„Ess eső, ess!" – Egyre súlyosabb a csapadékhiány

Északkeleti áramlással hideg, többnyire száraz légtömegek áramlottak fölénk az elmúlt egy hétben is. Hószállingózás vagy gyenge eső, havas eső, havazás fordult csak elő. A lehullott csapadék mennyisége viszont csak szerdán haladta meg néhol a keleti országrészben az 1 mm-t, északkeleten reggel átmenetileg be is havazódott a táj, de az ország túlnyomó részén semmi csapadék nem esett még márciusban (1. ábra). Az átlagosnál 10-30 mm-rel szárazabb január, és a hasonlóan száraz február után ez már súlyos csapadékhiányt jelent. Az elmúlt három hónapban 30-80 mm-rel esett kevesebb az ilyenkor szokásos mennyiségnél (2. ábra), és vastagabb, 5-10 cm-t elérő hótakaró sem alakult ki a tél folyamán. A talajok az egyelőre még kismértékű párolgás illetve a növényzet nyugalmi állapota miatt a rendkívül száraz felszíni záróréteg (3. ábra) alatt még tartalmaznak nedvességet (4. ábra), de a tél során nem töltődtek fel kellő mértékben nedvességgel. A felső egy méteres réteg telítettséghez képesti vízhiánya 30-80 mm között alakul (5. ábra), és egy esetleges tavaszi vagy nyári aszály során ennek komoly következményi lehetnek, mivel a növények a mélyebb talajrétegekből sem fognak tudni kellő mennyiségű nedvességet felszívni – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

A hőmérséklet is az ilyenkor szokásos értékek alatt alakult, március első dekádjában 2-4 fokkal volt hidegebb a sokéves átlagnál (6. ábra). Visszatértek a fagyos éjszakák, a fagyzugos területeken gyakran -5 fok alá hűlt a levegő, és nappal sem voltak jellemzőek 10 fok fölötti maximum értékek, de például hétfőn a legtöbb helyen az 5 fokot sem érte el a legmelegebb órák hőmérséklete (7. ábra).

A jellemzően jól telelt őszi vetéseknek igen nagy szükségük lenne már számottevő csapadékra. A felfagyás veszélye a következő napokban is fennáll, sőt tovább fokozódik. A nagy napi hőingás, kemény éjszakai fagyok és enyhe nappalok mellett a talaj felső, száraz rétege naponta megemelkedik, majd lesüllyed, aminek következtében az őszi vetések gyökérzete károsodhat.

Az igen enyhe, az átlagosnál több fokkal melegebb februári időben a korai növények, mint a mogyoró és az éger már virágozni kezdtek (8. ábra), a som és a csonthéjas gyümölcsök rügyei megpattantak, a déli országrészben már fehérbimbós állapotban vannak. Azóta a hidegben a fejlődésük ugyan megtorpant, de az előttünk álló fagyos éjszakákon így is rügykár keletkezhet a korai csonthéjas gyümölcsösökben.

Ismét frissülnek NDVI vegetációs index térképeink, az idei vegetációs időszak első képén a február második felére illetve március első napjaira vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén 0,3 és 0,5 között alakult az index átlagos értéke, ami az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeget jelent. A legnagyobb arányú „kizöldülés” az előző, február közepi időszakhoz képest a déli országrészben volt jellemző.   

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele száraz volt. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A meteorológiai tavasz is tartósan száraz, hideg északkeleti széllel indult, így a csapadékhiány tovább fokozódott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben még meghaladja az optimális értéket, de az ország nagyobb részén 80-100 mm-rel elmarad attól.
A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték. Márciusban ismét lehűlés érkezett, így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant.

Az előttünk álló napokban egy nagy kiterjedésű anticiklon alakítja időjárásunkat. Jellemzően napos, száraz időre van kilátás, jövő keddig esély sincs semmi csapadékra. Északkelet felől igen hideg levegő áramlik fölénk a magasban, ezért már csütörtök estétől a hét további részében kemény éjszakai fagyokra lehet számítani, hajnalonként sokfelé -5 és -10 fok közötti minimum értékekkel, de a környezetüknél alacsonyabban fekvő fagyzugos tájakon -15 fokig csökkenhet a hőmérséklet. Nagy napi hőingás lesz a jellemző, nappalonként a napos időben pénteken csak 4-5 fokig, a hétvégén 4-9 fokig emelkedik a hőmérséklet. Hétfőtől melegedés kezdődik, bár továbbra is sokfelé lesznek éjszakai fagyok, de ezek mértéke csökken, napközben pedig egyre nagyobb területen melegszik 10 fok fölé a levegő. A szél pénteken még sokfelé lesz élénk, a szombattól a jövő hét közepéig viszont jellemzően mérsékelt marad. Jövő szerdán érheti el térségünket egy légörvény, melyhez kötődően néhány milliméter csapadék is hullhat.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).