Esővel indul az ősz

A múlt hét második felében még igazi nyári időben volt részünk, majd vasárnaptól egy frontrendszer hatására változékonyabbra fordult időjárásunk. Szombat estétől a nyugati országrészben, majd vasárnap, hétfőn és kedden szórványosan máshol is kialakultak záporok, zivatarok, melyekből helyenként 20 mm-nél is több esett. Az ország középső tájaira jutott ezúttal a legkevesebb a csapadékból (1. ábra). Szerdán este azonban nyugat felől kiterjedt csapadékzóna érkezett, mely az északkeleti országrész kivételével nagy területen 5-20 mm-nyi esővel öntözte a földeket, így folytatódni látszik, az augusztus 19-én kezdődött csapadékosabb periódus – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

A talajok felszín közeli része az ország jelentős részén átnedvesedett az elmúlt két hétben (2. ábra), a 20 cm-nél mélyebb rétegek azonban az Alföld nagy részén még mindig kritikusan szárazak (3. ábra). A nyári aszály a tetőfokát augusztus közepén érte el, azóta ha nem is egyenletesen, de csökkenő tendenciát mutat a súlyos és nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága (4. ábra).

A hőmérséklet a múlt hét második felében jellemző 31-34 fokos csúcsértékekről vasárnap nyugaton, majd hétfőtől országszerte 30 fok alá esett vissza, csütörtökön pedig tovább hűlt az idő.

Augusztusban az ország nagy részén 30 és 70 mm közötti csapadék hullott, ennél kevesebbet a Hortobágy és a Felső-Tisza vidékén mérhettünk (5 ábra). Ez a csapadékmennyiség az ország jelentős részén 10-30 mm-rel marad el az ilyenkor szokásos értékektől (6. ábra). A nyári csapadékösszeg a nyugati országrészben 170-270 mm között alakult, itt helyenként több esett a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén mindössze 50-100 mm hullott, ami fele, harmada az ilyenkor szokásosnak (7. és 8. ábra). Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag.

A napraforgó és a kukorica is az érés fenológiai fázisában jár, előbbi növény betakarítása már javában zajlik. Nyári növényeink állapota nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, viszonylag jól fejlett táblákat látni, bár ott is sokat romlott a helyzet júliusban és augusztusban. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az alacsony, elszáradt, felsült, cső nélküli táblákat jellemzően már le is silózták. A napraforgó állapota nem ennyire kiábrándító, legalább kis tányérok mindenhol vannak, de az aszály hatására keleten sokfelé látni combig érő, felsült táblákat tenyérnyi fejekkel.

Az augusztus második felében érkezett csapadék sok tekintetben életmentő volt, bár a napraforgónak már nem számított, de a legalább részben zöld kukoricán még sokat segített. A repce vetését el lehetett kezdeni, és a kiégett legelők is újrazöldültek. Ugyanakkor a csapadékos idő jelentősen növeli a kórokozók fertőzésveszélyét a gyümölcsösökben.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az augusztus közepére vonatkozó állapotot láthatjuk, amikor az idei nyári aszály a tetőfokát érte el. Az index értéke ebben az időszakban állandó kultúráinkban, erdeinkben és a nyári növények esetében fokozatosan csökkenni szokott. Az előző időszakhoz képest a változást mutató térképen ez a tendencia látszik is, azonban érdemes tovább vizsgálódni! Ugyanis az anomália térkép csaknem az egész országot vörösben mutatja, és a drasztikus eltérés az Alföld mellett már a Dunántúl keleti, északkeleti kétharmadán is megjelent (9. ábra). Ez azt jelenti, hogy az ilyenkor szokásosnál igen jelentősen kevesebb volt a növényi zöld tömeg, rendkívül súlyos volt az aszály. Kivételt képez a délnyugati országrész kis területe, azt a vidéket kevésbé sújtotta a szárazság. Az aszály jelei a látható tartományban készült műholdképeken is szembetűnőek. A 10. ábrán Berettyóújfalu térségéről 2020, 2021 és 2022. augusztus közepén készült felvételeket helyeztünk egymás alá, és igen látványos a legalsó, idén készült képen a zöld tömeg szinte teljes hiánya.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1340 és 1500 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 60-120 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 100-160 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél héttel korábban következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidülnek a fázisok a kényszerérés miatt.

Kukoricára vonatkozó agrogramot[*]* Győr és Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (11. és 12. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, majd június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban és augusztusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a kukorica számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák egy részét. A szárazság augusztus első felében is folytatódott, a szemképződés fázisában is jelentősen alatta maradt a csapadék mennyisége az optimálisnak, az aszály a nyugati országrész egyre nagyobb részére terjedt ki. A Tiszántúlon a növények május közepétől, a Dunántúlon június közepétől – július elejétől szenvedtek a vízhiánytól. Országos, jelentős csapadék augusztus utolsó dekádjában érkezett, de ez már csak kevés helyen segített a növényeken. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban, júliusban és augusztusban is gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), egymást érték a hőhullámok, így a hőösszeg a nyár során az optimális érték körül alakult.

Az előttünk álló egy hétben is megmarad az időjárás változékony jellege, az őszt idézik a reggelente megjelenő pára- és ködfoltok, és bár vasárnaptól melegszik az idő, a kánikula nem tér vissza. A csütörtöki csapadékos nap után pénteken a Tiszántúlon lehet további eső, majd vasárnap főként a Dunántúlon lehetnek záporok, zivatarok. A jövő hét első napjaiban kicsi a záporok esélye, a hét közepétől fordulhat ismét csapadékosabbra az idő. A hőmérséklet csúcsértéke még pénteken és szombaton is 25 fok alatt marad, majd vasárnap kezdődik lassú melegedés, és a jövő hét első felében jellemzően 25-29 fokig melegszik a levegő. A hajnalok már hűvösen alakulnak, 10-15 fok közé hűl a levegő, de a hidegre érzékeny tájakon 10 fok alá esik vissza a hőmérséklet. A szél ma és pénteken lesz még élénk az ország keleti felében, majd mérsékelten szeles napok jönnek.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).