Újabb csapadék és hajnali fagy is jöhet

A múlt hét második felére jelentősen átalakult térségünk fölött a légköri áramlás, hosszú idő után először mediterrán ciklon felhő- és csapadékrendszere érte el hazánkat. A légörvény a hét végéig meg is határozta időjárásunkat, az ország döntő részére jelentős mennyiségű, hetek óta nagyon várt csapadékot hozva (1. ábra). Ezen a héten újabb számottevő csapadék már nem fordult elő. A lehullott csapadék mennyisége nagy területen meghaladta a 20 mm-t, sőt északkeleten és délnyugaton helyenként az 50 mm-t is elérte. Délkeleten és északnyugaton azonban kevesebb esett, Szeged-Makó környékén még 10 mm sem hullott. A kezdeti 10 fok körüli hőmérsékletű eső után, ahogy a légörvény hideg, úgynevezett hátoldalára kerültünk, vasárnap sokfelé hó is hullott, mely sík terülten is megmaradt néhány órára. A 30 napos csapadékösszeg ezzel sokfelé elérte az átlagos mennyiséget, délkeleten és északnyugaton marad még mindig el attól (2. ábra). A 90 napos összeg azonban még így is országszerte jelentős hiány mutat (3. ábra). E miatt az idén tavasszal problémásan kezdődött a vegetációs időszak, a múlt hét elején ugyanis már az ország túlnyomó részén közepes aszály jelei mutatkoztak. A hét második felében hullott csapadék hazánk döntő részén megszűntette az aszályt: a talajok felszín közeli része feltöltődött nedvességgel, északkeleten és délnyugaton a mélyebb rétegekbe is jutott, de főleg Szeged térségében még a felső 5 cm átnedvesedéséhez sem esett elegendő (4. ábra). A mélyebb, 50 cm alatti talajrétegek a tél folyamán főleg az Alföldön és a Kisalföldön nem töltődtek fel, főleg ezeken a területeken lenne szükség további csapadékra. A talaj hőmérséklete jelenleg többnyire 7 és 10 Celsius fok között alakul.
A hőmérséklet a múlt hét végére jelentősen visszaesett: vasárnap már csupán 5 és 10 fok között alakultak a maximumok. A felhőzet csökkenésével pedig hétfő reggelre sokfelé alakult ki fagy, nagy területen mértünk -3, -4 Celsius fokot, miközben északkeleten és délnyugaton megmaradt a felhőzet és gyengébb volt a lehűlés (5. ábra). Kedd reggelre főleg a déli országrészben még kialakult gyenge fagy, de a magasabb légrétegekben megindult melegedés hatására szerdán már csak néhol volt hajnali fagy és 20 fok körül alakult a hőmérséklet csúcsértéke – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

Az őszi vetések tavaszi fejlődését a márciusi csapadékhiány hátráltatta. A végül csak megérkezett eső még éppen időben jött, a vetések nagyon meg fogják ezt hálálni. A kimondottan poros, száraz talajba elvetett tavaszi kalászosok csirázásának, kelésének is életmentő volt ez a csapadék.
A korai csonthéjasok fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten a kajszi elvirágzott, a mandula teljes virágzásban (6. ábra), az őszibarack a virágzás elején jár (7. ábra), de a szilva és a cseresznye is kezd virágozni (8. ábra). Erre az állapotra érkezett a hétfő reggeli fagy. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén a február végihez hasonlóan, 0,3 és 0,5 között alakult az index átlagos értéke, a márciusban megszokottnál 2-3 fokkal hűvösebb időben nem sokat fejlődött a vegetáció. Ez a változást mutató térképen is látszik, gyakorlatilag stagnált a zöld tömeg mennyisége, ekkor még nem kezdődött el a „kizöldülés”. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál így is nagyobb mennyiségű volt a zöld tömeg, a keleti országrészben figyelhettünk meg az átlagosnál kevésbé zöld területeket, ami arrafelé az őszi vetések gyengébb állapotára utalhatott.    

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[i] (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értékkel megegyező, de az ország nagyobb részén még mindig 80-120 mm-rel elmarad attól, a legnagyobb hiány a Kisalföldön mutatkozik.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek intenzív fejlődésbe a vetések.

A következő 6-8 nap során változékony időjárás lesz a jellemző térségünkben. Szombaton érkezik egy markáns hidegfront, mely sokfelé jelentős csapadékot hozhat. Vasárnap és hétfőn még előfordulhatnak záporok, majd csökken a csapadékhajlam. Összességében a jövő hét közepéig nagy területen várható 5-15 mm csapadék, de helyenként ennél is több hullhat. A talaj nedvességtartalma így valószínűleg növekedni fog. A hőmérséklet vasárnapra jelentősen visszaesik, a csúcsérték akkor csak 10 és 16 fok között valószínű. A hideg levegő nyugalomba jutása után hajnali fagyok is várhatók: a jelenlegi számítások szerint a leghidegebbnek a hétfő reggel ígérkezik, akkor a minimumok -2 és +3 fok között várhatók, a fagyzugos helyeken azonban -5 fok is előfordulhat. Kedden és szerdán is előfordulhatnak majd hajnali fagyok, de a magasban már melegedés kezdődik. Főleg pénteken, szombaton és vasárnap várható szeles idő, a nyugatias légmozgás sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet még 10 fok alatt marad a jövő hét elejéig, majd újra a fölé emelkedik. Bár elég nagy a bizonytalansága a 10 napon túli előrejelzésnek, de 14-től a talajhőmérséklet jó eséllyel már tartósan meghaladja majd a kukorica vetéséhez optimális 10 fokot.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[i] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

(Forrás: OMSZ)