Tartós lehűlés jön, és több lesz a csapadék

Az elmúlt egy hétben változékony, többször csapadékos időben volt részünk, de a csapadék területi eloszlásában igen nagy változékonyság mutatkozott. Míg az északkeleti és a délkeleti országrészben 30-70 mm eső esett, az északnyugati tájakon és a Kaposvár – Paks–Szolnok vonal tágabb térségében jellemzően csak 1-3 mm-t mérhettünk a múlt hét második felében (1. ábra). Hétfőtől jelentősen csökkent a csapadékhajlam, csak kevés helyen fordult elő gyenge eső, zápor. Az augusztus közepe óta lehullott csapadék az ország nagy részén már meghaladja a sokéves átlagot (2. ábra), jellemzően 30 és 80 mm között alakul, de a keleti tájakon többfelé 100 mm-nél is több esett (3. ábra). A felszín közeli talajréteg a legtöbb helyen alaposan átnedvesedett (4. ábra), és egyre többfelé jut a középső és mélyebb rétegekbe is a nedvességből (5. ábra), bár a fél méternél mélyebb talajrétegekben továbbra is jelentős a nedvességhiány (6. ábra). Az aszály területi kiterjedése és mértéke jelentősen csökkent az elmúlt egy hónap folyamán, már csak az Alföld középső és a Dunántúl délkeleti részén jellemző.
A hőmérséklet vasárnap óta néhány fokkal visszaesett a megelőző időszakhoz képest, és keddig 22-24 fokos maximumok voltak jellemzőek, kedden hajnalban pedig a felhőtlen tájakon 10 fok alá hűlt a levegő (7. ábra). Szerdán átmenetileg visszatért a nyár, és - az északkeleti országrész kivételével, ahol 20 fok sem volt – az ország jelentős részén 25-30 fokig melegedett a levegő – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

6. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső egy méteres rétegében 2022. szeptember 14-én (%)

A napraforgó és a kukorica betakarítása egyaránt folyamatban van, előbbi növény esetén már a végéhez közelít, utóbbit pedig sokfelé már a nyáron lesilózták. Nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, nem annyira rossz a termés, mint a keleti országrészben, ahol nagy területen egyáltalán nem termett semmi. Miskolc térségében többnyire egy-egy cső van a kukoricán, ezek pedig jellemzően rövidek és hiányosan berakódottak (8. ábra). Az elmúlt hetekben érkezett csapadék a napraforgónak és a kukoricának már nem számított. A frissen elvetett repce azonban szépen sorol már, és az őszi kalászosok későbbi vetéséhez is nagy szükség van a talajok nedvesedésére. A csapadékos, eddig meleg időben azonban a gyomok is jelentős növekedésnek indultak, és a növényi kórokozóknak is kedvezett a megnövekedett páratartalom.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az augusztus végére, szeptember elejére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban csökkenni szokott, a nyári növények lassan beérnek, és az erdők zöld tömege is csökken. Idén azonban az aszály után megérkezett csapadék hatására sokfelé növekedett a zöld tömeg, leginkább az északnyugati országrészben, ahová legelőbb érkezett a csapadék. Az anomália térképen továbbra is a vörös területek vannak túlsúlyban, de az előző időszakhoz képest csökkent a nagy negatív eltérést mutató terület nagysága, vagyis az aszály mérséklődése a zöld tömeg mennyiségének növekedésében is kimutatható.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1500 és 1650 foknap között alakulnak, ami a kukorica beéréséhez bőven elegendő. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 90-130 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 120-180 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél-két héttel korábban következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidültek a fázisok a kényszerérés miatt.

Kukoricára vonatkozó agrogramot[*]* ezúttal Kaposvár és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (9. és 10. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, majd június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban és augusztusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a kukorica számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák egy részét. A szárazság augusztus első felében is folytatódott, a szemképződés fázisában is jelentősen alatta maradt a csapadék mennyisége az optimálisnak, az aszály a nyugati országrész egyre nagyobb részére terjedt ki. A Tiszántúlon a növények május közepétől, a Dunántúlon június közepétől – július elejétől szenvedtek a vízhiánytól. Országos, jelentős csapadék augusztus utolsó dekádjában, majd szeptember elején érkezett, de ez már csak kevés helyen segített a növényeken. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban, júliusban és augusztusban is gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), egymást érték a hőhullámok, így a hőösszeg a nyár során az optimális érték körül alakult.

A hét további részében egyre hűvösebb, sokfelé csapadékos, szeles időre van kilátás. Már csütörtök délután és este többfelé várható zápor, zivatar, majd pénteken a nap első felében főként a déli országrészben, délutántól a Dunántúlon is nagy területen lehetnek további esők. Eleinte szombaton is délen, délnyugaton valószínű csapadék, majd a nap második felében, vasárnap reggelig a keleti országrészben is számottevő mennyiségre van kilátás. Vasárnaptól szórványosan előforduló esők, záporok várhatók, és ekkor már napos időszakok is lehetnek. A következő egy hétben összességében 10-30 mm csapadék valószínű, de a déli megyékben ennek akár a duplája is eshet. A hőmérséklet már péntektől visszaesik, bár ekkor még a szárazabb keleti, északkeleti tájakon 23-25 fokig melegszik a levegő, az esős területeken azonban csak 17-19 fokra lehet számítani. Szombattól mindenütt érezhető lesz a lehűlés, 20, a tartósan esős területeken 15 fok alatt marad a hőmérséklet, vasárnaptól pedig éjszakánként is egyre nagyobb területen 10 fok alá hűl a levegő. A hűvös idő a jövő hét végéig kitart.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).