A keleti országrészben még mindig nagy a csapadékhiány

Nyugaton kultúrnövényeink kedvező körülmények között fejlődhetnek, keleten viszont szenvednek a szárazságtól. Országos csapadék a következő napokban sem várható, a ma és a jövő hét elején várható hidegfront csak elszórtan, főleg a Dunántúlra hoz helyenként heves záporokat, zivatarokat – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

Az elmúlt egy hétre visszatekintve múlt csütörtökön és pénteken sokfelé öntözték zivatarokkal is kísért záporok a földeket. Szombaton és hétfőn csak elszórtan fordult elő csapadék, a többi napon pedig sehol nem esett az országban. A Dunántúlon és az Alföld nyugati, délnyugati tájain újabb 20-50 mm csapadék hullott. Helyenként villámárvizeket okozó felhőszakadások is előfordultak, helyenként 60-80 mm-rel, és végre a már régóta száraz északkeleti területeken és a keleti határszélen is hullott csapadék, ha nem is annyi, mint amennyire szükség lenne. Ugyanakkor az Eger-Karcag-Békéscsaba vonal széles sávjában szinte semmi nem esett (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a Dunántúl nagy részén és a középső országrész nyugati felében pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, többfelé a 30 mm-t is meghaladja a többlet, míg a keleti országrészre 30-60 mm-es hiány a jellemző (2. ábra). A csapadék területi eloszlásában megfigyelhető nagy különbségek tükröződnek a talajok nedvességtartalmában is. A felső fél méteres talajréteg az ország nyugati felén bőven tartalmaz nedvességet, helyenként csaknem telített állapotban van, míg a keleti tájakon, az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj, a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40%-át tartalmazza (3. ábra). Ez utóbbi területeken a talaj felső egy méteres rétegéből 100-125 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest (4. ábra).

A hőmérséklet csütörtökön és pénteken a Dunántúl nyugati, északnyugati felén több fokkal visszaesett, a legmelegebb órákban is csak kevéssel 20 fok fölötti értékeket mérhettünk, miközben a keleti országrészben 30 fok közelébe hevült a levegő. A hétvégén a nyugati országrészben is melegedés kezdődött, majd a keddre átvonult gyenge hidegfront hozott pár fokkal kevésbé meleg levegőt.      

Az őszi árpa a viaszérés fenológiai fázisában jár (5. ábra), az őszi búza szépen szőkül (6. ábra) és a repce is érik (7. ábra). A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a száraz idő, ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd.

A napraforgó és a kukorica vegyes képet mutat: a Dunántúlon szépen fejlődnek az állományok, keleten azonban vannak combig érő táblák (8. és 9. ábra), de van 10-20 cm-es, igen gyengén fejlett, az aszálytól szenvedő állomány is (10. ábra).

A dunántúli és északi megyék múlt heti többször csapadékos, párás időjárása nemcsak kultúrnövényeink fejlődésének kedvezett, hanem a gyomok, a növényi kórokozók és gombás fertőzések számára is jó táptalajt nyújtott.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a május végére, június elejére jellemző állapotot láthatjuk. Különösen középhegységeinkben és erdeinkben magas az index értéke. A változást jelző térképen és az anomália térképen egyaránt jól látszódnak az aszály jelei az Alföld középső és északi tájain, ahol piros foltok jelzik a zöld tömeg szokásosnál alacsonyabb értékét. A Dunántúlon a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 450 és 530 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 100-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramon[*] (11. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június első dekádjában az ország nyugati felén esett jelentős mennyiség. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége június elején a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték alatt alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely keleten többfelé a 200 mm-t közelíti, azaz az ideális mennyiségnek a fele sem hullott le. A kritikus virágzás és szemfejlődés fenológiai fázisokban a kalászosok csak kis területen kapták meg a szükséges csapadékot, mindez pedig a termésátlagokban is jelentkezni fog.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, és jelenleg országszerte az optimális fölött alakult az értéke.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben jelentősebb esők öntözték az állományokat, de keleten tovább száradtak a talajok, és június első dekádjában is nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg nyugaton (a kezdeti lemaradás után) már közelíti, néhol meg is haladja a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a fele, harmada hullott az ideálisnak. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg, így az jelenleg az optimális érték körül jár.

A következő egy hét során két hidegfront vonul át hazánk felett, az első ma, a következő pedig várhatóan jövő héten hétfőn-kedden, de ezek a frontok csak kevés csapadékot hoznak, a száraz időjárás lesz a jellemző. Ma főleg a Dunántúlon alakulhatnak ki záporok, zivatarok, helyenként károkozó széllel, jéggel és felhőszakadással, arrafelé területi átlagban is hullhat 5-10 mm csapadék. Az egy hetet tekintve az ország döntő részén azonban a talajok száradására kell számítani, ami a keleti országrészben a közepes és a nagyfokú aszállyal érintett területek folyamatos növekedéséhez vezet. A hőmérséklet nem változik jelentősen, többnyire 30 fok közelében alakulnak a csúcsértékek, a frontok előtt kissé magasabban, a frontok után pedig pár fokos visszaesés valószínű. A péntek és a hétfő ígérkezik meglehetősen szelesnek.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.