Eső után: Most meg nincs elég meleg!

A mögöttünk álló egy hétben sokfelé csapadékos, de hűvös időben volt részünk, minden nap esett valahol az országban. Múlt pénteken egy mediterrán ciklon hozott kiadós esőt, majd szombaton csökkent a csapadékhajlam, de vasárnap egy újabb örvény érkezett, melynek hidegfrontja nyomán a keleti országrészben többfelé alakult ki heves zápor, zivatar, helyenként károkozó jég és szélvihar kíséretében. Hétfőn főként az ország déli felén, azon belül is a Balaton térségében fordultak elő záporok, majd kedden este egy magassági hidegörvény közelítette meg hazánkat. Ennek hatására kedd estétől csütörtök délutánig sokfelé hullott jelentős mennyiségű, 5-25 mm csapadék az országban, de a már régóta igen száraz Győr térségében most is csak kevés esett (1. ábra). Március legvége óta az ország nagy részén jelentősen csökkent az év első három hónapjában felhalmozódott csapadékhiány, az elmúlt harminc nap csapadékösszege a délkeleti országrész és a Kisalföld északi részének kivételével mindenütt meghaladja a sokéves átlagot, a mai esővel együtt pedig már délkeleten sem számottevő a hiány, az ország széles délnyugat-északkeleti sávjában pedig 20 és 50 mm közötti a csapadéktöbblet (2. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

A talajok felszín közeli része az elmúlt két napban sokfelé telítődött, sárossá vált, de a középső és alsó talajrétegekben a legtöbb helyen bőven van helye a nedvességnek (3. ábra), a felső egy méteres talajréteg telítettséghez képesti vízhiánya 20 és 80 mm közötti (4. ábra).

A hőmérséklet bár emelkedett a megelőző időszakhoz képest, de 1-2 fokkal az elmúlt napokban is elmaradt az ilyenkor megszokott értékektől (5. ábra). Az éjszakai fagyok már megszűntek, de a minimum és a maximum értékek elég tág határok között mozogtak térben és időben egyaránt a felhőzet és a csapadékviszonyok függvényében (6. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a hétvége óta országszerte meghaladja a 10 fokot, jelenleg 12-17 fok között alakul.

Az őszi vetések az ország döntő részén kellően megáztak, számukra a hűvös idő sem jelent különösebb gondot. A búza szárba indult, a repce pedig virágzik (7. ábra). A kukorica és a napraforgó vetése is megtörtént már, de nyári kapás növényeinknek a csapadék mellett a jelenleginél magasabb hőmérsékletekre lenne szüksége az optimális fejlődéshez. A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban virágzásban, illetve az után járnak: már északkeleten is virágzik az alma, a szilva, a körte és a meggy is teljes virágzásban, a cseresznye a virágzás végén jár, az őszibarack elvirágzott, a kajszin pedig a terméskezdemények láthatók (8. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április első felére jellemző gyakori felhős idő miatt nincs értékelhető információ.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek növekedése megindult, jelenleg többnyire 60 és 80 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint 2021-ben, de a sokéves átlagtól továbbra is 15-35 foknappal elmaradva.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[i] (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 60-110 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén 150 mm körüli a hiány.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban első két dekádjában is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.

A folytatásban előbb száraz napok jönnek, majd vasárnaptól szórványosan előforduló záporokra, zivatarokra lehet számítani, melyekből lokálisan hullhat számottevő csapadék, de országos eső a jövő hét közepéig nem valószínű. Így a legtöbb helyen a talajok száradására, a sáros felszín szikkadására lehet számítani. A hőmérséklet napról-napra emelkedik kissé. Pénteken és szombaton hajnalban még nagy területen hűl 5 fok alá a levegő, de gyenge fagy csak a fagyzugos völgyekben fordulhat elő. Vasárnaptól a minimum értékek ismét 5 fok fölött alakulnak majd. A legmelegebb órák hőmérséklete pénteken a legtöbb helyen még 20 fok alatt alakul, majd szombaton 20 fok körüli értékekre, vasárnaptól pedig egyre nagyobb területen kevéssel 20 fok fölötti hőmérsékletekre van kilátás.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[i] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).