Nekünk is a talaj a kiindulási pont, az egészséges, a betegségeknek ellenálló növények kineveléséhez. Hosszú évekig csak egy élettelen termesztő közegként gondoltunk a talajokra. Kiszámoltuk az adott terméshez szükséges tápelemek mennyiségét, majd kiszórtuk a műtrágyákat. Hasonlóan jártunk el a házikertekben is. A kőzetgyapoton növekvő üvegházi zöldségek termesztése folyik még ma is hasonló elvek alapján. A talajok elsavanyosodásához, a szerkezetük leromlásához, a talajélet elszegényesedéséhez ez a rossz gyakorlat is hozzájárult. Félreértés ne essék! A megfelelő mennyiségű nitrogén, foszfor, kálium és a többi elem nélkül nincs termés. De a kérdés az: mikor, mennyit és milyen formában pótoljam a terméssel kivont tápanyagokat? Érdemes 3-5 évente megrendelni legalább a szűkített talajvizsgálatot egy talajlabortól. Eltérőek lehetnek a mintavételi módszereik és persze az áraik is – értesült az Agro Napló.
A tápelemek laboratóriumi kimutatására jól kidolgozott pontos módszereink vannak. Sajnos még csak gyermekcipőben jár a talajban élő hasznos szervezetek összetételének és mennyiségének a meghatározása.
Bíró Borbála professzorasszony úttörő szerepet játszik a talaj biológiai aktivitásának a kutatásában, érdemes megnézni a vele készült riportot. Aki komolyabban is elmélyedne a témában, annak érdemes megnéznie dr. Dobos Endre kb. 1,5 órás vetített előadását. Már jobban közelítenek a kertbarátok lehetőségeihez a Házi talajvizsgálatok Hermann Tamással minisorozat filmjei és a Talajreform percek Ambrussal videók.
Talán elsőre furcsának tűnnek azok a gyakorlati próbálkozások, melyekkel a tápanyagok feltárását végző, a gyökerek működését segítő, a talajok szerkezetét megújító gombák, baktériumok, rovarok és férgek jelenlétét és működését próbáljuk megmérni. Mennyire élő a kertem talaja? – kérdésre várnánk a választ ezekkel a vizsgálatokkal. A gyakorlat szempontjából az ÖMKI teafilteres kisfilmjét és az Alsóban az élet felmérésről szóló cikket és a munkájukról forgatott két videót is megnézésre ajánlom (kezdés és a zárás).
A hogyan továbbra, azaz a biológiai aktivitást megőrző és a szervesanyag kialakulását elősegítő talajművelésről Birkás Márta professzorasszony munkái között érdemes keresgélni. Ezt a kisfilmjét hasznos megnézni. A helyszínen, a tarlókon, a szántásokon mutatja be a talajhibákat és magyarázza el az ott alkalmazható talajművelési módszereket. Tanulhatunk a videókból, mert a talajtömörödés jelenségét, a száraz vagy túl nedves talajokon elvégzett műveletek káros hatását, az ősszel felásott ágyásokban a téli fagy hatására fellépő porosodást, stb. a kerti ágyásokban is megfigyelhetjük.
Tudom, hogy a felsorolt videók többsége szántóföldön készült. Jelenleg csak ezekből tudunk kiindulni, innen tudnak ötleteket szerezni a hobbikertészek. Dr. Dobos Endre előadásában részletesen szól azokról az alapelvekről, melyeket az egyik diáján is megjelenített.
„Alapelvek: – csökkenő bolygatás, csak a minimális. Cél a szerkezetépítés, nem a rombolás.
- állandó élet-szervesanyag bevitel és forgásban tartás
- állandó fedés, takarónövények”
A 3 órás kert sorozat fiatal kertésze a betakarítás után az ágyásban hagyta a zöldborsó növények gyökerét, majd fekete agroszövettel takarta a felszínt a másodvetésig. Az agroszövet átengedi a nedvességet, de alatta felforrósodhat a talaj. Mindenképpen érdekes a módszer és örvendetes, hogy már házikertben is készültek filmek.
(Forrás: NAK)
