Heti fókusz: Milyen „apróságokon” múlhat a repce virágzáskori védelmének sikere?

Milyen „apróságokon” múlhat a repce virágzáskori védelmének sikere?

A válaszokért kattintson!

Szalai Ferenc (Bayer Crop Science) 

Gondolatok az arany színbe boruló repcetáblák védelméről

A repce a vegetáció szinte minden pillanatában törődést igényel.  Ez alól a virágzás kezdeti időszaka sem kivétel. Ilyenkor a szár mellett a virágzat és a becőkezdemények kerülnek a kártevők és kórokozók érdeklődésének középpontjába.

Az aktuális védekezési lehetőségeink egyre korlátozottabbak, szűkül a hatóanyag és készítmény választék. Ilyen körülmények között még inkább felértékelődik a szakmaiság. A megfelelő termék kiválasztása mellett fontos szerepet kap a rezisztenciatörő szer-rotáció tartása, és egyre nagyobb jelentőségű a védekezésre leginkább megfelelő időpont kiválasztása.

A virágzás időszakában a szártőkorhadást, fehérszárúságot okozó Sclerotinia sclerotiorum, valamint a repce becőrontó betegség kórokozója, az Alternaria brassicae jelenti a legfőbb kórtani veszélyt. Mindkét kórokozó ellen kiváló hatékonysággal rendelkezik a Propulse. Emellett a repcét ritkábban károsító betegségek – szürkepenész, cilindrospórium, lisztharmat– ellen is tökéletes megoldást nyújt.

S bár a kijuttatása rugalmasabb, mint a vizsgált egyéb készítményeké, az optimális időzítés a sziromhullás kezdetén van. Ugyanis a lehulló sziromlevelek részben megtapadnak akár a repce levelén, akár a száron kicsapódó reggeli párában, és bomlásnak indulnak, mellyel tökéletes fertőzési pontot hoznak létre a kórokozóknak. A Propulse megfelelő időzítésével a fertőzés ilyen esetben is megelőzhető. Különleges formulációjának köszönhetően a kezelés után szinte azonnal bekerül a levél viaszrétegébe, ezért száradás után fél órával már UV- és esőálló. A rezisztencia elleni védekezésben is fontos szerepe van, mivel protiokonazol hatóanyagának elsődleges bomlásterméke is rendkívül jól kapcsolódik a hatáshelyhez, így az ellenálló gombatörzsek ellen is hatékony marad. A Propulse gombaölő hatásán túl kedvezően befolyásolja a kezelt kultúrnövények élettani folyamatait is. Hatóanyagai javítják a növény stresszhatásokkal szembeni tűrőképességét és fokozzák a fotoszintetikus aktivitást. Repcében a virágzáskor végzett kezelés élettani hatásának köszönhetően a kezelt állomány egységesebben érik be. Az érés időszakában csökkenti az arra érzékeny hibrideknél, vagy megkésett betakarítás esetén a korai becő-felnyílásból eredő hozamveszteséget.

A bimbós állapottól érkezünk el a fénybogár problémák kezdetéhez. Ebben az időszakban a fénybogár ellen időzítsük a kezelést. Az első szirmok lehullásakor – amikor a virágzás még szinte alig kezdődött el – el kell kezdenünk egyre jobban figyelni a repcebecő-ormányosra és a virágzás előrehaladtával ez faj lesz a meghatározó a védekezések időzítésénél. A virágzás megindulásával már megjelenhet a repcebecő-gubacsszúnyog is a táblákon. A bogarak ellen végzett kezelések általában ezt a kártevőt is kordában tartják, de betelepedését érdemes nyomon követni és ha szüksége, ellene külön is védekezni

Hűvösebb időben, elhúzódó virágzáskor a kártevők betelepedése is elhúzódó lesz. Folyamatos monitorozásuk javasolt sárga tálas, sárgalapos megfigyeléssel, vagy rendszeres növény vizsgálattal. Az hatékony védelemhez egyedszám alapján, tábla szinten célszerű dönteni a védekezések idejéről és gyakoriságáról.

A Decis Mega méhkímélő technológiával alkalmazva hatékony eszköz ebben az időszakban is.  Deltametrin hatóanyagának és EW – olaj emulzió vizes fázisban – formulációjának köszönhetően a piretroidok között kiemelkedő hatékonyságú. Kiváló kombinációs partner lehet más hatóanyagú készítményekhez is. Kitűnően tapad mind a rovarok, mind a kezelt növény felületére. A piretroidok között kiválónak számító hatástartamával pedig nyugodt napokat szerezhet nekünk ennél, az állandó odafigyelést igénylő kultúránál. Jó esőállóságának köszönhetően a szeszélyes tavaszi esők ellenére is biztosíthatjuk a hatást.  Az eredményesség tovább javítható a Decis Mega és a Propulse kedvezőbb áron, Repce Trió csomagban történő beszerzésével (a csomag Folicur Solo-t is tartalmaz).

További információ:
agro.bayer.co.hu

Szabó Roland (Sumi Agro Hungary Kft.) 

Elérkeztünk a rovarölőszerek kis különbségének nagy napjához, avagy hogyan használjuk ki maximálisan az eredeti MOSPILAN termékcsalád teljesítményét?

Furcsa és egyben nehéz időket él meg az Európai Unió tagjaként a magyar mezőgazdász a termeléshez szükséges inputanyagok és azok szabályozását befolyásoló jogi- és közgazdasági környezet erőteljes változásai, hatásai miatt. Sajnos tudjuk, érezzük, hogy mindezek együttes eredője sokszor okoz alapvető működésbeli változást a gazdaságok életében. Már szerencsésnek érezhetjük magunkat, ha ezek a változások csak a költségszint emelkedésében jelentkeznek; de a hatékonyságban és a helyettesítő termék teljesítményének stabilitásban nem. Most ezeket a megemelkedett költségeket még ugyan a mezőgazdasági alapanyag előállítók kénytelenek elviselni, de közeli az idő, amikor ez a végső fogyasztóra – végső soron a fogyasztó polgárokra – át fog hárulni, hacsak nem lépnek életbe különböző szubvenciók. A költségnövekedés „központi eljárás rend szerinti” ellensúlyozásáról viszont vajmi keveset hallani, ugyanis ez egy rendkívül szenzitív téma. (Úgy kellene az átvételi árakon emelni, hogy közben az azokból készült termékek és szolgáltatások ne dráguljanak, vagy nem abban a mértékben.)

Ez a rendkívül problémás helyzet igen lassan, nehezen és körülményesen ugyan kezelhető, mert a technika jelenlegi állása szerint van rá megoldás. Úgy hívják pénz. Viszont a helyzet komplex értékelését figyelembe véve az állapot tarthatatlanságára utal az a tény, hogy az Európai Unióból frissen kilépett Egyesült Királyság agrárminiszterének egyik első tevékenysége az volt, hogy újra engedélyezte a cukorrépa csávázására az egyik nagy szakmai vitát kiváltó – de jelenleg az Unió tagállamaiban nem engedélyezett – rovarölőszer hatóanyagot tartalmazó növényvédőszert. Ennek oka az, hogy a vírusok által okozott növényvédelmi probléma súlya az egész cukor ágazat létét veszélyezteti a szigetországban és a technika jelenlegi állása szerint ez a probléma komplex kezelésére adott lehető legjobb válasz. Növény állományaink kezelésére használt, tartamosságot és rejtett helyeket is elérni képes hatóanyagok köre ismét szűkült; immáron olyan mértékben, amely egy teljesen új helyzetet teremt a felelősséggel gondolkodó ember számára.

És itt érkeztünk el a címben megfogalmazott kérdésünk alaposabb tárgyalásához. A mai napig emblematikus rovarölő szerünk – a MOSPILAN termékcsalád – olyan teljesítményalapú kiválóság, amely még ebben a retrográd szituációban is engedélyezett, használható és eredményes. Gondolhatnánk, hogy ennyi év együtt töltött idő után, már mindenki, mindent tud a termékről, annak felhasználásáról; de ez így nem igaz. Abban az időben, amikor egy hatóanyagnak kell őrt- és helytállnia kényes helyzetekben – beporzók és egyéb nem célszervezetek fokozott védelme, teljes virágzásban való alkalmazhatóság, tartós hatás, rejtett életmódot élő célszervezetek eredményes gyérítése… –, akkor nagyon tisztán kell látni és tudni a termék hatékonyságát befolyásoló tényezőkről és azok alkalmazásáról az elérhető legnagyobb hatékonyság érdekében. Erre az állapotra való felkészülésünk jegyében végeztünk a tavalyi évben arra vonatkozó vizsgálatokat, hogy mivel lehet a MOSPILAN repcefénybogár elleni hatékonyságát növelni úgy, hogy a kedvező felhasználhatósági tulajdonságai ne változzanak, ne korlátozzuk azokat. Természetesen a fák nem nőnek az égig. Ezt a tényt alapul véve tudjuk és elfogadjuk azt, hogy nem lehet korlátlan segítséget adni úgy a terméknek, hogy azzal más – a felhasználás számára kedvező – paraméterei ne változzanak meg; ezért az oldóközegre fókuszáltunk, azaz a vízre. A vizsgálatok döntően arra irányultak, hogy milyen hatással vannak a permetezéshez használt víz ismert, legfontosabb – és ha szükséges megváltoztatható - fiziko-kémiai tulajdonságai; továbbá vizsgálat tárgyát képezte az ideális adjuváns használatának kérdése is. Ez utóbbi azért fontos, mert a permetlé valódi oldata a növény szilárd felületére kerül és a határfelület minősége határozza meg a permetlé hasznosulásának mértékét. A vizsgált vízminőséget befolyásoló paraméterek az alábbiak voltak: pH és a vízkeménység (nk).

Milelőtt részletesebben elemeznénk ezen faktorok hatását a MOSPILAN-ra, rögtön egy mára már igen elterjedt tévképzetet szeretnék azonnal eloszlatni. Miután a MOSPILAN-on kívül más termék nem volt bevonva a vizsgálatba, azt nem tudom megítélni, hogy más hatóanyagokra és termékekre milyen hatással van a permetező közeg savanyítása; de a MOSPILAN hatását egyértelműen – és a leginkább – rontó tényező a pH savas irányba való eltolása. Azaz a MOSPILAN-t kimondottan káros citromsavval, vagy bármi más savval, savasító termékkel tankkeverékben kijuttatni; hatékonysága radikálisan csökken ezzel az egy rosszul megválasztott beavatkozással. Ezen ismeretek tükrében célszerű a tankkeverék kialakítása során megfigyelni a komponensek által kialakított végleges tartály pH-t – erre alkalmas az egyszerű lakmuszpapír – és a bekeverés végére hagyni a MOSPILAN-t. Ez azért szükséges, mert az ismert pH függvényében vagy képesek vagyunk lúgos tartományba átvinni az oldatot – és akkor bekeverhetjük a MOSPILAN-t -, vagy ha ez nem lehetséges bármi okból kifolyólag, akkor - a jobb hatékonyság érdekében – egy másik menetben célszerű a terméket kijuttatni. Gyári adatok is igazolják, hogy a MOSPILAN hatékonysága pH 9-en a maximális, de degradációja már jelentősen felgyorsul ebben a környezetben, ezért a kompromisszumos tartomány a pH 8. Itt még erőteljes a hatás és még tartja a kívánt tartamhatást is a termék. Amennyiben a terjedő gyakorlat szerinti pH 5 érteket tekintjük 100%-nak, akkor egy semleges pH-n kijuttatott azonos mennyiségű MOSPILAN hatékonysága 125%-ra emelkedik, úgy, hogy csak a pH-n emeltünk.

Ismert továbbá az a tény is, hogy a vízkeménység is nagyon jelentős hatással bír a molekulák hatásának kifejtésére, ezzel javítva, vagy rontva a hatékonyságot. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a MOSPILAN esetében mind az extra lágy (nk 2-6) mind pedig az extra kemény (nk 24-32) vizek kerülendők. Az optimális tartomány az nk 12 körüli vízkeménységnél van. Mindkét irányú eltérés cca. 20% hatékonyság vesztést okozott az optimumhoz képest, ezért nem elhanyagolandó kérdés ennek a paraméternek az ismerete és optimalizálása.

Végezetül a már említett határfelületi kérdés, melyre – az igényeknek megfelelően – többféle lehetőség áll rendelkezésre. Ebben az esetben már nem csupán pár mérés szükséges, hanem komoly ismeretek szükségesek ahhoz, hogy a különböző célra gyártott adjuvánsok a rendeltetésük szerint legyenek felhasználva. Ehhez ad némi segítséget ez a cikk, ugyanis három nagyon gyakori, de más--más célra fejlesztett adjuvánst vizsgáltunk és nem meglepő módon itt is jelentős különbségek adódtak. A trisziloxán bázisú SPUR adalékanyag 19%-al adott jobb hatékonyságot, mint a demetilált repceolaj. Mindent a megfelelő helyen, sorrendben és időben! Ezt a gondolatot követve a MOSPILAN hatékonysága 57%-kal növelhető a citromsavas eljáráshoz képest. A vizsgálatban az ideális kombináció a pH 8, nk 12 és SPUR 100 ml/ha adalékanyag bizonyult.

Mindezt azért tartottuk fontosnak megosztani önökkel, mert az ismert MOSPILAN értékek megtartása közös érdekünk és azonos mennyiség ára azonos akkor is ha azt a lehető legjobban és akkor is ha azt a legrosszabb módon használjuk fel. +57% egy kis odafigyeléssel sokszor éppen a sikert biztosítja a gondos gazda számára. Figyeljünk jobban a vizsgálatokkal megerősített részletekre, mert a kis különbségek ismerete hozhatja el az elérhető eredményesség maximumát.

További információk:
www.sumiagro.hu

Boros Szilárd (Syngenta Kft.) 

A repcét a tenyészidőszak alatt elég sok kórokozó betegítheti meg és okozhat kisebb-nagyobb termésveszteséget. Azon növénykultúráink közé tartozik, amelyet okszerű, előrejelezésre alapozott növényvédelmi beavatkozások nélkül kevés sikerrel lehet nyereségesen termeszteni. Az egyik legjelentősebb és legnagyobb termésveszteséget előidézni képes betegsége a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum, 1. ábra). A kórokozó rendkívül polifág, több száz gazdanövénye ismert, a repce mellett más termesztett kultúrnövényünket is képes megfertőzni, pl.: szója, napraforgó. A fertőzés létrejöhet ivartalan és ivaros úton keresztül is. Az ivartalan fertőzés esetében a talajban lévő szkleróciumok (gomba kitartó képletei) micéliumot hajtanak, és ez fertőzi meg a növények száralapi részét ezáltal korai hervadást, pusztulást okozva. A gomba jelen lehet micélium formájában a vetőmagban is. A szkleróciumok 6-8 évig megőrzik fertőzőképességüket a talajban, így meglehetősen nehéz a védekezés a betegség ezen fertőzési formája ellen. A vetésváltási szabálynak (4-5 évig ne kerüljön ugyanarra a táblára repce) is nehéz megfelelni a mai intenzifikált vetésszerkezet mellett, hiszen más kultúrnövényünket is fertőzheti (pl. napraforgó). Lehetőség van hiperparazita gombák (pl.: Trichoderma spp., Coniothyrium spp.) vetés előtti vagy azzal egymenetben történő bedolgozására, ezekkel van lehetőségünk minimalizálni a kórokozó ezen fertőzési módjából eredő termésveszteségeket.

A másik fertőzési forma az ivaros, aszkospórás eredetű fertőzés, amely a növények szárközepi részét, valamint becőket érintheti. A fertőzés jellegzetes tünete a szárakon jelentkező koncentrikus, gyűrűs rajzolatú világosbarna foltok. A betegség előrehaladottabb állapotában a fertőzött növények szárait felvágva a kórokozó szkleróciumait is megtalálhatjuk. A talajfelszín közelében lévő szkleróciumokból apotéciumok (ivaros termőtestek) fejlődnek, majd ezekből 22-25 °C körüli csapadékos, szeles időjárásban kilökődnek az aszkospórák, amelyek a fertőzéseket indukálják. Gyakorlati szempontból ez az ivaros fertőzési mód a jelentősebb, és ez ellen tudunk fungicidekkel érdemi hatékonyságot elérni. A kezelés hatékonysága szempontjából érdemes több tényezőt szem előtt tartani. Fontos, hogy a választott gombaölő szer hatóanyaga/hatóanyagai a növényekkel érintkezve felszívódóak legyenek, rendelkezzenek megfelelően hosszú hatástartammal és megfelelő legyen a hektáronkénti permetlé mennyisége a kezeléskor (250-400 l/ha). A kezelés időzítésének is nagy jelentősége van, a kórokozó jellemzően virágzás kezdetétől virágzás végéig fertőzi az állományt, a legjobb hatékonyságot a virágzás kezdetén, preventív módon végrehajtott kezeléssel érhetjük el. A virágzás időszaka alatt minden egyes csapadékos nap a kórokozó újabb és újabb fertőzési hullámát jelenti. A Syngenta Kft. ajánlata a repce fehérpenészes rothadása ellen az Amistar SUN készítményünk, amely két felszívódó hatóanyagot (200 g/l azoxistrobin és 125 g/l difenokonazol) tartalmaz (2. ábra).

Az azoxistrobin a strobilurinok közül kiváló mozgási tulajdonságaival (alap- és csúcsirányú mozgás a kezelt növényekben) és juvenilizáló, termésnövelő hatásával tűnik ki. Hatásspektrumába tartozik a repce alternáriás, szklerotíniás betegsége. A difenokonazol jelenleg a piacon lévő legjobb hatékonysággal rendelkező triazol a repce fómás és alternáriás betegségeivel szemben. Mozgása csúcsirányú és transzlamináris.

Javasolt növényvédelmi technológia:

Az Amistar SUN kijuttatását a repce első virágainak nyílásakor (BBCH 60) végezzük el 0.8-1.0 l/ha dózisban, 250-400 l/ha vízmennyiséggel. A teljes virágzásban történő kijuttatáshoz képest ekkor jelentősen jobb permetléfedettséget tudunk elérni a kezelt állományban a szárak alsóbb és középső részein is. A felső dózis használata hosszabb hatástartamot (3-4 hét időjárás és fertőzési nyomás függvényében), jobb hatékonyságot, markánsabb zöldítő és termésnövelő hatást biztosít.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a repce nyereséges termesztéstechnológiájának szerves részét képezi a növényvédelem, amelynek része a növénypatogén kórokozók elleni védelem is. Ez utóbbiak elleni védekezéshez eredményesen használható az Amistar SUN termékünk, amely az összes ismertett, védekezés szempontjából meghatározó kritériumnak eleget tesz. Bízza repcéjének védelmét idén is az Amistar SUN-ra!

További információ:
www.syngenta.hu