Egyszerű megoldásokkal megtörhető az élelmiszerpazarlás

Minden évben a megtermelt élelmiszer-alapanyagok 14%-a megy tönkre mielőtt még a boltok polcaira kerülne. További 17% a kereskedők és fogyasztók által kerül kidobásra.

Az élelmiszerveszteség és -pazarlás a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10%-ért felelős és ezzel hozzájárul a klímaválsághoz. Egyes országokban az élelmiszer beszállító lánc már most is közel van ahhoz, hogy átvegye a vezető szerepet a mezőgazdaságtól és földhasználat szektortól, ami jelenleg a legnagyobb kibocsátó, súlyosbítva a kiszámíthatatlan időjárási és éghajlati eseményeket, például az aszályt és az áradást. Ez pedig visszahat és befolyásolja a haszonnövények hozamát, minőségét, növeli az élelmiszerveszteséget, megingatva az élelmezésbiztonságot és a helyes táplálkozást.

Ám míg a világ elegendő élelmet termel a teljes globális népesség ellátására, közel 830 millió ember még mindig éhezik. A kereslet és kínálat zavara számos okra és rendszerszintű problémára vezethető vissza az agrár-élelmezési beszállítói láncban – ami magába foglalja az étel teljes útját a termelőtől a fogyasztóig.

Épp ezért az ilyen hatékonytalanságok felszámolása és az élelmiszerpazarlás és az éghajlatváltozás ördögi körének megtörése elsődleges fontosságú, főleg az élelmiszerárak ilyen mértékű drágulásának fényében – értesült a FAO közleményéből az Agro Napló.

Egyszerű megoldások

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számos projektje irányul az élelmiszerveszteség és -pazarlás csökkentésére és az agrár-élelmezési rendszer hatékonyabbá tételére. Számos projekt ezek közül, melyek kecsegtető eredményeket mutatnak fel, a gyümölcs- és zöldségtermesztés javítását célozzák Dél-Ázsiában, ahol többek között a mangó az egyik legfontosabb termény.

Az érett mangó számos módon használható fel. Lehet frissen fogyasztani vagy felhasználni süteményekhez, fagylaltba, szorbé készítéshez vagy péksüteményekbe. A püré gazdag élelmirostban, C- és A-vitaminban, illetve karotinoidokban és antioxidánsokban.

Azonban számos más gyümölcshöz hasonlóan, magas nedvességtartalmának köszönhetően a mangó gyorsan megromlik. Ha nem a megfelelő érettségi szinten szüretelik és aztán nem megfelelően kezelik szállítás során, a mangó a minőség és mennyiség tekintetében gyorsan romlik, veszteséget generálva a termelőknek és a kereskedőknek. A helytelen bánásmód rövidíti a szavatosságát is, limitálva az értékesítők lehetőségeit és ezáltal gazdasági károkat okozva.

A dél-ázsiai termelők azonban sokszor híján voltak ezen tudásnak, amelynek következményeként gyakran a leszüretelt termés több mint fele ment tönkre.

A szüret után jelentkező károk legnagyobb előidézői a növényi kórokozók és kártevők, a helytelen szüretelési módszerek, a figyelmetlenség, az elégtelen csomagolás vagy szállítási körülmények.

Azonban miután az FAO képzést biztosított a gazdáknak a jobb betakarítás utáni módszerekről és a szállításhoz az újrahasznosítható műanyag rekeszek használatára bátorította őket az egyszerhasználatos hálós zsákok helyett, a helyzet drámai javulásnak indult.

Lenyűgöző eredmények

A közelmúltban bangladesi mangótermesztők is részesültek a FAO jógyakorlataiból és alacsony költségű, fenntartható  megoldásaiból a gyümölcs minőségének és eltarthatóságának javításáért. A gyakorlat azt mutatja, hogy bár nem túl drága lépésekről van szó, a hatásuk annál jelentősebb.

A műanyag rekeszek használata a csomagoláshoz például minimálisra redukálta a szállítás során keletkező veszteséget, miközben az eltarthatóság jelentősen megugrott azon mangók esetében, melyeket forró vízzel kezeltek a betakarítás utáni betegségek ellen. A szüret során használt eszközök és technikák, mint például a jobb gyümölcsszedők vagy a szár levágása olló és kesztyű használata mellett annak letépése helyett, csökkentette a mechanikai sérüléseket a gyümölcsön és számos más, esztétikai előnnyel is járt.

Mindent egybevetve a betakarítás utáni módszerek javítása és a forró vizes kezelés növelte az értékesített mangó minőségét és élettartamát, amellett, hogy 70-80%-kal redukálta a kidobott gyümölcsök mennyiségét. A veszteség csökkentése és a szavatosság növelése együtt érdemi pénzügyi nyereséget hozott mind a termelőknek, mind a kereskedőknek.

„Ez a hihetetlen javulás mutatja, hogy a betakarítás utáni módszerek kis változtatásával és bizonyos költséghatékony eszközök bevezetésével nagy hatás érhető el a friss termék minősége és eltarthatósága tekintetében, csökkentve az élelmiszerveszteséget és -pazarlást” – hangsúlyozta Rosa Rolle, a FAO vezető vállalkozásfejlesztési szakértője.

A FAO ezért világszerte számos partnernek mutatja be ezeket a módszereket. Ez idáig több mint 5000 ázsiai kistermelő vett részt a friss gyümölcsök és zöldségek termesztését és értékesítését javító képzéseken.

Az élelmiszerárak drágulásával, az éghajlatváltozás hatásainak erősödésével és a globális éhezés terjedésével nincs kifogás arra, ha nem cselekszünk az élelmiszerveszteség és -pazarlás ellen. Ismerd meg, hogy mit tehetsz te is az ügyért a saját háztartásodban!

(Forrás: FAO)