Agro Napló • 2022. szeptember 29. 10:49
Egy nem nyilvános határozatában a kormány arról döntött, hogy a kormány alá tartozó szervek október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség – írja a Telex.
A portál cikke szerint a 2257/2022-es határozat tartalma arról szól, hogy október végéig a központi költségvetés kifizetéseit a miniszterelnök blokkolja. A minisztériumok kézhez is kapták a nevezett határozatot.
Egy ilyen kifizetési stop azt jelenti, hogy a kormány „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása miatt” október 31-ig a felügyelete alá tartozó szerveknél kifizetési tilalmat rendelt el – értesült az Agro Napló.
A portál szerint négy tétel jelent kivételt:
- önkormányzatok és egyéb szervek gyermekjóléti, egészségügyi, köznevelési terheinek finanszírozása;
- bérek és más személyi juttatások;
- nemzetközi szerződésekhez, vagy más jogszabályokhoz kötött kiadások;
- a 2014–2020-as uniós programok esedékes kifizetései.
A lap megjegyzi, hogy a lépés hatására október végén nagyobb lesz a Kincstári Egységes Számla egyenlege, mint enélkül, de utána majd gyorsabban is fog leapadni.
A megszorító intézkedés hátterében állhat az államháztartás nehéz likviditási helyzete is, ám a cikk szerint nincs likviditási probléma, a háttérben más ok húzódhat meg. A Telex szerint ennek megértéséhez a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter májusi bejelentéséig kell visszamenni, amikor is a jelentős költségvetési kiigazító csomag keretében kiadáscsökkentésről is határozott a kormány.
Csak éppen a zárolások hiába fogalmaznak meg mindenféle spórolást, hiába voltak erre fejezetenként keretszámok, nem biztos, hogy ezek a megfelelő ütemben meg is valósultak. Ezek alapján a lap azt feltételezi, hogy a Nagy Márton által bejelentett kiadáscsökkentéseket kell most ellenőrizni.
Májusban tehát a kormány megfogalmazta az elvárásait, hogy a területvezetők fogjanak a beruházási költségeiken és a folyó kiadásaikon, és most jutottak el arra a pontra, hogy megnézzék, mi mit vállalt és mit teljesítettek abból.
Portfolio vélemény: Érdemes azért azt is felidézni, hogy augusztusban korábban soha nem látott deficitet láttunk a költségvetésben, közben az év utolsó szakaszában fogják megterhelni leginkább az államkasszát a magasabb energiaszámlából fakadó költségek, az utolsó hónapokban erőteljes gazdasági lassulás következhet be, és a kormány épp a napokban emelte fel az idei költségvetési hiánycélt, ami arra utal, hogy a költségvetésben sincs minden rendben és a kormánynak a rendkívüli helyzetekre folyamatosan reagálnia kell (ilyen intézkedés például a mostani kifizetési stop mellett a 25%-os gázfogyasztás-csökkentés elrendelés, és a 18 fokos hőmérséklet előírás az állami intézményekben. A kormány mostani lépése tehát nem értelmezhető önmagában, ezen költségvetési adottságok figyelmen kívül hagyása nélkül. Egy ilyen intézkedés mégiscsak rendkívülinek mondható (nem véletlen, hogy nem hirdették ki nyilvánosan a Magyar Közlöny eddigi számaiban), de logikus is lehet ilyen rendkívüli és bizonytalan külső környezetben. A kormánynak nem tisztázott okból kifolyólag mindennél fontosabbá vált a kiadások kifolyásának megakadályozása, még olyan áron is, hogy ha ezzel az éppen zsugorodásnak induló magyar gazdaság kilátásait ronthatja tovább (és más következményekkel is számolni kell az állami átmeneti nemfizetés esetén, például a körbetartozások beindulásával), igaz csak átmenetileg.
Azt is látni kell, hogy az eddigi információk alapján a határozat nem azt jelenti, hogy új kötelezettséget nem lehet vállalni az állami intézményeknél, hanem a meglévő kötelezettségeket nem fizeti ki az állam.
További következményekkel is számolni kell a döntés nyomán. A most elrendelt kifizetési stop nagy valószínűséggel hátrányosan érinti a 2021–2027-es ciklushoz tartozó kifizetéseket is a cégek szemszögéből. Erre utal, hogy éppen a napokban érkezett a Portfolio-hoz olyan olvasói jelzés, miszerint az eddiginél szigorúbban értelmezi a támogatást nyújtó például a GINOP Plusz-1.2.1-21 kódszámú, „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című pályázatnál a 100%-os támogatói előleghez tartozó szabályt. Ez a szigorúbb értelmezés azt jelenti, hogy legkésőbb 12 hónappal az előleg kifizetése után legalább annyi időközi kifizetési kérelmet kell benyújtani, amelyek támogatástartalma, nem pedig a számlaértéke (!) eléri legalább a folyósított előleg 60%-át és ha valaki ezt nem tudja elérni, akkor vissza kell fizetnie a teljes előleget és nincs méltányosságra, illetve időbeli hosszabbításra lehetőség. Így a romló gazdasági környezetben sok cégnek okozhat ez kihívást, az államkasszának pedig akár jelentős pénzbeli visszaáramlást.
(Forrás: Portfolio)