Az OECD-FAO mezőgazdasági kilátások 2022–2031 a mezőgazdasági terménypiacok középtávú alakulásával foglalkozik. A jelentés kiemeli az állami és magánberuházások növelésének szükségességét, a termelés, az információs technológia és az infrastruktúra, illetve a humán tőke esetében a mezőgazdasági termelékenység javításáért – értesült a FAO közleményéből az Agro Napló.

A mezőgazdasági termékek árának drágulásában számtalan faktor játszott közbe, egyebek mellett a világjárványból való kilábalás generálta keresletnövekedés és az abból fakadó kínálati és kereskedelmi nehézségek, a kedvezőtlen időjárás a nagyobb exportőröknél, a termelés és szállítás emelkedő költsége, amikre rárakódtak az Ukrajnából és Oroszországból érkező mezőgazdasági export körüli bizonytalanságok. Utóbbi ország jelentős tényező a műtrágyapiacon, ami tovább növeli az árak és a termelékenység körüli aggodalmakat.

A jelentés rövid távú előrejelzéssel is szolgál a háború a mezőgazdasági piacokra és az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásáról. Rámutat az alapanyag-piacok legnagyobb kihívásaira: a búza ára akár 19%-kal is magasabb lehet a konfliktus előtti szinthez képest, ha az Ukrajnából érkező export teljesen megszűnik, és 34%-kal drágább, amennyiben ezen felül az orosz export megfeleződik.

Feltéve, hogy az exportkiesés továbbterjed a 2023–2024-es szezonra, és a globális termelésben sem történik változás, a súlyosan éhezők számában drasztikus emelkedés várható.

„Amíg nincs béke Ukrajnában, a világ élelmezési problémái tovább fognak romlani, főleg a legszegényebbek esetében” – mondta az OECD főtitkára, Mathias Cormann.

„A háború azonnali befejezése lenne a legjobb mind az orosz mind az ukrán emberek szempontjából, illetve azon családoknak szerte a világban, akik a háború generálta áremelkedést megszenvedik.”

„Az élelmiszerek, műtrágya, takarmány és üzemanyag árának drágulása együttesen a gazdasági lehetőségek szűkülésével hozzájárulnak az emberi szenvedés terjedéséhez világszerte” – mondta Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója. „Jövőre akár 19 millió fővel is nőhet az éhezők tábora, ha az alacsony termelés és kivitel a fő exportőr országokban, mint Oroszország és Ukrajna, beszűkíti az elérhető élelmiszer mennyiségét.”

A sürgető problémák megoldása mellett a globális közösségnek nem szabad szem elől tévesztenie a 2030-as ütemterv és a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítását sem. Az előrejelzés szerint az élelmiszerfogyasztás, ami a mezőgazdasági termények legfőbb felhasználási módja, a népességnövekedés miatt várhatóan 1,4%-kal bővül évente az előttünk álló évtizedben. A keresletnövekedés leginkább az alacsony és közepes jövedelmű országokban jelenik meg, a magas jövedelmű országokban az alacsonyabb népességnövekedés és az egy főre jutó fogyasztás telítettsége fogja vissza a további bővülést. A táplálkozás alapját az alacsony jövedelmű országokban továbbra is az alapvető termények jelentik majd és a növekedés sem elegendő a „zéró éhezés” célkitűzés eléréséhez 2030-ra.

(Forrás: FAO)