Nem lesz olcsó megoldás a fatüzelés

Az új rezsiszabályok bejelentése régóta nem látott lavinát indított el az energiafelhasználás terén. Egyre szélesebb körben kezdte el foglalkoztatni a lakosságot a fosszilis energiahordozókkal való szakítás (azaz a szén, a kőolaj és az aktuálisan legégetőbb problémát jelentő földgáz), úgy tűnik, akit a környezetvédelmi szempontok nem is, a drasztikusan emelkedő árak meg fognak győzni a váltás időszerűségéről.

Az energiaválság bebizonyította: a hazai gázfüggés nem fenntartható.

A kialakulni látszó kép azonban nem azt mutatja, hogy a klasszikus értelemben vett megújuló energiaforrásokat használnánk menekülőútnak a rezsilavina alól; a trendek alapján a többség számára a tűzifával való fűtés jelentheti a legkézenfekvőbb és legegyszerűbb opciót.

Milyen jeleket látunk?

• A lakossági pánik, majd a fatüzelés iránti megnövekedett érdeklődés a rezsiváltozások bejelentése után rögtön kialakult kályha- és kandallóhiány során már megmutatkozott.
• De erről tanúskodik az energiafogyasztás látványos júliusi visszaesése, valamint a Vatera jelenlegi tíz leggyakoribb keresőkifejezése is, ahová ez első öt közé a sparhelt mellett a napelem és a cserépkályha is felkerült.

A lakosságon túl az elmúlt napokban hozott intézkedések is azt mutatják, hogy a kormány is a tűzifa mellett tette le a voksát.

Jön a nemzeti kályha- és kazánprogram?

„A tűzifa kivitelét betiltottuk, az erdőgazdaságokat köteleztük arra, hogy készítsenek terveket a tűzifa-kitermelés növelésére.”

– mondta a miniszterelnök előző hét pénteken a szokásos reggeli beszédje alkalmával a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök hozzátette: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter feladata lesz a kályha- és kazánprogram elindítása, ami a gázfűtés alternatívájaként szolgálna. Egy nappal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a meglepő időpontra időzített kormányinfó során arról számolt be, hogy minden közintézménynél felmérik, kiváltható-e a gázfűtés fatüzeléssel. A két bejelentés alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormányzati intézkedések fényében a megújuló energiahordozók közül a szilárd biomassza (tűzifa és faapríték, de a pellet is ide tartozik) lesz a gáz alternatívájaként kezelt slágertermék.

Azonban a fatüzelés, hiába tűnik elsőre olcsóbbnak, nem garantálja, hogy sokkal több pénz maradna a nap végén a pénztárcánkban. A Szeged.hu a bejelentés után számolta ki: csak a város iskoláinak 6000 tonna fára lenne szüksége, ami Szeged esetében a legideálisabb forgatókönyv szerint 480-500 millió, rosszabb esetben akár 800 millió forintot is jelenthet – értesült a Fatáj cikkéből az Agro Napló.

Általános készlethiány, bizonytalan árak

Hiába adottak a feltételek, tűzifa terén sem állunk annyira jól. Az árak tavasz óta emelkednek, a mostani kiugróan növekvő kereslet pedig tovább hajthatja az árakat. Több Facebook-bejegyzés is arról árulkodik (itt és itt), hogy egyre több helyen alakul ki készlethiány, Szegeden pedig már a bejelentés utáni napokban gyorsan elkapkodták a tűzifát, nem törődve az emelt árral.

A telefonon megkeresett öt hazai tüzép közül egy kereskedő tudott konkrét árakat mondani, ott egy kalodáért (kb. 600 kiló) 110 ezer forintot, míg a hálós tűzifáért 86 ezer forintot kérnek el. Igaz, a várólista itt is 2-3 hetes, emellett a listára való feliratkozás nem jelenti azt, hogy biztosan tűzifához jutunk majd.

Talán nem meglepő, hogy az ország eltérő pontjain lévő tüzépektől egységes válaszokat kaptunk.

• Jelenleg nincs tűzifa.
• Várólisták annál inkább, 2-4 hétnyi türelmet kérnek.
• Jelezték a beszállítónak (jellemzően hazai erdészeteknek), hogy nagy a kereslet, de a szállítás időpontjával kapcsolatban ők sem tudnak konkrétumokat mondani.
• Ha jön új szállítmány, helyben fogják beárazni.
• Egy biztos: az árak növekedni fognak.

Egyes tüzépek weboldalain árak ugyan fel vannak tüntetve, de szinte minden termékből készlethiány van. Egy fővárosi kereskedőnél, ahol jelenleg még nem alakult ki hiány, a következőképpen alakulnak az árak:

• hálós tűzifa (1,6 köbméter, ömlesztett): 49 ezer forint,
• feldolgozatlan tűzifa (erdei köbméter): 46 ezer forint,
• ömlesztett tűzifa (0,75 ömlesztett köbméter, konténerenkénti ár): 28 900 forint.

Egy százhalombattai kereskedés oldalán egységesen 60 ezer forintért árulnak 1,75 köbméternyi ömlesztett tűzifát, de a telefonos megkeresésünkre nem reagáltak.

Összevetésül a Zalaerdő Erdészeti Zrt.-nél nyilvánosan elérhetőek a tűzifaárak, a legdrágább köbmétere több mint 36 ezer forintba kerül, de vásárolhatunk innen ömlesztett formában is kandallófát, 0,54 köbméterért 19-21 ezer forintot kérnek el, fafajtától függően. A honlapjukon nem jeleznek készlethiányt.
(FATÁJ megjegyzés: az összes állami erdőgazdaság saját weboldalán sok éve már nyilvánosan elérhetőek a faanyagok árai.)

Erdészetek: csak idő kell

Az erdészetek eddigi kommunikációja alapján a hiány nem lesz tartós, csupán időre van szükség, amíg az erdőgazdálkodók reagálni tudnak a hirtelen megnövekedett keresletre. Több erdészetet megkerestünk a tüzelőanyag-ellátásról, az export-tilalomról és az árváltoztatásokról szóló kérdéseinkkel, de csak a Pilisi Parkerdőtől kaptunk választ.

 „Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának. A tűzifaellátás biztosított, évente átlagosan 3,5 millió köbméter tűzifát termel Magyarország, emellett a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére. A szociális tűzifaprogramot idén is biztosítani fogja a kormány. A tűzifa ára jellemzően a többi energiahordozóhoz igazodik. A tűzifa árának szabályozása nem tervezett” – nyilatkozta Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője.

De ha nem fával, akkor mivel fűtsünk?

A klímaváltozás ellen, energiatudatosság mellett kiálló környezetvédők nem lelkesednek túlságosan a kormány által támogatott megoldásért. A fatüzelésű kályhák ugyanis jelentősen károsítják a levegőt, sőt, a fosszilis tüzelőanyagok és biomassza égetésekor keletkező károsanyagok rákkeltő hatással bírnak.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) adatai azt mutatják, a hazai végső energiafogyasztás 34 százalékáért a magyar háztartások felelnek (ez EU-s szinten ez csak 28 százalék), a lakásállomány mélyfelújításainak száma pedig tartósan alacsony szinten van évtizedek óta.

Számításaik alapján az unió által előírt 2050-es klímasemlegességi célok éréséhez évi 100-130 ezer lakást kellene energetikailag korszerűsíteni, a törekvéseknek pedig egyáltalán nem kedvez a kialakult energiaválság.

A szakértők szerint az energiafogyasztás csökkentése segíti a klímaváltozás elleni küzdelmet, de ez önmagában nem lesz elég, törekedni kell a fogyasztás saját megújuló energiaforrásokból történő biztosítására.

Röviden szó esett az eddig egyébként állami támogatottságú napelemberuházások sorsáról is a szombati kormányinfón. A miniszter azt mondta: a napelempályázatok jövője az EU-s forrásokról szóló megállapodástól függ. Nem teljesen egyértelmű tehát, hogy a döntéshozók végleg lemondtak az összes többi megújuló energiaforrásról, de a bejelentett intézkedések mind a tűzifa elsöprő győzelmét sejtetik.

(Forrás: Fatáj)