A FAO élelmiszerár-index, amely a nemzetközi élelmiszerkosár havi árváltozását követi, 0,6%-kal zárt lejjebb májusban, ám még így is 22,8%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti értékét – értesült a ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének közleményéből az Agro Napló.
A gabonafélék összesen 2,2%-kal kerültek többe múlt hónapban, élen a búzával, ami 5,6%-kal drágult egy hónap és 56,2%-kal egy év alatt. A búza ára a nemzetközi piacokon alig 11%-kal marad el a történelmi rekordjától 2008 tavaszán. A drágulás oka az indiai exportkorlátozás és más vezető exportőrök körüli aggodalmak, de főként a negatív ukrajnai termelési kilátások. Emelkedett a rizs nemzetközi ára, míg a szemesterményeké 2,1%-kal csökkent, élen a kukoricával.
Hiába zsugorodott a növényi olajok árindexe 3,5%-kal áprilishoz képest, még így is meghaladja az egy évvel korábbi értékét. Olcsóbb lett a pálma-, napraforgó-, szója- és repceolaj miután Indonézia feloldotta rövid életű exporttilalmát a pálmaolajra, a szója- és repceolaj iránti globális kereslet is lassult.
„Az exportkorlátozások piaci bizonytalanságokat okoznak, hirtelen drágulást és árvolatilitást generálva, ezért a növényi olajok árának csökkenése tökéletesen bizonyítja az áruk szabad mozgásának fontosságát”
– mondta a FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero Cullen.
A tejtermékek árindexe 3,5%-ot zuhant egy hónap alatt. Leginkább a tejpor ára csökkent az elhúzódó járványhelyzet miatt Kínában. Ezzel szemben dübörög a nagykereskedelem és a vendéglátóipar az északi féltekén, megakadályozva a sajtfélék árának bezuhanását. A vaj szintén olcsóbb lett a mérsékelt importkereslet és a bővebb exportkészletek okán.
A bőséges indiai készleteknek köszönhetően a FAO cukorár indexe 1,1%-kal zárt alacsonyabban május végén, a brazil reál gyengülése, a csökkenő etanol árak szintén ebbe az irányba terelték a mutatót.
Eközben a húsfélék ára 0,6%-os májusi drágulásával új rekordot döntött, annak ellenére, hogy a marhahús ára stabil maradt és a sertéshúsé csökkent. A növekmény oka a baromfihús árának megugrása, amely mögött találjuk az ukrajnai ellátási lánc zavarát, a madárinfluenzát és a megemelkedett keresletet Európából és a Közel-Keletről.
Csökkenő globális gabonakibocsátás és -fogyasztás
Az első, korai becslések a 2022-es gabonatermelésre (2 784 millió tonna) csökkenést valószínűsítenek – először az elmúlt négy évben –, 16 tonnával elmaradva a 2021-es rekordtól – olvasható a FAO Gabonakészletek és -kereslet gyorsjelentésében.
A legnagyobb csökkenés a kukorica, búza és a rizs esetében várható, miközben az árpa és cirok kibocsátása még növekedhet is.
20 év után az idei szezonban újra zsugorodik a gabonafélék iránti globális kereslet. Ennek fő oka, hogy kevesebb búza szemestermény és rizs kerül állati takarmányként felhasználásra, ellenben – a Föld lakosságának növekedésével – az élelmiszerként való felhasználásuk nő.
További részletek itt érhetők el.
(Forrás: FAO)