A májusi eső aranyat érne – mégsem esik

Sajnos azonban vannak olyan területek az országban, ahol mezőgazdasági aszály van és elsősorban a tavaszi vetésű kultúrák már szenvednek. A folytatásban főként északon és nyugaton várhatók záporok, zivatarok, országos, jelentős eső azonban a következő egy hét során nem valószínű – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

A múlt héten pénteken és szombaton sehol nem esett az országban, majd vasárnaptól többfelé alakultak ki záporok, zivatarok. A csapadék területi eloszlása annak záporos jellege miatt igen szeszélyesen alakult: egyes vidékeken semmi nem hullott, másfelé viszont 20-30 mm is előfordult (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország középső részén a sokéves átlag fölött alakult, de nagy területen, főleg délnyugaton, északnyugaton és északkeleten jelentős hiány mutatkozik (2. ábra). A talaj nedvességtartalmában is jelentős különbségek alakultak ki a csapadék egyenetlen eloszlása miatt. A fölső 20 cm-es réteg különösen Győr, Mohács-Bácsalmás és Hortobágy-Tiszaújváros-Tokaj-Mátészalka térségében száraz, errefelé hatalmas szükség lenne a csapadékra. A mélyebb rétegekben ezeken a részeken is van még nedvesség, de bőven lenne helye a csapadéknak (3. ábra).

Az elmúlt hét második felében felmelegedés kezdődött, napközben már jellemzően 20 fok fölött alakult a hőmérséklet, de pénteken és szombaton hajnalonként még többfelé 5 fok alá hűlt a levegő (4. ábra).

Az elmúlt időszakban hullott csapadék és a megérkezett meleg hatására gyors fejlődésnek indult a vegetáció, de a gyomokra, a kórokozókra és a kártevőkre is kedvező hatással volt. Az őszi vetések közül a kalászosok szárba indultak (5. ábra), a repce pedig virágzik (6. ábra). A talaj még országszerte kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz a növények fejlődéséhez.

A legtöbb gyümölcs az ország nagy részén már elvirágzott és jól látszódnak a terméskezdemények, de északkeleten teljes virágzásban van az alma és a birs is kezd virágozni.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április közepére jellemző állapotot láthatjuk. Sokat fejlődött a vegetáció az április eleji állapothoz képest, már csak Szabolcsban van nagy területen barna folt, ahol kicsi a zöld tömeg mennyisége. Ez főként azzal magyarázható, hogy arrafelé magas a gyümölcsfák aránya, melyek ebben az időszakban még nem bontottak lombot. Az anomália térképen egyértelműen látszik az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet hatása: a sok piros folt az ilyenkor szokásosnál kisebb zöld tömeget jelent, vagyis a vegetáció az idén is – akárcsak tavaly – elmaradásban van. Ez különösen az észak-magyarországi erdőkkel borított tájakon figyelhető meg.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 80 és 120 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint 2021-ben, de a sokéves átlagtól továbbra is 20-40 foknappal elmaradva. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásosnál kissé később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon[i] (7. és 8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ezután jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 60-110 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén 150 mm körüli a hiány.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.

A folytatásban gomolyfelhős-napos, meleg időre van kilátás hétfőig záporokkal, zivatarokkal. Főleg az ország északi és nyugati részén lehet csapadékra számítani, arrafelé területi átlagban 5-10 mm is eshet összességében, de továbbra is nagy területi változékonysággal. A meleg és gyakran párás idő a gombás megbetegedéseknek kedvez majd. Az ország délkeleti felén kisebb a csapadék esélye, ott nagy területek maradhatnak teljesen szárazon. Keddtől csütörtökig csökken a csapadék kialakulásának esélye. A talaj nedvességtartalma így (kis körzeteket leszámítva) jellemzően csökkenni fog a következő egy hét során. A hőmérséklet nem változik számottevően: éjszakánként 7-13 fok közötti értékek lesznek jellemzőek, napközben pedig 21-27 fokig melegszik a levegő, a jövő hét közepétől további felmelegedés várható. A hőösszeg gyorsan növekszik majd, a sokéves átlaghoz képest a hiány nem nő tovább, délen, délkeleten akár meg is szűnik.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[i] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

(Forrás: OMSZ)