Nem elég az aszály, még forróság is van

A folytatásban egyelőre tovább fokozódik a forróság továbbra is nagyon magas UV sugárzással, majd szombaton érkezik egy hidegfront, melynek hatására vasárnap pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, és a nap első felében záporok, zivatarok is előfordulhatnak, de a szárazság egyelőre nem enyhül – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

Vasárnap óta anticiklon alakítja időjárásunkat, országszerte napos, száraz időjárás jellemző erős UV sugárzással és napról-napra emelkedő hőmérséklettel. Csapadék az elmúlt tíz napban csak nagyon kevés hullott (1. ábra), a sokéves átlagnál 15-30 mm-rel kevesebb esett (2. ábra). A múlt hét első napjaiban főként északkelen, majd pénteken már többfelé kialakultak záporok, de ezekből csak elenyésző mennyiség esett, szombaton pedig az ország délnyugati harmadán fordult elő némi csapadék, ami csak kevés helyen haladta meg az 5 mm-t. Az elmúlt harminc nap csapadékösszege is csak a Balatontól nyugatra haladja meg nagyobb területen az 50 mm-t, viszont többfelé, például Budapest tágabb környezetében, Kecskemét és Debrecen térégében, a Hortobágyon, a Hegyalján és a Csanádi síkon még az 5-10 mm-t sem éri el (3. ábra). Az ország nagy részén a talajoknak már a teljes felső egy méteres rétege kritikusan száraz, az Alföldön a növények számára hasznosítható nedvességnek kevesebb, mint 30%-át tartalmazza, és a délnyugati országrész kivételével máshol is 40% alatti a nedvességtartalom (4. ábra). A telítettséghez képest 100-160 mm nedvesség hiányzik a felső egy méteres talajrétegből (5. ábra). A téli, kora tavaszi aszály miatt sajnos akkor nem töltődtek fel a talajok, ezért most a mélyebb rétegek is igen szárazak. A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyre nő, a keleti országrész mellett már a Dunántúl keleti, és északi tájain is egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály.

2. ábra: Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 20-ig (mm)

Az aszály hatását sajnos a hőség is fokozta az elmúlt napokban. Vasárnap még csak 24-28 fokot mérhettünk a legmelegebb órákban is, hétfőn hajnalban pedig többfelé 10 fok alá hűlt a levegő, hétfőn napközben azonban intenzív melegedés kezdődött. Ennek hatására szerdán már sokfelé elérte vagy meghaladta a legmelegebb órák hőmérséklete a 35 fokot (6. ábra), ugyanakkor a minimumok szerdán is és csütörtökön is még jellemzően 20 fok alatt alakultak.

Az őszi vetésű növények betakarítása nagyrészt már befejeződött, a Dunántúlon is a végéhez közelít már az őszi búza aratása. A keleti országrészben erősen megviselte az állományokat a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép.

A napraforgó a virágzás végén jár, keleten többfelé már elvirágzott (7. ábra), és a kukorica virágzása is felgyorsult, a csövek végén már megbarnult a bajusz (8. ábra). Az állapot nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a talajban még van nedvesség, szépen fejlett táblákat látni. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült táblák furulyázó levelekkel, és a már visszafordíthatatlanul károsodott állományok (9. és 10. ábra). A kapás növények mellett a kaszálók, legelők hozama is jelentősen csökkent a szárazság következtében. 

8. ábra: Kukorica Köröm község (Borsod-Abaúj Zemplén megye) térségében 2022. július 20-án (fotó:Kovács Attila)

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a június utolsó napjaira és július első dekádjára vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban állandó kultúráinkban, erdeinkben már túl van a maximumán, miközben a nyári növények NDVI értékének még növekednie kellene, az őszi vetések, kalászosok helyén pedig már nincs zöld tömeg. A változást jelző térképen országszerte jelentős csökkenés figyelhető meg a kalászosok és repce fenológiájának és az egyre nagyobb területre kiterjedő aszálynak megfelelően, ez azt jelenti, hogy a kapás növények zöld tömege is csökkenni kezdett már. Az anomália térképen a keleti országrészben és a Dunántúl keleti és északi tájain fokozódó aszályt mutató piros foltok, melyek a zöld tömegnek a szokásosnál alacsonyabb értékét jelzik, a legutóbbi időszakhoz képest is jelentősen nőttek. A sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű zöld tömegű terület a Balaton környékére és a délnyugati országrészre korlátozódik.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 860 és 970 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzően 30-60 foknappal haladják meg a  sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 50-90 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál körülbelül egy héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon[*] (11. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június első dekádjában az ország nyugati felén esett jelentős mennyiség, arrafelé a kritikus virágzás-szemfejlődés fenológiai fázisokban jobbára kedvező nedvességi viszonyok álltak a növények rendelkezésére, míg keleten aszályos körülmények és kényszerérés volt a jellemző, így a szokásosnál hamarabb kezdték a betakarítást. Az aratásra a júliusban folytatódó száraz idő már kedvező volt, csapadék miatt minőségromlás az ország döntő részén nem alakult ki. A szezon során összegzett csapadék mennyisége a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték fölött alakul, de az ország nagyobb részén 150-200 mm-es a hiány, sőt keleten többfelé a 250 mm-t is elérte, azaz az ideális mennyiségnek a fele sem hullott le. A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, majd május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg. Nagyobb hőség csak június második felében érkezett, az érés utolsó szakaszát ez felgyorsította, de további terméskiesést nem okozott.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg délnyugaton közelíti meg a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a harmada sem hullott az ideálisnak, a növények május közepe óta szenvednek a fokozódó aszálytól. A kritikus címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén áll rendelkezésre elegendő nedvesség a növény számára. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), így a hőösszeg jelenleg az optimális érték körül jár.

A hét további részében is folytatódik a kánikula, és a csapadéknak is csak az esélye nő meg, az ország túlnyomó részén továbbra sem lesz számottevő mennyiség. Szombatig tovább fokozódik a hőség, a legmelegebb órák hőmérséklete 35 és 40 fok között alakul. Továbbra is magas lesz az UV sugárzás, és száraz a levegő, az erős napsugárzás a növényeken perzselést, napégést okozhat. Szombat délután érkezik egy hidegfront, a nap második felében az északi országrészben, majd vasárnap reggel és délelőtt főként délnyugaton és délen fordulhatnak elő elszórt záporok, zivatarok. Vasárnaptól pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, de a maximumok ezután is 30 fok fölött alakulnak, és a jövő hét közepéig az aszály sem enyhül.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.