Ez a módszer segíthet a talaj jobb vízellátásában

Agro Napló
A jelenlegi aszályos periódusban nagyon fontos, hogy a talaj nedvességtartalmát kellő szinten tartsuk az esetenként csekély csapadék megőrzésével, a vízvisszatartással és az öntözéssel.

Jelen esetben a jövőre tekintve mit is tehet többek között a gazdálkodó? Egyik fontos elem a talaj vízmegtartóképességének javítása, ami persze nem megy egyik napról a másikra, de törekedni kell rá. A vízmegtartóképesség növelése egyrészt a szerkezetes, szervesanyagban – és lebontó élőlényekben – gazdag talaj (mint egy kis szivacs), s a talaj fedése által lehetséges. Az ilyen talaj öntözés esetén is jobban megtartja a kiadott vizet, azaz növeli az öntözés hatékonyságát is – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatójából az Agro Napló.

Így az aratás idején a szármaradványok kezelése lehet segítségünkre a fenti, hosszabbtávú célok elérésében. A mulcshagyásra egyre nagyobb figyelmet érdemes szentelni. A mulcs kis hasonlattal nyáron a talaj számára olyan, mint a „szalmakalap”, nagy esőkben, mint az esőkabát, hisz nem hagyja az intenzív csapadékhullás hatására eliszapolódni talajunkat, nem roncsolódik a szerkezetessége. Árnyékoló, takaró hatásával mérsékli az elpárolgás mértékét, különösen a jelenlegi szeles időjárás esetén.

A mulcsnak nem feltétlenül a belőle kioldódó tápanyagok szolgáltatásában van szerepe, hanem közvetetten kihat a talajéletre, a talaj szezonális és napi hőingadozása mérséklődik, nem sérül a talaj szerkezetessége, javul a szervesanyagkészlet, s a vízgazdálkodás. Azonban az sem elhanyagolható, hogy a szármaradványok talajon hagyása, sekély bedolgozása által jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makro-, mezo- és mikroelem kerül a talajba. Talajaink fokozódó mikroelem szegényedésének számos kedvezőtlen hatása ismert.

Statisztikai adatok szerint a szalmának 2/3-át takarítják be valamilyen formában. Becslések szerint a begyűjtött szalmának mintegy a fele (50–55%-a) alomként vagy takarmányként kerül felhasználásra, egyharmada (25–30%-a) ipari célokat szolgál, a fennmaradó rész (15–25%) energetikai folyamatokban kerül hasznosításra. A táblán maradó búzaszalma fennmaradó részét az esetek többségében beszántják, kis részét a tarlón elégetik. Tehát láthatjuk, hogy a talajról a főtermésen kívül a melléktermék jelentős részét is elvisszük, ugyanakkor ebből vissza is kellene pótolnunk.

A növényi biomassza talajba visszakerülő részének feltáródása, humifikálódása a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag ellátást. Amennyiben ezek az anyagok a növény szármaradványaiból mobilizálódnak, a talaj tápanyagtartalma nő. Ezek alapján könnyen belátható, hogy jelentős gazdasági érdekünk – a víztartás fokozásával még jelentősebb a haszna – is fűződhet a szárbontás által a melléktermékek talajba juttatásához, hiszen műtrágyázási költségeinket is csökkenthetjük.

A szárbontás elősegítése érdekében a melléktermékek talajba juttatását követően – megfelelő hőmérsékleti viszonyok mellett használhatunk mikrobiális tarlóbontó készítményt. Ugyanakkor az esetlegesen fellépő ideiglenes N hiányt és az azzal együtt járó pentozánhatást kivédésére 100 kg szárazanyaghoz 0,8 kg N hatóanyagot – mely lehet szerves eredetű forrás pl. hígtrágya, szennyvíziszap, istállótrágya is – lehet adni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szárbontás hatékonyságának fontos eszköze a megfelelő kijuttatás és agrotechnika.

A szármaradványok talajba visszajuttatása tehát nem egy évre, hanem az elkövetkezendő évtizedekre javíthatja talajaink kondícióját, biztosítja a megfelelőbb tápanyag- és vízgazdálkodást.

VPAKG2021 pályázatban is vállalható volt, hogy a 3 évből legalább egyszer hagyjuk területünkön a szármaradványokat a fenti célok segítése érdekében. Látjuk hasznosabb is lehet gazdálkodásunkra, ha ezt többször megtesszük.

(Forrás: NAK)

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A jövő héten akár hó is hullhat

A jövő héten akár hó is hullhat

Az elmúlt hetekben az Alföldön kissé megtorpant a talajok feltöltődési folyamata, főként nyugaton, északnyugaton hullott csapadék. Most már azonban or...

Megint csökken a csapadék

Megint csökken a csapadék

A hét első felében folytatódott a záporos, zivataros időjárás sokfelé csökkentve számottevő mértékben az aszályt, ugyanakkor vannak területek az orszá...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?