Heti fókusz: Gyorsítsuk a szármaradványok lebomlását!

Gyorsítsuk a szármaradványok lebomlását!

A válaszokért kattintson!

Daoda Zoltán (AGRO.bio Hungary Kft.) 

ŐRIZZE MEG szalmájával már végre a vizet a talajban!

Meddig jó ÖNNEK AZ ASZÁLY? Mert növényei és a talaja unják már nagyon!!!

Sajnos ez a tavasz is ÚJRA a csapadékhiánytól visszhangzott, ami még mindig kong, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik. Évek óta ugyanez a tavaszi program!?

Mikor vet véget a folyamatos veszteségnek?
Ugye MA!

A tudatos betakarítási folyamatot során a szalmát a kombájnnal szecskázva és szétterítve el kell elkezdeni.

Majd a tarlóhántáskor a szármaradványok megbecsülésével, a talajba való visszaforgatásával s irányított mikrobiális lebontásával, majd a szerves alkotórészeinek hatékony beépítésével, ami jóval tovább biztosítja – ha visszakerül – a megfelelő nedvességtartalmat s az aszályhatás nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később jelentkezik.

Kérdezzék meg a több éve BactoFil® Technológiát alkalmazó gazdatársaikat, miért is érezték magukat nagyobb biztonságban csapadékhiány esetén ebben az évben is.

Szármaradványkezeléssel NYER vagy VESZÍT?!

avagy a szalmában rejlő NYERESÉGEK és VESZTESÉGEK...

Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének több, mint 80%-án kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztenek, melyek szervesanyag-produktuma átlagosan a 8-10 tonnát is elérhet hektáronként. Mindez jelentős és értékes tápelem-tartalommal bír, melynek egy részét a termés betakarítással eltávolítjuk, másik része viszont a termőterületen maradóan, tarlóhántással visszakerül a talajba. Ha nem lopják el a talajoktól!

A talajban történő szervesanyag lebontása során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makro elem kerül vissza a talajba.

Mindez forintokban is kifejezhető gazdasági NYERESÉG, ha ezen melléktermékeket a talajba juttatjuk, ezzel az őszi műtrágya KÖLTSÉG is mérséklődik. További NYERESÉG a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége is.

A növénytermesztésben a tápanyag-utánpótlás alapfogása, hogy a betakarítással elszállított termés-tápanyagveszteség és a maradó szalma szervesanyag-tömegében (biomassza) felhalmozott ásványi anyagok hogyan kerülnek vissza a talajba.

A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek hiánypótlása valósul meg, így a fontos humuszképződés mellett a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag ellátást, így csökkentve a talaj anyagVESZTESÉGÉT.

Felhasználási javaslat:

A Cell® cellulózbontót (1 l/ha 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jet-el végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

További információ:
www.agrobio.hu

Varga Sándor (Agrova Kft.) 

A szármaradványokban rejlő hatalmas tápanyagraktárokat a műtrágyák piacán fennálló vészterhes időkben fel nem használni több, mint hiba. A talajban lebomló szerves anyag talajszerkezetet javít, tápanyagot szolgáltat, aktív és stabil szénkészletet biztosít.

Hogy milyen óriási mértékű a szármaradványok tápelem tartalma, arról számos cikket írtunk már mi magunk is. A konkrét értékek irodalmi adatokkal való összevetését vizsgáltuk a tavalyi évben két, nagyüzemi táblán termesztett napraforgó hibrid esetében. A gyökér, szár, levél, tányér, szemtermés N, P, K tartalmát mértük, majd összevetettük az elérhető irodalmi adatokkal.

A két napraforgó hibrid (magas olajsav tartalmú és étkezési) némileg eltérő beltartalmi értékeket mutatott, jelentős mértékben csupán a foszfor tartalom tért el az irodalmi adatoktól (talajadottságból kifolyólag is).

A jelentős mértékű N, P, és a bődületes nagyságrendű K a szár és gyökérmaradványok lebomlása után a talaj tápanyagkészletét gyarapítja.

Jogosan vetődik fel a kérdés: mennyi idő alatt, és milyen ütemben bomlik le ez a szerves anyag, és tárulnak fel belőle a tápanyagok? Sok tudományos kísérlet kereste a választ ezekre a kérdésekre, ugyanakkor az eredmények gyakran ellentmondások.

Több éven át végeztünk magunk is tarlóbontási kísérleteket. Az általunk kapott adatok viszonylag jól illeszkednek a nemzetközi irodalmakban találhatókhoz.

Megállapítottuk többek között:

• egy év időtartam alatt a tarlómaradványok 75-80%-a bomlik el mikrobiológiai készítmény alkalmazásával
• a maradványok 50%-a átlagosan 4 hónap alatt bomlik el
• a bontás intenzitása nem egyenletes, az első két hónapban nagyon intenzív
• a bontás intenzitása más a tavasztól őszig, mint az ősztől tavaszig terjedő időszakban
• a bontás hatékonysága leginkább a hőmérséklettől és a talajnedvességtől, valamint a szerves anyag C/N arányától függ (alacsonyabb érték könnyebb bonthatóságot jelent)
• a tápanyagok mobilizációjának intenzitása nem minden esetben arányos a szerves anyagok lebomlásának intenzitásával.

Szintén saját vizsgálataink alapján elmondható, hogy az ősztől tavaszig történő bontás során a szerves anyag 40%-a bomlik el, és számításaink szerint a tápanyagok 36-40%-a is fel tud táródni.

Ezek alapján bátran kijelenthetjük, nem tudunk észérvekkel alátámasztott kifogást találni szárbontó készítmények használata ellen.

Ha szigorúan csak gazdasági megfontolásból alkalmaznánk ezeket a tarlóbontó készítményeket, a kezelések 10-15000 Ft-os hektár költsége önmagában is rentábilissá teszi használatukat. Ugyanakkor a tápanyagmobilizálás csupán az egyik szolgáltatása ezeknek a mikroorganizmusoknak. Ugyanekkora jelentőséggel bír – többek között – az áttelelő, kártevő fonalas gombák képleteinek elpusztítása direkt és indirekt módszerekkel.

További információ:
www.phylazonit.hu

Kőrösi-Szabó Gábor (Natur Agro Hungária Kft.) 

Az éghajlatváltozás hatására az őszi vetések idején egyre több nehézségbe ütközünk: az utóbbi években nagyon hektikusan - vagy inkább sehogyan sem - jön őszi csapadék a talajmunkálatokhoz, vetésekhez. Részben ez az oka, hogy egyre többen fordulnak a forgatás nélküli talajművelés felé. Ráadásul az aratás után visszamaradó lassan bomló maradványok nehézségeket okozhatnak a talajmunkák során, a megkötött nitrogént pedig épp az újabb, vetésben fejlődő növények elől vonhatják el. Épp ezért különösen fontos, hogy megfelelő termékkel avatkozzunk be: így a bomlási folyamat jelentősen felgyorsul, a talajmunkák egyszerűbben elvégezhetővé válnak, a fejlődő növények számára pedig könnyen felvehetővé válik a kálium, a foszfor, illetve egyéb mezo- és mikroelemek is.

Erre nyújtanak megoldást a Natur Agro Hungária készítményei, melyekben többféle, a szármaradványok gyors lebontását segítő baktérium- és gombatörzs is található, így azok a következő kultúrának nem problémát, hanem tápanyagot fognak jelenteni.

A termékeinkben lévő Paenibacillus amylolyticus a növényi részekben lévő lignocellulóz bontásában segédkezik, míg a Cellvibrio flavescens cellulózbontáson kívül még nitrogén kötésre is képes. A Phanerochaete chrysosporium-nak nevezett gomba kifejezetten ligninbontó (lignin-peroxidáz enzim termelése által), vagyis a növények földfelszín alatti részeit képes bontani. A Bacillus megaterium szénforrásként a növények elfásodott részeiben található xilózt használja fel.

Ezen mikroorganizmusoknak köszönhetően a szárbontás folyamata jelentősen felgyorsul, amit a tudományos háttér mellett személyes tapasztalataink is rendre igazolnak: több partnerünk számolt be például arról, hogy a napraforgó szára a búzavetés idejére már elbomlik. Ennek a pentozánhatás kiküszöbölésében is fontos szerepe van: a csíranövények a lebomló maradványokból jelentős mennyiségű, felvehető állapotban nitrogénhez jutnak hozzá.

Fontos továbbá, hogy talajbaktériumkészítményeinknek számos további jótékony hatásuk van. Több szántóföldi kísérletünkben igazoltuk, hogy a kezelés hatására a talaj vízmegkötő képesége megnőtt – ez a mostanában előforduló szárazságban a keléseknél akár életmentő is lehet a növények számára.

Termékeink a szárbontó mikrobákon túl nitrogénmegkötő baktériumokat is tartalmaznak: az Azotobacter chroococum a légköri nitrogént megkötve ammóniát termel, a Paenibacillus polymyxa a légköri nitrogén megkötésén túl igazoltan elősegíti a gyökerek növekedését.

A mikrobák tarlóbontó hatása nem csak látványos, hanem mérhető is, amit tenyészedényes kísérletünk is igazol. 2017-ben, a Keszthelyi Egyetemmel közösen végzett kísérletünk során a növények alá vattacsomót tettünk.  A vizsgálat végén a vattacsomók súlyveszteségét (azaz a cellulózbontási képességet) nézve azt láthattuk, hogy az árpa tesztnövények alól kiszedett, indikátoranyagként használt vattacsomó 25,62%-os, a napraforgó esetén 39,64%-os súlycsökkenést mutatott négy ismétlés átlagában a készítményeinkkel kezelt növények esetében.

A maradványok gyors elbontása a kórokozók elleni védekezés szempontjából is fontos. A hazai gazdálkodási gyakorlatban általánosságban elmondható, hogy közös kórokozókkal bíró növények szűk intervallumban követik egymást. Mindez azért jelent veszélyt, mert az elővetemény szármaradványain fennmaradnak a kórokozók, így azoknak jelentős szerepe lehet a különféle betegségek kialakulásában. A megfelelő készítmények használatával azonban elősegítjük a szármaradványok bomlását, így a növényt is megvédjük a fertőzéstől. A szklerotínia megelőzése szempontjából is nagy jelentősége van a szárbontásnak, ugyanis a betegség széles tápnövénykörét figyelembe véve szinte képtelenség csak vetésváltással védekezni. A kórokozó kitartó képleteit bizonyos baktériumkészítmények igazoltan gyérítik, pusztítják, így segítve a megelőzést. A kalászosok és a kukorica esetében a fuzárium elleni védekezésben jut kiemelt szerep a szárbontásnak.

További információ:
www.naturah.hu