyökérzete a talajfelszín megemelkedése miatt megszakadhat. Erre is a csapadék, az eső lenne a megoldás.

A korábbi enyhe idő miatt a legkorábban induló mogyoró és éger virágzása javában zajlik (7. ábra), a som (8. ábra) és a csonthéjas gyümölcsök a rügyfakadás fázisában járnak, helyenként már virágoznak is. Az e heti és a jövő heti fagyos éjszakák még visszafogják a növényeket, ez nem is baj, hiszen a túl korai megindulás a tavaszi fagykárok esélyét növeli.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[i] (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A meteorológiai tavasz is tartósan száraz, hideg északkeleti széllel indult. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, de az ország nagyobb részén már 80-100 mm-rel elmarad attól.

A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték.

A folytatásban marad a jellemzően száraz, hideg északkeleti áramlás térségünkben, majd a jövő hét vége felé van esély az áramlás átrendeződésére. Kisebb csapadék több napon is előfordulhat zömében hó, hózápor formájában főleg pénteken és kedden, de március 10-ig az összmennyisége jellemzően 5 mm alatt marad. Gyakran lesz erős északias szél, mely a talajt tovább szárítja. A hőmérséklet a jelenlegihez képest nem sokat változik, éjszakánként többnyire -2, -7 fokos országos fagyok várhatók, nappal pedig 5 fok körüli értékek valószínűek, vasárnap lehet ettől valamivel enyhébb idő.

[i] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

(Forrás: OMSZ)