Úgy tűnik, hogy a költségvetés fundamentumai erősek, olyannyira, hogy az előző hónapban kifizetett visszamenőleges egyszeri nyugdíjkompenzációt is elbírta a büdzsé. Az adóbevételeket persze segítették a többezer milliárd forintos kiigazítás keretében bevezetett adóemelések, amelyek egy része július elsejétől volt hatályos. Érdekes lesz látni, hogy az energiakrízis okozta hatások mikor és hogyan fognak jelentkezni.
A 255,7 milliárd forintos többlet az év hetedik hónapjában kiugró. Olyannyira, hogy az elmúlt években inkább deficit jellemezte a júliusi hónapokat, de ilyen mértékű többletre korábban még nem volt példa.
Az elmúlt 20 évben a júliusi költségvetési egyenleg átlaga -39 milliárd forintot mutatott, a medián pedig -16,6 milliárd forintot. Ehhez képest is jól látható az idei hetedik havi költségvetési egyenleg rendkívülisége – értesült a Portfolio.hu összeállításából az Agro Napló.
Így áll a költségvetés 7 hónap után
Július végéig az államháztartás központi alrendszere 2636,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintos hiányt értek el. Júliusban a központi alrendszer 255,7 milliárd forint többletet ért el – részletezi a Pénzügyminisztérium a havi költségvetési gyorstájékoztatójában, amely azt is megjegyzi, hogy az orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika jelentősen megnöveli a költségvetés kiadásait, a kormány emellett továbbra is elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett.
A havi bontású részletes költségvetési kiadási és bevételi sorokra még két hetet várni kell, a minisztérium néhány kiadási sorra vonatkozóan közölt ezúttal adatokat.
A költségvetés kiadásai közül meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek. Nyugellátásokra 2800,4 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 1253,7 milliárd forintot fordított a kormány július végéig – olvasható a PM tájékoztatójában, amely azt is megjegyzi, hogy júliusban fizették ki a megemelt nyugdíjakat.
A kiegészítő emelés 2022 júliusától 2022. januárig visszamenőleg történt. Júliusban az emelt összegű ellátáson kívül januárig visszamenőleg az első hat hónapra járó különbözetet egy összegben kapták meg a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjszerű ellátásban részesülők – teszik hozzá.
Érdemes felidézni, hogy ez 184 milliárd forintos plusz kiadást jelentett a költségvetésnek.
Ezzel a kumulált egyenleg csökkent 2626 milliárd forintra, vagyis megállt a költségvetési folyamatok idei romlása.
Ezzel az éves pénzforgalmi hiányterv teljesülése 83,6%-ra csökkent a június végi 91,7%-ról.
Mit lehet mondani a friss adatok alapján?
A költségvetés elmúlt 3 havi teljesítménye alapján úgy tűnik, megállt büdzséfolyamatok év első pár hónapjában látott rendkívüli gyors romlása, a kumulált deficit áprilisi szintre tért vissza. Mindez arra utal, hogy a költségvetés alapfolyamatai nagyon rendben vannak, vagyis
A bevételek látványosan felülteljesítenek. Olyannyira, hogy júliusban úgy jött össze a történelmi többlet, hogy a nyugdíjasoknak a kormány extra emelést utalt ki.
Ez összefügg a magasabb inflációval, ami a forgalmi típusú bevételeket hajtja. Másrészt nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kormány nemrégiben egy hatalmas költségvetési kiigazításról döntött, melynek keretében adóemelések léptek életbe július elsejétől. (A különadó emelésekből fakadó többlet bevétel később folyik be jellemzően a büdzsébe.)
Nagy kérdés, hogy ez a kedvező büdzséfordulat meddig tarthat és itt két szempontot fontos szem előtt tartani.
- Az elmúlt pár napban beérkezett havi rendszerességű makrogazdasági adatok épp azt mutatják, hogy lassul a magyar gazdaság, ez pedig a költségvetés bevételi oldalára is kihat, vagyis a makrogazdasági oldalról inkább a büdzsé romlására van kilátás.
- Másrészt az év vége felé fog effektívvé válni az ország energiamérlege, amikor is az államnak fizetni kell a rezsicsökkentésért. Kérdés, hogy a rezsicsökkentés módosítása az őszi hónapokban mennyiben lesz képes tehermentesíteni az állami költségvetést, a kiadási oldal csökkentésével. Ezeket legkorábban csak az őszi hónapok után tudjuk megmondani.
- Nem véletlen, hogy a kormány döntött a fentebb is említett kiigazításról, adóemelésről és a rezsicsökkentés átalakításáról.
A költségvetés hosszabb távú teljesítményét jól megvilágítja az egyenleg 12 havi gördülő átlaga. Az elmúlt 1,5 évben volt már hasonló fordulatra jel, azonban azok nem bizonyultak tartósnak. Most is az a legfontosabb kérdés, hogy ez a pozitív fordulat mennyire lehet tartós. A fent bemutatott tényezők okoznak némi bizonytalanságot ezen a téren, viszont a folyamatban lévő kiigazítás nagyban segíti az egyensúlyi folyamatokat.
(Forrás: Portfolio.hu)