Ezen előírásokból emelünk ki néhány aktuálisat annak érdekében, hogy a tervezésnél figyeljünk rájuk. A minimális talajborításra vonatkozó előírások szerint fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után. Ennek több lehetséges módját határozza meg a vonatkozó 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet, melyek az alábbiak:

 Talaj takarása, fedése adott időszakban lehetséges:

• őszi kultúra vetésével,
• másodvetésű takarónövény termesztésével vagy
• a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy
• legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményéből az Agro Napló.

Fontos, hogy a talajt óvjuk, védjük, szabályozva a hőmérsékletét, javítva vízháztartását, csökkentve az eróziót, és védve szerkezetességét. Erdőt, mezőt járva, sehol nem jellemző a természetben a csupasz talaj. És ez így is van jól. A fáról lehullott levelek, az elszáradt növényi maradványok takarják, fedik a talajt. Mindenki látott már kicserepesedett, széttöredezett talajt, amit perzsel a nap, szárít a szél, az eső veri. A talajélet ott korlátozott. Tehát a talaj takarásával, fedésével a nap és a szél nem szárítja, eső nem rombolja szerkezetét, morzsalékos maradhat, nem iszaposodik el, mert az ott lévő zöld növény, vagy szármaradvány védi. Tehát ezen feladat minden gazdálkodó számára fontos a szabályzókon túl is.

Ne feledjük továbbá, hogy a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásaiban szerepel az is, hogy a tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség. Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

• a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
• a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
• tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
• a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

Kivágási tilalomra vonatkozó előírás: Fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni.

(Forrás: NAK)