A látogatók a programokon bejárhatták a rizs útját, az árasztott parcelláktól kezdve egészen a különleges hazai rizsből készült finomságokig. A látványos vízi világban a MATE munkatársai kalauzolták a látogatókat, akik nemcsak a magyar fajtákról tudhattak meg számos érdekességet, de gondolatban számos egzotikus országba is ellátogathattak a génbanki gyűjtemény megismerése közben. A legbátrabbak azt is kipróbálhatták, hogy milyen érzés mezítláb járni a rizsek közt.
Fotó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
A Rizs Szövetség tagjai legújabb termékeiket is bemutatták, így rizsből készült ízletes tallérok, csokoládéba mártott puffasztott rizsszeletek mellett egzotikus indián rizs is került a tányérokba, és meg lehetett kóstolni a rizsből készült nagyszerű gyümölcsös italokat is.
A látogatók azt is megtudhatták, hogy a rizsföldek az idei aszályos körülmények között igazi menedéket jelentettek sok-sok védett vízimadárnak és kétéltűnek. Megismerhették a nemesítői tevékenység alapjait és azt, hogy milyen sok idő és kitartás kell egy-egy új fajta elismeréséig.
A tudománynépszerűsítő előadásokon további érdekességet lehetett megtudni a hazai és nemzetközi rizs- és indián rizstermesztésről és felhasználásról. Kiderült, hogy miért érdemes barna vagy fehér rizst enni, hogyan lehet jó rizst főzni, mik a nehézségei a termesztésnek, hogyan kerülhető el, hogy nehézfémek kerüljenek az ételeinkbe és miért az indián rizs a rizsek kaviárja. Az előadók arra is kitértek, hogy milyen a rizstermesztés helyzete a nagyvilágban, különösen a MATE néhány nemzetközi partnerénél, többek között a Fülöp-szigeteken, Ghánában és Chilében.
Fotó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
Mint elhangzott, a magyar rizsfogyasztás nem mérhető össze a világ legnagyobb rizsfogyasztó országaival, ahol évente akár 150 kg feletti az egy főre eső rizs mennyisége. A rizs azonban hazánkban is fontos élelmiszer, különösen a kisgyermekek, a diétázók és az étel-érzékenyek körében. A magyar rizstermesztés jelentős része biominősítésű területeken terem és fontos exportlehetőségeket is nyújt – értesült a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közleményéből az Agro Napló.
(Forrás: MATE)
