„Gazdálkodóink számára a mind gyakoribb hosszú, száraz időszakok miatt létfontosságúvá válik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazása” – áll az Agrárminisztérium közleményében.

A közlemény szerint e célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi, ugyanakkor az elmúlt években összegyűlt szakmai tapasztalatok alapján a 2023-tól induló új támogatási időszakra nézve az Agrárminisztérium még több és hatékonyabb eszközt tervezett meg a gazdálkodók ösztönzésére ezen a területen. Az Európai Bizottság számára tavaly év végén benyújtott magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv tervezett zöld intézkedéseinek mindegyike egymásra épül és tartalmaz vízmegtartásra irányuló támogatási elemet, amely komoly bővülést eredményez a jelenlegi időszakhoz képest – tájékoztatta az Agrárminisztérium az Agro Naplót.

„A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását elsősorban a földhasználat váltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegélyélőhelyek, nem termelő területek), illetve a vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével kívánjuk elérni”

– írták.

Ennek mindenkire kötelező eszközeit az alaptámogatáshoz kapcsolódóan írják elő, támogatással pedig önkéntes alkalmazásukat ösztönözik az agrár-ökológiai programban (AÖP), az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG), az ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) terén a vízvisszatartást szolgáló infrastuktúra fejlesztésének támogatásával, valamint új beruházási és fenntartási támogatási programot is kidolgoztak olyan új területek kialakítására, ahol nem érdemes szántóföldi termelést folytatni és létrehozhatóak vizes élőhelyek és területi vízvisszatartást szolgáló, kisléptékű vízi létesítmények – írták.

A közleményben ismertetik a legfontosabb tudnivalók összefoglalóját a vízmegtartást segítő támogatási formákról.

Az alaptámogatásához kapcsolódó helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírások közül a minimális talajborításra vonatkozó előírások, a védett tájképi elemek, gyepek megőrzése, a vízvédelmi sávok, kis kiterjedésű tavak, fa-és bokorcsoportok, fás-cserjés sávok ökológiai jelentőségű területként való kijelölése, illetve az ökológiai jelentőségű másodvetések létrehozása járulnak hozzá a vízmegtartáshoz. A későbbiekben egy új előírás kerül mindenki számára kötelező módon bevezetésre, amely a vizes élőhelyek és lápok védelmét célozza.

Érdekeltté teszik a gazdálkodókat és külön támogatási eszközökkel támogatják is őket abban, hogy akár bizonyos területeik földhasználatának megváltoztatásával javítsák többi termőföldjük vízháztartását, minél hosszabb ideig őrizzék meg a vizeket, hozzanak létre vizes élőhelyeket és alakítsanak ki területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítményeket. Támogatás révén a gazdálkodók gazdaságosan nem művelhető vagy erre a célra felhasználható más szántóikat vízmegtartó funkcióval bíró területekké alakíthatják át és akként tarthatják fent. Ennek érdekében a területalapú alaptámogatás esetében ezeket a termelésből kivont területeket támogathatóvá teszik és jogosultakká válnak a kifizetésekre (jelenleg az ellenőrzéskor ezek a területek kizárásra kerülnek, vagy eleve nem tartoznak a támogatható terület fogalmába).

„Levonva a korábbi időszak tanulságait, kidolgoztunk és elindítunk egy új beruházási és fenntartási támogatási programot is, amelynek keretében nemcsak a területek vízmegtartó funkcióinak kialakításához szükséges beruházásokat finanszírozzuk meg, hanem több éves fenntartási támogatást is biztosítunk mellé”

– jegyezték meg.

Az újonnan induló, önkéntes agro-ökológiai program (AÖP) választható előírásai közül a téli talajtakarás, a forgatás nélküli talajművelés, a talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazása, az ültetvények sorközének takarása, valamint a mikroöntözést ösztönző előírások járulnak hozzá a vízmegtartáshoz.

Az idei évvel indult, három éves agrár-környezetgazdálkodási kifizetések számos általános előírása közvetlenül is hozzájárul a vízmegtartáshoz, de indult kifejezetten az aszály-, erózió- és belvíz- érzékeny területekre kidolgozott tematikus előíráscsoport is. Az ökológiai gazdálkodás támogatása esetében a talaj termőképességének és biológiai aktivitásának növelésére irányuló vetésforgó és tápanyagutánpótlási előírások hozzájárulnak a talaj biológiai állapotának védelméhez és javításához, vízmegtartásának fokozásához és a vízminőség védelméhez.

Azokon a mezőgazdasági területeken, ahol rendelkezésre áll engedélyezett öntözővíz, ott jelenleg is elérhető beruházási és együttműködési támogatással is ösztönzik a vízfelhasználás hatékonyságát javító fejlesztéseket, a vízvisszatartás létesítményeinek kialakítását, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást.

Az Agrárminisztérium bízik benne, hogy a számos új lehetőség erősíteni fogja a hazai gazdálkodási gyakorlatban a vízmegtartásra irányuló földhasználat és agrotechnikai megoldások alkalmazását – írta az AM.

(Forrás: MTI)