Heti fókusz: Miért kihagyhatatlan művelet a tarlókezelés?

Miért kihagyhatatlan művelet a tarlókezelés?

A hozzászólásokért kattintson!

Dr. Czepó Mihály (Bayer Hungária Kft.)

A tarlókezelésnek többszörös célja lehet az adott körülmények függvényében:

• évelő gyomnövények hosszabb távra szóló irtása
• ALS gátló herbicidekkel szemben rezisztens fenyércirok rizómás alakjának irtása
• a talajnedvesség megőrzése az árvakelések, magról kelő gyomok elleni kémiai védekezéssel a mechanikai helyett
• parlagfű irtás

Magyarországon a rendszeresen végzett országos gyomfelvételezések, és a gyakorlati tapasztalatok alapján is elmondható, hogy az évelő gyomnövények valamelyike, vagy több faj együttesen az egész országban jellemző. Teljes irtásuk lehetetlen egyetlen beavatkozással, de megfelelő készítmény, megfelelő időzítésben történő alkalmazásával az évelő gyomtömeg a kártételi küszöb alá csökkenthető. A védekezésre több lehetőség is adott lehet a termesztett növényre jellemző adottságok figyelembevételével:

• vetés előtti, vagy vetés utáni, kelés előtti védekezés glifozát hatóanyagú készítménnyel
• tarlókezelés az előző ciklusban termesztett növény, leginkább gabonaféle aratását követően
• szelektív, állománykezelésben alkalmazható gyomirtó szer felhasználása, amennyiben van engedélyezett, hatékony készítmény

Az utóbbi években úgy tűnik, mintha felgyorsult volna az időjárásváltozás, mivel egyre kevesebb csapadék hullik, különösen az ország keleti részén, miközben magasabb hőmérsékletek jellemzőek egész évben. A tavaszi növények esetében, a gazdálkodók egyik védekezési stratégiája a szárazsággal szemben a minél korábbi talajelőkészítés és vetés, ami megelőzheti az évelő gyomok tömeges megjelenését, ezért a glifozát vetés előtti alkalmazására nincs lehetőség.  Ilyen esetben az évelők a kultúrnövénnyel együtt hajthatnak ki, és visszavetik annak a fejlődését, mivel a vetett növény szempontjából az ún. kritikus kompetíciós periódus idején történik a versengés a tápanyagért, vízért és a fényért (1-3. ábra). Ráadásul az évelőek ellen engedélyezett szelektív gyomirtó szerek átmeneti fitotoxikus hatást okozhatnak, ami erősebben sújtja a versengés miatt legyengült növényegyedeket.

Az éghajlatváltozás és a kényszerűen bekövetkező gazdálkodói alkalmazkodás miatt a glifozát hatóanyagú készítményekkel elvégzett tarlókezelés valóban el nem hagyható technológia elemmé vált.  A kategóriában kiemelkedő hatású, az immár két évtizedes hazai múltra visszatekintő ROUNDUP MEGA, amelyet a következő tulajdonságok tesznek különlegessé a tarlókezelésben:

• kiváló hatást nyújt az egyre kedvezőtlenebb aszályos nyári időjárási körülmények között is (4. ábra),
• amennyiben szükséges, akkor az első talajmunka röviddel a kezelést követően elvégezhető (5-6. ábra),
• az összehasonlító vizsgálatokban jobb hatást nyújtott, mint a versenytársak (7-8. ábra).

Évelő kétszikűek irtása

Magyarországon a mezei acat és a folyondár szulák a legelterjedtebb évelő kétszikű gyomnövények.  Tarlókezeléssel mind a két faj ellen kiváló tartamhatást nyújt a ROUNDUP MEGA, amennyiben megfelelő időzítésben és a javasolt dózisban kerül kijuttatásra. Részletesebben a mezei acattal érdemes foglalkozni, mivel nagyobb odafigyelést kíván a hatékony védekezéshez, mint a folyondár szulák. A mezei acat hosszúnappalos növény, ezért az aratás utáni időszakban még a szaporítógyökérben raktározott tápanyagot használja fel a hajtásnövekedéshez és a virágképzéshez, emiatt az ekkor, leginkább július hónapban, augusztus elejéig alkalmazott kezelések tartamhatása elmaradhat a kívánatostól. Leghosszabb tartamhatás az augusztus közepe utáni időzítésektől várható (9-10. ábra).

Amennyiben az aratás után júliusban tömegesen megjelenik az acat, akkor sekély, lezárt talajműveléssel új hajtásra ajánlatos késztetni, majd a teljes kihajtás után, kifejlett tőlevélrózsás fejlettségben kezelni 4,0 l/ha ROUNDUP MEGA alkalmazásával.

Folyondár szulák ellen lehetőleg teljes virágzásban 4,8 l/ha adagú ROUNDUP MEGA-val érhető el a kívánt tartamhatás.

ALS gátló herbicidekkel szemben ellenálló és érzékeny fenyércirok irtása

Az ALS rezisztens fenyércirok biotípus ellen 2015 és 2020 között folytak hatékonysági vizsgálatok integrált védekezési javaslat kidolgozásához (11. ábra). Ezek során megállapításra került, hogy a rezisztens biotípus ugyanolyan hatékonysággal irtható ROUNDUP MEGA alkalmazásával, mint az érzékeny. A legcélszerűbb őszi búza - kukorica vetésforgót alkalmazni a rizómás alak tartón történő kezeléséhez. A kezelés nem érinti a talajba került magkészletet, ezért a kukorica fázisban a magról kelő egyedek ellen célzottan szükséges védekezni, ADENGO vagy LAUDIS felhasználásával, esetenként mind a kettővel (12. ábra).

A ROUNDUP MEGA javasolt időzítése tarlón a fenyércirok 30-50 centiméteres fejlettsége, azonban, ha a szárazság miatt elhúzódó a kihajtás, és nincsen egyéb kényszerítő körülmény, akkor a kezelést célszerű elhalasztani a bugahányás - virágzás közötti időszakra, amikor már nagy valószínűséggel teljes az állomány. A rizómás alak irtásával megszűnik az allelopatikus gátlás a csírázásra vonatkozóan ezért, ha a kezelés után magról kelő egyedek jelennek meg a területen, akkor azokat 3-4 leveles korban sekély talajmunkával érdemes elpusztítani, még mielőtt rizómát fejlesztenének. A ROUNDUP MEGA javasolt adagja 4,0 l/ha.

Parlagfű elleni védekezés

 A június végi hőmérsékleti rekordok, illetve a július elejére áthúzódó száraz időjárás mellett, az aszály sújtotta országrészekben idén sem valószínű a parlagfű korai megjelenése, de amint az időjárás csapadékosabbra fordul minden bizonnyal ki fog kelni és szükséges lesz az ellene történő védekezés. Kiemelt jelentősége miatt a parlagfű kiterjedt kutatás tárgya volt, az időnként változó sikerű üzemi felhasználás miatt is. A vizsgálatok arra világítottak rá, hogy a védekezés eredményességét nagyban meghatározzák az időjárási körülmények a kezelést megelőzően. Csapadékosabb, mérsékelten meleg idő esetén jobb hatás alakult ki, mint száraz, meleg időjárás után (1-4. ábra). A jelenség magyarázata a fotoszintézis típusa lehet. A parlagfű az úgy nevezett C3-as növények csoportjába tartozik (a fotoszintézis folyamán a széndioxidot első lépcsőben egy 3 szénatomos molekulában kötik meg), amelyek inkább a hűvösebb időben érzik jól magukat. Száraz, meleg időben szenet és nitrogént veszítenek, ami a növekedés gátlásához vezet, aminek köszönhetően kevésbé érzékenyek a végeredményben aminosav bioszintézist gátló hatóanyagokra, mint amilyen a ROUNDUP MEGA hatóanyaga a glifozát is. Aszályos időben a kezeléssel érdemes megvárni egy csapadékosabb periódust, majd ezt követően elvégezni a kezelést, lehetőleg a gyom 10-20 centiméteres fejlettségekor 2,4 l/ha ROUNDUP MEGA felhasználásával.

Végezetül amennyiben a fenti gyomproblémák nem jellemzőek, akkor a ROUNDUP MEGA-val végzett tarlóápolást a talajnedvesség megőrzése érdekében az árvakelés, gyomok fiatal korában érdemes elvégezni, hogy magot ne hozzanak.

Célzott kezelés

Az évelő gyomnövények táblán belüli elhelyezkedésére általában a foltokban, sávokban történő kihajtás a jellemző, leginkább az elsődlegesen vegetatívan szaporodó mezei acat és folyondár szulák esetében. A jelentős magtermést produkáló fenyércirok előfordulhat teljes tábla szinten, de a magról kelő egyedek szelektív gyomirtó szerekkel szembeni érzékenysége miatt, a túlélő rizómásak elterjedése foltos, sávos mintázatot mutathat.

Széleskörű kísérleti munka és sikeres gyakorlati alkalmazás bizonyította, hogy a ma használatban lévő modern permetezőgépekkel megvalósítható a célzott gyomirtó szer kijuttatás, ezáltal mérsékelve a környezeti hatást és emelve a kezelések gazdaságosságát. Első lépésként drónra helyezett digitális eszközökkel a gyomfelvételezés történik hagyományos és multispektrális kamerákkal, amelyek GPS helymeghatározással térképezik fel a kiválasztott területet (17. ábra).

Az elterjedési térkép alapján készül a kijuttatási térkép a permetező keret szakaszhosszának figyelembevételével (18-19. ábra). Minél rövidebbek a szakaszok, annál kisebb terület kezelésére lesz szükség. A legtakarékosabbak a szórófejenkénti szabályozásra képes berendezések, amelyekből egyelőre kevés van a gyakorlatban, de a számuk folyamatosan nő. A pontos kijuttatás érdekében lényeges, hogy a gyomfelvételezés és a permetezés között minél rövidebb idő teljen el.

További információ:
agro.bayer.co.hu

Gaál Orsolya (Nufarm Hungária Kft.) 

A változó mikroklíma, a megváltozott talajművelési technológiák, a bizonyos hatóanyagokra rezisztenssé váló gyomnövények egyre nagyobb kihívást jelentenek a szántóföldeken, kiváltképpen, ha azokat a kultúrnövény környezetéből szeretnénk elpusztítani. A gyomnövények elleni küzdelemben – különösen igaz ez az évelők esetén – a tarlókezelés és a vegetációs időszakban célzottan végzett vegyszeres gyomirtás együttesen hozza meg az eredményt, de csak akkor, ha azt évről évre következetesen, az adott területen termesztett minden kultúrában, illetve minden kultúrát követően elvégezzük.

Az évelő gyomnövények biológiáját ismerve a kémiai védekezés mindig akkor a leghatékonyabb, amikor a gyomnövény tápanyagszállítása a gyökerek felé a legintenzívebb. Ilyenkor a tápanyaggal együtt a gyomirtó hatóanyag is a szaporítógyökerekbe szállítódik, így nagyobb sikerrel tudjuk elpusztítani azokat. Ez az időszak az évelők életében nyár közepétől egészen addig tart, amíg a növények a télre felkészülve nyugalomba nem kerülnek.

Az évelő gyomnövények között fontos megemlíteni a mezei acatot (Cirsium arvense), amelynek gyökérzete mélyre lehatol, szerteágazó, a föld alatt akár több gyökéremeletet is képezhet. Erőteljes gyökérrendszerének köszönhetően a mezei acat a végletekig kizsarolja a talaj tápanyag- és vízkészletét. Az apró szulák (Convolvulus arvensis) szintén egyre nagyobb teret hódít a kalászostáblákban. Gyökérzete két és fél év elteltével akár 4 méter mélyre is lehatol, így a szárazabb időszakot is jól átvészeli. A kalászosokat károsító évelő egyszikű gyomnövények közül a leggyakoribb, az egész országban elterjedt a tarackbúza (Elymus repens, korábbi nevén Agropyron repens). Tarackjainak 90 százaléka a felszín alatti 0–10 cm-es talajrétegben van. Egy növény egy tenyészidőszak alatt mintegy 3 méter sugarú körben fejleszti azokat. Az utóbbi évtizedekben nagyon intenzíven terjedő gyom a fenyércirok (Sorghum halepense). Egy növény hazai mérések szerint 29 méter hosszú rizómát növesztett, amelyen 1660 axilláris (csúcsi) rügy fejlődött. Az évelő egyszikű gyomnövények közül érdemes még megemlíteni a csillagpázsitot (Cynodon dactylon) és a nádat (Phragmites communis). Ez utóbbi inkább a mélyebb fekvésű helyeken okoz gondot. A magról kelő kétszikű gyomnövények közül a tarlón pedig a parlagfüvet (Ambrosia artemisiifolia) kell kiemelnünk, amely ilyenkor elsősorban humánegészségügyi problémákat, allergiás megbetegedést okoz. A felsorolt évelő gyomnövények elleni védekezésben a tarlókezelés (glifozátos gyomirtás), a sarjhajtások elpusztítása, a rizómák és tarackok feldarabolása, a mélyszántás egyaránt fontos szerepet játszik, és együtt biztosítanak elegendő gyérítő hatást.

A glifozátot (izopropil-amin só formájában) 360 g/l töménységben tartalmazó Amega Up és Amega Free készítmények totális hatású gyomirtó szerek. Dózisuk magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények esetén 2,0–3,0 l/ha, az évelő egy- és kétszikűek ellen 4,0–6,0 l/ha. Hatóanyaguk a gyomok levelén keresztül szívódik fel, majd a nedvkeringéssel szétterjed az egész növényben. Így eljut a föld alatti részekbe (például tarackokba, rizómákba) is, azok pusztulását okozva. A meteorológiai körülményeket figyelembe véve a glifozát hatóanyag 15-25 °C között és magas páratartalom mellett a leghatékonyabb. A hatás kifejtéséhez fontos, hogy a kezelést követően 6 órán belül ne hulljon csapadék, és a hatóanyag maradéktalanul felszívódhasson a gyomnövényben. A vegyszeres védekezést megelőzően a tarlóhántást sekélyen célszerű elvégezni, hogy a vegetatív szaporítóképletek feldarabolódjanak, és ezáltal az alvó rügyek is kihajtsanak. Majd ezt követően vegyszeres tarlókezelésre évelő gyomnövények ellen azok 15-30 cm-es nagyságakor kell sort keríteni. Száraz, forró időjárásban, amikor a gyomnövények levelén a viaszréteg megvastagszik, az élettani folyamataik lelassulnak, a hatásfokozás érdekében adjuváns (például Spraygard 0,2 l/ha) hozzáadása célszerű.

További információ:
www.nufarm.hu

Tóth Csantavéri Szilvia (Syngenta Kft.) 

A tarlókezelést ne hagyjuk ki! De mikor végezzük?

A tarlókezelés kihagyhatatlan művelési elem. Ezzel az egyszerű, jól tervezhető gyomirtási beavatkozással tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy a területeinken ne szaporodjon a gyommagkészlet, visszaszorítsuk az állományból nehezen irtható, gyakran már rezisztenciát mutató évelőeket.

Utána egyszerűbb és hatékonyabb a következő évi gyomirtás.

Évről-évre komoly gondot okoznak az évelő gyomnövények. A száraz tavaszokon korán kihajtanak, mire a gyomirtásokat terveznénk, már nagy egyedszámban, fejlett állapotban fertőznek a területen. Az esőre, vetésre váró, előkészített magágyakban tömeges mezei acat és fenyércirok kihajtást láthatunk szerte az országban. Tavasszal költséges módon, fitotoxicitást kockáztatva tudjuk csak elvégezni az évelőek elleni védekezést, amelynek hatékonysága sajnos gyakran elmarad az elvárttól. Előfordul, hogy a többi gyomnövény szempontjából optimális kezelés idejére már megerősödött, túlfejlett évelő példányok vannak a területen, vagy az esőzések miatt nem tudunk időben rámenni a területre, így a kijuttatáskor már hatékonyságcsökkenést és fitotoxicitást tapasztalunk. Gyakori a kétmenetets beavatkozás szükségessége, ami plusz idő és költségráfordítást igényel, pont abban az időszakban, amikor egyébként is nehezen tervezhető a munkavégzés a tavaszi munkacsúcsok, illetve a kiszámíthatatlan, szeles időjárás miatt.

A tarlón elvégzett gyomirtás a szomszédos kultúrák szempontjából kockázatmentes, utolérhetetlen hatékonyságú, költségkímélő megoldás.

Hatékonyságot nyújt mind magról kelő, mind évelő gyomok ellen, segítségével elérhetjük azt, hogy nem szaporodik tovább a talajunk gyommagkészlete, visszaszorítjuk az évelőeket, a következő évben lényegesen gyengébb gyomosodási viszonyokat tapasztalhatunk.

A Syngenta totális gyomirtó szere, a Medallon Premium a tarlókezelés hatékony eszköze.

A Medallon Premium speciális formuláció, amely a hatóanyagon kívül ionvédelmi rendszert, valamint természetes eredetű tapadásfokozó anyagot – kukoricaglükózt – tartalmaz.

• Összetétel: 360 g/l glifozátsav
• Hatásmód: totális hatású gyomirtó szer, évelő és magról kelő gyomnövények ellen
• Dózis: 2,0-3,0 l/ha magról kelőek, 4,0-6,0 l/ha évelőek ellen (pl. mezei acat, apró szulák, fenyércirok, nád)
• Hatástartam: csak föld feletti zöld növényi részeken szívódik fel, tartamhatása nincs. Talajon keresztül nem hat.

Szelektivitás: a készítmény nem szelektív, a gyomnövényektől megvédendő kultúrnövényre nem kerülhet a hatóanyag, mert azt károsíthatja.

A Medallon Premium kiemelkedik a más glifozát tartalmú szerek sorából:

• gyorsabb felszívódása miatt szélesebb hatásspektrummal rendelkezik
• az egyetlen glifozát, ami beépített tapadásfokozó anyagot tartalmaz – nincs plusz költség, nem kell kevergetni tankkeverékben, egyszerűbb a felhasználás
• nem habzik
• magas hatóanyagtartalom: 360 g/l glifozátsav ami megfelel 439 g/l diammónium sónak

A tarlókezelés szükségessége vitathatatlan. De nagyon fontos az időzítés! A legjobb hatékonyságot akkor tudjuk elérni, ha nem a betakarításhoz közeli időpontban, a tarló első kizöldülése után, a forró nyári időszakban végezzük, hanem azt az időszakot célozzuk meg, amikor az évelő gyomnövény a nyár végén telelőre készül, hűvösödnek az éjszakák, párásabbak a reggelek. Az ekkor végzett gyomirtással elérhetjük azt, ami az igazi célunk, nemcsak a föld feletti zöld lombozatot tüntetjük el, hanem kihasználjuk a totális gyomirtás valódi értékét, a hatóanyag maradéktalanul eljut a telelőre készülő gyomnövény föld alatti túlélőképleteibe, azokat gyengítve, a elpusztítva fejti ki hatását.

A tarlókezelés megtérülő befektetés, használjuk ezt az egyszerű növényvédelmi lehetőséget észszerűen.

További információ:
www.syngenta.hu