FAO: Már 828 millió éhező is lehet a világon

Az élelmezés és táplálkozás helyzete jelentés 2022-es kiadása új, globális adatokkal szolgál a témában, továbbá kitér az egészséges étrend árára és megfizethetőségére is. A kiadvány bemutatja a kormányok lehetőségeit az agrárium támogatási rendszerének átalakítására, hogy azok az egészséges táplálkozás elérhetőbbé tételét szolgálják, ügyelve a közkiadások szűkösségére – értesült a FAO közleményéből az Agro Napló.

A jelentés az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös munkája.

A számok szomorú képet festenek:

• Az éhezők száma tavaly elérhette a 828 millió főt – ami 46 millió fős gyarapodás 2020-hoz és 150 milliós 2019-hez képest.
• Bár 2015 után stagnált az éhező emberek százalékos aránya, 2020-ban ez megugrott és tavaly is tovább nőtt, jelenleg a világ népességének 9,8%-át érinti. Tavaly ez az arány 9,3% volt, előtte évben „csupán” 8%.
• A világon mintegy 2,3 milliárd ember (29,3%) tartozott a közepesen vagy súlyosan éhező kategóriába, számuk a COVID-19 járvány kitörése óta 350 millióval nőtt. 207 milliós emelkedés után a súlyosan éhezők száma elérhette a 924 millió főt (11,7%).
• A nemek közötti szakadék az éhezés esetében nem csökkent, sőt, 1%-kal nőtt, miután 2021-ben a nők 31,9%-át érintette az éhezés, szemben a férfiak 27,6%-ával.
• A világ lakosságának majdnem fele, 3,1 milliárd ember számára nem volt elérhető az egészséges táplálkozás, míg 2019-ben ez a szám 112 millió volt. A trend tükrözi a pandémia és a válaszintézkedések fűtötte infláció hatását az élelmiszerárakra.
• A becslések szerint 45 millió öt év alatti gyermek alultáplált, ami a legveszélyesebb formája a táplálkozási problémáknak és 12-szeresére növeli a halálozás kockázatát. További 149 millió öt év alatti gyermek növekedése és fejlődése elégtelen valamely esszenciális tápanyag hiánya miatt, miközben 39 millióan túlsúlyosak.
• A kizárólagos anyatejes táplálás terén előrelépés történt, miután a félévesnél fiatalabb csecsemők 44%-a kizárólag így jutott táplálékhoz 2020-ban. Ám ez még nem éri el a 2030-ra kitűzött 50%-os célt. Aggodalomra ad okot, hogy a gyermekek kétharmada nem jut az egészséges fejlődéséhez szükséges változatos étrendhez.
• A jelenlegi folyamatok – köztük egy lehetséges gazdasági fellendülés – figyelembe vételével, várhatóan közel 670 millió ember (a világ lakosságának 8%-a) fog éhezni 2030-ban, ami nem nagy elmozdulás a 2015-ös értékhez, amikor is a világ a 2030-as fenntarthatósági ütemterv elfogadásával elkötelezte magát az éhezés, az élelmezési problémák és a helytelen táplálkozás felszámolása mellett.

Még nem ért véget az ukrajnai háború, melyben a világ két legnagyobb gabona-, olajosmag- és műtrágyatermelője érintett, megbolygatva a nemzetközi ellátási láncokat és megdrágítva a gabonák, a műtrágya és az energia, továbbá a súlyosan éhező gyermekeknek készülő terápiás élelemiszerek árát. Mindezt akkor, amikor az ellátási láncokat negatívan érintik az extrém időjárási jelenségek, főként az alacsony jövedelmű országokban, további problémákat előrevetítve a világ élelmezésbiztonsága és táplálkozása terén.

„Ezen jelentés újból rávilágít az éhezés és a táplálkozási problémák főbb okainak súlyosbodására: a konfliktusok, éghajlati kilengések és gazdasági sokkok, kombinálva az egyenlőtlenségek növekedésével” – írják az ENSZ ügynökségek vezetői a jelentés előszavában.

„Nem az a kérdés, hogy folytatódnak-e az időjárási anomáliák, hanem hogy miként reagálunk ezekre, fokozva az ellenálló képességet a jövőbeni sokkokkal szemben.”

Agrárpolitika újragondolva

A jelentés szerint a mezőgazdaság és élelmezés szektor támogatása 2013 és 2018 között átlagosan elérte az évi 630 milliárd dollárt. A pénz oroszlánrésze az egyes gazdálkodókat célozta kereskedelmi és piaci politikák és pénzügyi ösztönzők révén. Ez nem csupán piactorzító hatású, de sok gazdálkodót nem is ér el, károsítja a környezetet és nem támogatja az egészséges étrendhez szükséges élelmiszerek termelését sem. Ez azért van, mert a támogatások gyakran az alapvető élelmiszerek, tejtermékek és állati eredetű élelmiszerek előállítását erősítik, főleg a magas és közepes jövedelmű országokban. A rizs, a cukor és a húsfélék a legtámogatottabb élelmiszerek szerte a világon, míg a gyümölcsök és zöldségek termelése kevésbe, különösen nem az alacsony jövedelmű országokban.

Egy esetleges globális recesszió előszobájában, tekintve annak hatását az állami jövedelmekre és kiadásokra, a gazdasági kilábalás támogatásakor az élelmezési és mezőgazdasági támogatások újragondolására van szükség, hogy azok jobban segítsék a tápláló élelmiszerek fogyasztásának növelését.

A bizonyítékok azt sugallják, hogy amennyiben az országok újraosztanák erőforrásaikat a tápláló élelmiszerek előállítását, kereskedelmét és fogyasztását ösztönözve, mindenki számára elérhetőbbé válna az egészséges táplálkozás.

(Forrás: FAO)