Tógazdasági haltermelés: mikor jönnek a támogatások?

A látogatás első napján az Agrárminisztériumban a halgazdálkodás szakigazgatási feladataiért is felelős államtitkár, Zambó Péter fogadta a főigazgatót. A találkozón a Halgazdálkodási főosztály munkatársai mellett a Magyar Halászati Operatív Program Irányító Hatósága is részt vett. A nap folytatásaként a főigazgató asszony az akasztói halgazdaságba látogatott el, ahol egyrészt megismerkedett egy hazai multifunkcionális tógazdaság munkájával, másrészt találkozott a hazai akvakultúra-ágazat érdekvédelmi szervezetének (MA-HAL) képviselőivel. Az egyeztetésen a gazdálkodók bemutatták a hazai akvakultúrát érintő legégetőbb problémákat és kihívásokat, valamint egyeztettek a 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklus ágazati támogatási rendszeréről, a MAHOP Plusz lehetőségeiről – értesült a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közleményéből az Agro Napló.

Másnap Charlina Vitcheva a MATE AKI Halászati Kutató Központba látogatott el, ahol az édesvízi akvakultúra kutatási és innovációs kérdéseiről tárgyalt a kutató központ vezetőjével, valamint a Magyar Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (HUNATiP) és a Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Központok Hálózatának (NACEE) elnökhelyetteseivel. Dr. Halasi-Kovács Béla kutatóközpont-vezető bemutatta a HAKI szerepét a hazai és nemzetközi akvakultúra kutatás-fejlesztési, illetve innovációs programjaiban, hangsúlyozva, hogy globális szinten az édesvízi akvakultúra-termelés volumene domináns, így annak fejlesztésére az Európai Unióban is nagyobb figyelmet kellene fordítani. Ez alapján ismertette a központ kutatási elképzeléseit, amelyek leginkább hozzájárulhatnak az európai édesvízi akvakultúra fejlődéséhez. Charlina Vitcheva ezután látogatást tett a Szarvas Fish Kft. szarvasi telephelyén. A cégnek a legnagyobb hazai afrikaiharcsa-termelőként kiemelt szerepe van abban, hogy jelenleg Magyarország piacvezető az afrikai harcsa termelésében az európai unió területén.

A kétnapos látogatás rendkívül fontos és egyúttal hasznos is volt a hazai akvakultúra-ágazat számára. Amellett, hogy Magyarországon a Bizottság részéről a jelenlegi főigazgatói jelenti az eddigi legmagasabb szintű szakpolitikusi látogatást, Charlina Vitcheva a megbeszélések során hangsúlyozta, hogy tengerügyi és halászati főigazgatóként Magyarországra vezetett első útja. Ez a hazai akvakultúra szektor – ideértve a szakigazgatást, a termelést és kutatási-oktatási területet egyaránt – teljesítményének elismerésén túl azt is egyértelműen jelzi, hogy a főigazgató asszony kiemelt figyelmet fordít az édesvízi, ezen belül is a hagyományos közép-európai tógazdasági akvakultúra értékeire.

A megbeszélések egyik fontos üzenete volt, hogy a tógazdálkodás komplex természeti, társadalmi értékeinek fenntartása érdekében elengedhetetlen annak európai uniós elismerése, támogatása. A főigazgató elfogadva ennek fontosságát kiemelte, hogy ezt az akvakultúra alap (ETHAA) mellett egyéb alapoknak is támogatnia kellene, mivel a tógazdasági haltermelés eredményeként létrejövő komplex értékhalmaz nem az európai akvakultúra közvetlen fejlesztését jelenti, hanem természetvédelmi és vidékfejlesztési célokat is szolgál. Az ágazat másik kiemelt üzenete az édesvízi akvakultúra területén megvalósuló innováció erősítését célozta. Az Európai Bizottságnak sürgősen tennie kell a jelenleg fennálló súlyos finanszírozási aránytalanság ellen, hiszen az elmúlt hét évben az édesvízi akvakultúra fókuszú, tengerrel nem rendelkező – elsősorban közép-kelet európai – tagállamok kutatás-fejlesztési támogatása nem haladta meg az öt százalékot a halászat- és az akvakultúra-fejlesztésre rendelkezésre álló teljes uniós K+F keretből. Amennyiben ez a helyzet nem változik meg alapvetően, úgy az EU biztosan nem fogja tudni kihasználni az édesvízi akvakultúrában rejlő innovációs potenciált, ezzel még inkább lemarad az akvakultúra globális versenyében.

(Forrás: MATE)